Május, Gisela
Gisela May ( németül: Gisela May ; 1924. május 31., Wetzlar - 2016. december 2. , Berlin ) - német (keletnémet) színházi és filmszínésznő, énekesnő; széles körben ismert Bertolt Brecht zongjainak énekeseként [6] .
Életrajz
Író, üzletember, szociáldemokrata, a német háborúellenes mozgalom aktivistája, Ferdinand May ( Ferdinand May ) és Käte May ( Käte May ) kommunista színésznő családjában született . Zenei oktatását otthon szerezte egy családi barátja, egy zenetanár, Alfred Schmidt-Sas zongoraművész irányítása alatt , akit a nácik 1943-ban háborúellenes propaganda miatt kivégeztek [7] . 1940-1942-ben Lipcsében tanult színészetet ; debütált a színpadon Drezdában . 1945-ig a danzigi és a görlitzi , majd 1945-1951-ben Schwerinben és Halléban játszott [6] .
1951-ben Wolfgang Langhof meghívta Gisela Mayt a fővárosi Német Színházba ; a hírnév hozta meg számára a fő női szerepeket G. E. Lessing "Minna von Barnhelm"-ben , H. Ibsen "Nora" -jában és G. Buchner "Wozzeck" -jében [6] . 1961 - ben Helena Weigel meghívására Mai a Berliner Ensemble - hez költözött , ahol el kellett sajátítania a szokatlan " epikus " előadásmódot [7] ; ennek ellenére hamarosan a színház egyik vezető színésznője lett, aki elismerést kapott, többek között a brechti repertoárban. May több mint harminc éve lépett fel a Berliner Ensemble színpadán; csúcsteljesítménye Courage anya volt B. Brecht darabjának új produkciójában. May a legendás Helena Weigel Bátorságával való összehasonlítást kibírva 13 éven át, kényszerű távozásáig játszotta ezt a szerepet [6] [8] : 1992-ben a Brecht Színház 15 színésze és alkalmazottja között volt, akiket a szenátus jogtalanul elbocsát [9 ] .
Miután elhagyta a Berliner Ensemble-t, Gisela Mai különböző színpadokon lépett fel, többek között a Berlini Renaissance-Theaterben [8 ] . 2000-ben tért vissza szülőházába, amikor a Berliner Ensemble-t Klaus Peimann vezette, egy Kurt Weillnek szentelt egyszemélyes show-val ( "Gisela May singt und spricht Kurt Weill" ) [7] .
Gisela Mai 1951-ben debütált a filmben egy kis szerepben Falk Harnack Wandsbeck fejszéjében. Sokat dolgozott a televízióban, de mindig is elsősorban színházi színésznő maradt; a Berliner Ensemble-ben végzett munkájával párhuzamosan musicalekben is szerepelt: a Hello, Dolly! » J. Herman a „ Comische Opera ” színpadán és Fräulein Schneider J. Kader híres „ Kabaréjában ” a Theatre of the Westben [7] .
A Hans Eisler és Paul Dessau , B. Brecht, E. Weinert , K. Tucholsky és E. Kestner műveiből összeállított, irodalmi és zenei koncertprogramok (Alfréd Müller népszerű színésszel) széles nemzetközi hírnevet hoztak Giselának. május [6 ] [10] . Ezekkel a műsorokkal, valamint a francia sanzonnal a színésznő számos európai országot bejárt, bejárta Amerikát és Ausztráliát, fellépett a Carnegie Hall és a La Scala [8 ] színpadain . Nyugaton "a politikai dal first ladyjének" nevezték [11] . Sok éven át Gisela May kísérője a híres német zeneszerző, hangszerelő és zongoraművész, Manfred Schmitz volt [12] .
1972-től a Művészeti Akadémia (Németország egyesülése előtt az NDK Művészeti Akadémiájának) tagja [7] .
Gisela May a Through My Eyes című könyvek szerzője. Találkozások és benyomások ( Mit meinen Augen. Begegnungen und Impressionen , 1977) és az idők változnak. Emlékek" ( Es wechseln die Zeiten. Erinnerungen , 2002) [6] .
Személyes élet
Gisela Mai 1956 és 1965 között feleségül vette Georg Honigmann újságírót . 1965 és 1974 között polgári házasságban élt Wolfgang Harich marxista filozófussal, a berlini Humboldt Egyetem professzorával [ 13] [ 7] .
