Marks, Ferdinand Daniel
| Daniel Marks | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| fr. Daniel Marx | |||||
| Születési dátum | 1761. január 23 | ||||
| Születési hely | Wissembourg , Elzász tartomány (ma Bas- Rhin megye ), Francia Királyság | ||||
| Halál dátuma | 1839. december 14. (78 éves) | ||||
| A halál helye | Remirmont , Vogézek Minisztériuma, Francia Királyság | ||||
| Affiliáció | Franciaország | ||||
| A hadsereg típusa | Lovasság | ||||
| Több éves szolgálat | 1778-1814 _ _ | ||||
| Rang | dandártábornok | ||||
| Rész | Nagy Hadsereg | ||||
| parancsolta | 7. huszár (1803-06) | ||||
| Csaták/háborúk | |||||
| Díjak és díjak |
|
||||
Daniel Marx ( fr. Daniel Marx ; 1761 - 1839) - francia katonai vezető, dandártábornok (1806), báró (1808), a forradalmi és a napóleoni háború résztvevője.
Életrajz
1778. november 9-én lépett katonai szolgálatba az Eszterházy-huszárezred katonájaként, 1781. január 21-én - fúró, 1786. július 6-án - főtörzsőrmester, 1789. május 17-én - zászlóvivő. az ezred, 1790. június 3-án - főhadnagy, 1792. június 23-án - 3. huszár hadnagy, a mosel-i hadseregben szolgált. 1793. július 1. - kapitány, 1794. április 14. - századparancsnok, 1794-től 1797-ig Lebrun de La Usse ezredes parancsnoksága alatt harcolt a Sambre-Meuse hadsereg részeként, kitüntette magát a malini, cambrai és liege-i csatákban . 1797. április 18-án egysége élén átúszja a Wied folyót , visszaveri az ellenséget Neuwiednél , elfog nagyszámú foglyot és a poggyász egy részét. Amikor átkel a Bliz folyón , 2 század élén támadja meg az ellenséges tüzérséget, és zavart kelt az osztrák hadsereg soraiban. A csata során egy muskétagolyó megsebesítette. A Limburgból Saarbrückenbe való visszavonulás során Sage tábornok hadosztályának utóvédjét irányította, és e manőver során tett tettei a tábornokok és a nép képviselői közül a legnagyobb dicséretet érdemelték ki.
1798-ban áthelyezték az angol hadseregbe, 1799-ben a Rajnai Obszerváns Hadsereg tagjaként részt vett a felkelő Belgium elleni expedícióban, 1800-tól a dunai és rajnai hadseregben szolgált, 1801-től az I. sz. katonai körzet.
1803. március 4-én a hadügyminiszter a lovassági manőverekkel foglalkozó bizottság tagjaként Párizsba hívta , és bekerült a lovassági alakulatok belső szolgálatának szabályaival foglalkozó bizottságba is. 1803. augusztus 21-én ezredessé léptették elő, szeptember 1-jén a 7. huszár parancsnoka lett. 1803-tól az Óceánpartok Hadserege brugge-i táborában szolgált. 1805. augusztus 29-től a Nagy Hadsereg 3. hadtest könnyűlovas dandárjának tagjaként . Az osztrák hadjáratban Mariazellnél, Afflenge-nél, Austerlitznél harcolt. 1806. szeptember 20-án az 5. huszárral együtt tagja lett Lassalle tábornok könnyűlovas dandárjának , a leendő "pokoldandárnak". Harcolt Gerában, Prenzlauban, Stettinben, Lübeckben, Czestovoban és Golyminban, 1806. december 30. – dandártábornok.
1807. január 4. - a Lescsici lovassági raktár parancsnoka, 1807. január 14. - Kellermann tartalékos hadsereg lovassági raktárának parancsnoka Mainzban, 1807. május 31-én áthelyezték a Bergi Nagyhercegség szolgálatába és július 31-én, 1807 a hercegség teljes lovasságát vezette. 1808-ban Murát királyt követte Nápolyba, kinevezték az utóbbi parancsnokává és a királyság javítóraktárainak igazgatójává, majd a Birodalom bukása után 1814. szeptember 29-én nyugdíjba vonult és visszatért hazájába. 1839. december 14-én halt meg Remirmontban, 78 évesen.
Katonai rangok
- Fourier (1781. január 21.);
- Senior Wahmister (1786. július 6.);
- másodhadnagy (1790. június 3.);
- hadnagy (1792. június 23.);
- százados (1793. július 1.);
- századparancsnok (1794. április 14.);
- ezredes (1803. augusztus 21.);
- dandártábornok (1806. december 30.).
Címek
- Marx báró és a birodalom ( fr. baron Marx et de l'Empire ; 1808. március 19-i rendelet, a szabadalom megerősítése 1808. július 2-án) [1] .
Díjak
A Becsületrend Légiósa (1803. december 11.)
A Becsületrend tisztje (1804. június 14.)
A Becsületrend parancsnoka (1805. december 25.)
A Szent Lajos Katonai Rend lovagja (1815. január 17.)
Jegyzetek
- ↑ Nobility of the Empire at M Archiválva : 2013. január 29.
Irodalom
- A. Lievyns, Jean Maurice Verdot, Pierre Bégat, Fastes de la Légion-d'honneur, biographie de tous les décorés accompagnée de l'histoire législative et réglementaire de l'ordre, 3. kötet, Bureau de l'administration, 1894, 5294 p.
- Yves Bonnel, "Daniel Ferdinand Marx", in Nouveau dictionnaire de biographie alsacienne, vol. 26. o. 2542.