A Manas-tanulmányok ( Kirg. Manastaanuu ) egy külön kutatási terület a kirgiz tanulmányokon belül, amely a Manas című kirgiz eposz tudományos vizsgálatával foglalkozik . Ennek a tudományos iránynak a képviselőit manasológusoknak nevezik.
Az eposz tudományos vizsgálatát a 19. század második felében Ch. Valikhanov és V. Radlov kezdte . Valikhanov 1856-ban rögzítette az egyik epizódot („Wake for Kyokotey”), és részben lefordította oroszra. A Radlov által 1885-ben Szentpéterváron kiadott szövegek (kirgiz és német nyelven) 12 454 sort foglalnak el (köztük 9 449 sor maga Manas) [1] . A Manas-trilógia szövegeinek teljes felvételét 1920 óta végzik, azonban a manaschi változatainak rögzítése, még inkább teljes körű publikálása még korántsem teljes.
Peru, a kazah író, M. O. Auezov birtokolja az első monográfiát Chokan Valikhanov művei után a Manas kirgiz eposzról, szövegeinek ingyenes változatát. Mindkét kazah kutatónak emlékművet állítottak Biskekben . Az eposz tanulmányozásában részt vevő orosz tudósok közül meg kell jegyezni V. Radlovot (az eposz töredékeinek első orosz fordításának szerzője), P. Falev (az első szovjet tanulmány szerzője Manasról - a "Hogyan" című cikket). épül a kara-kirgiz eposz ") és S. Malov .
Az 1952-es Frunze-i Szövetségi Tudományos Konferencia arra a következtetésre jutott, hogy az eposz "alapvetően népi" [2] .
Az eposz oroszra fordítói között van S. Lipkin , L. Penkovszkij , M. Tarlovszkij és mások. Az eddigi legnagyobb orosz fordítást (próza) kötetben tekintve 4 kötetben A. S. Mirbadaleva és N. V. Kidais-Pokrovszkaja készítette. kétnyelvű kiadáshoz a "Szovjetunió népeinek korszaka" (1984-1995) sorozatban, és körülbelül 50 ezer sort foglal magában (S. Orozbakov szerint). Valerij Rovinszkij kirgizisztáni népművész volt az első, aki E. Polivanov , L. Penkovszkij, M. Tarlovszkij és S. Lipkin fordításában adta elő a „Manas” című eposzt oroszul .
Az eposz rövidített változatai léteznek kazah (4 kötet, M. Auezov narrátora, köztük 2 rész Manasról, illetve Szemetyről és Seytekről) és üzbégül (Mirtemir költő); az egyes epizódokat lefordították németre, magyarra és más nyelvekre.
Az eposz első két részét (S. Orozbakov szerint) Walter May brit fordító fordította angolra, és 1995-ben adta ki Biskekben a Turkesztán kiadó (a Raritet kiadó adta újra ki 2004-ben) [3] . Más fordítások is léteznek, különböző fokú teljességgel.
2014-ben egy monumentális munka készült el a 9 kötetes „Manas” című eposzról Sagymbay Orozbakov változatának akadémiai kiadásában, amely 20 évig tartott. A Kirgiz Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiája által kiadott kiadás 183 ezer sort tartalmazott a nagy kirgiz hős életéből. A Kirgiz Köztársaság tiszteletbeli tudósa, Samar Musaev Manas-kutató dolgozott a könyvek szövegén; emellett kiemelkedő manasszakértők, Kenesh Kyrbashev, Esenaly Abdyldaev és Raikul Sarypbekov dolgoztak a magyarázatokon. [négy]
A Manas-tanulmányok fő központja a Kirgiz Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémia Manastudományi és Művészeti Kultúrájának Nemzeti Központja (igazgató - Akmataliev, Abdyldazhan Amanturovich ).