Kreativitás
Színházi alkotások
német színház
"
Berlini Együttes "
Más színházak
Filmográfia
- 1951 - Wandsbek Axe / Das Beil von Wandsbek - munkás
- 1958 - Tilman Riemenschneider / Tilman Riemenschneider - epizód
- 1959 – Régi szerelem / Eine Alte Liebe – Frida Walkowiak
- 1960 - Kezdődik az élet / Das Leben beginnt - főorvos
- 1960 - Öt nap, öt éjszaka / Fünf Tage - Fünf Nächte (Szovjetunió, Kelet-Németország) - koncentrációs tábor fogoly
- 1960 – Dr. Arendt döntése / Die Entscheidung des Dr. Ahrendt – Frau Kroeger
- 1960 - Lépésről lépésre / Schritt für Schritt - Frau Helwig
- 1961 – Kék fény (TV) / Blaulicht – Isa Beckmann
- 1963 – Carl von Ossietzky (TV) / Carl von Ossietzky – Edith Jacobson
- 1965 – Orpheus leszáll a pokolba (TV) / Orpheus steigt herab – Lady Torrens
- 1968 - 1972 - Példátlan büntetőügyek (TV) / Kriminalfälle ohne Beispiel - Maria-Anna Kreuzer / Vera Brunet
- 1971 – Az utolsó szó (TV) / Das letzte Wort – Anna Rozier
- 1971 – Az eset tanúja (TV) / Der Unfallzeuge – Naomi Schon
- 1975 - Hó a tetőről (TV) / Dachlavine - Edna
- 1977 - Marquise (TV) / Die Marquise - Marquise Eloise de Kesturnel
- 1977 – Csábítás (TV) / Die Verführbaren – Adele Fuchs
- 1978 – Fleur Lafontaine (TV) / Fleur Lafontaine – Kethe Lafontaine
- 1979 - Idol from Mordasov (TV) / Das Idol von Mordassow - Moskaleva
- 1983 - Két orvos (TV) / Zwei Ärztinnen - Dr. Erica Dörge
- 1984 - Három gyönyörű nővér (TV) / Drei reizende Schwestern - Fraulein Birnstengel / Vera Unentwegt
- 1985 - Csak a filmekben / Csak egy mozi (Magyarország) - Peter anyja
- 1990 - Die Hallo-Sisters - póló
- 1994 – A szív csendje (TV) / Le silence du coeur (Franciaország) – március
- 2000 - Dr. Sommerfeld (TV) / Dr. Sommerfeld – Neues vom Bülowbogen – Lina Blume
- 2007 - Adelheid és gyilkosai (TV) / Adelheid und ihre Mörder - Rose Muller-Gróf-Kledich
Diskográfia
- 1965 – Erich Weinert – Den Gedanken Licht, den Herzen Feuer, den Fäusten Kraft
- 1966 - Gisela May Brechtet, Eislert, Dessau-t énekli (részletek a Happy Endből, a Mahagonny város felemelkedéséből és bukásából és a Három pennys operából)
- 1966 – Gisela May – Brecht/Weill
- 1967 – Kampfendes Vietnam
- 1968 – Gisela May énekel Erich Kastnert
- 1968 – Günther Cwojdrak (Auswahl): Im Banne einer blassen Stunde (Elsa Grube-Daisterrel, Fred Dürennel és másokkal)
- 1969 - Gisela May u. Wolf Kaiser
- 1969 – Die spezielle Note – Neue Chansons
- 1972 – Brecht-Songs mit Gisela May
- 1972 – Gisela May énekelte Tucholskyt
- 1972 – Gert Natschinski – Mein Freund Bunbury. Musical nach Oscar Wilde
- 1972 – Hello Dolly!
- 1974 – Hoppla wir leben
- 1975 – Hanns Eisler. lieder
- 1976 – Gisela May Brecht/Dessau dalát énekli
- 1976 Die Mädchen von La Rochelle. Chansons aus dem alten Frankreich
- 1977 – Canto General / Der große Gesang (zenei és költői kompozíció Pablo Neruda művei alapján )
- 1979 - Gisela May - Chansons bleiben Chansons ( Jacques Brel )
- 1980 - Gisela May und Alfred Müller - Im Ernst, wir meinen es heiter ...
- 1988 - Mikis Theodorakis - Lieder (Thanassis Moraitis-szal)
- 2002 - MarLeni ( Gisela Uhlennel )
- 2004 – Bernd Alois Zimmermann – Halj meg Helene-től
- 2005 - Die May (8 CD / 1 DVD, füzet). Bear Family Records. — ISBN 978-3-89916-155-7
Díjak és díjak
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Gisela May // filmportal.de - 2005.
- ↑ Gisela May // Brockhaus Encyclopedia (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
- ↑ Gisela May // Munzinger Personen (német)
- ↑ Der sozialistische Weltstar mit der Krawatte (német) // Die Welt / Hrsg.: S. Aust - WeltN24 , Axel Springer SE , 2016. - ISSN 0173-8437
- ↑ 1 2 Gisela May ist tot (német) // Die Zeit / Hrsg.: J. Allmendinger - Zeitverlag Gerd Bucerius , 2016. - 505010 példány. — ISSN 0044-2070
- ↑ 1 2 3 4 5 6 Barth, Bernd-Rainer. May, Gisela // Wer war wer in der DDR?. Berlin: Ch. Linkek, 2010. - Bd. 2. - ISBN 978-3-86153-561-4 .
- ↑ 1 2 3 4 5 6 FemBio: Gisela May .
- ↑ 1 2 3 Vita (elérhetetlen link) . Gisela May Schauspielerin & Diseuse. Letöltve: 2013. március 4. Az eredetiből archiválva : 2013. március 23.. (határozatlan)
- ↑ Manfred Wekwerth. Biographisches (német) (elérhetetlen link) . Manfred Wekwerth (honlap). Hozzáférés dátuma: 2013. január 15. Az eredetiből archiválva : 2013. január 24.
- ↑ Müller, Alfred . biographien . DEFA Stiftung. Letöltve: 2013. március 6. Az eredetiből archiválva : 2013. március 23.. (határozatlan)
- ↑ Klimov V. Befejezetlen portré Brecht énekesnőjéről - Gisela May // Maecenas and the World: magazin. – 2010.
- ↑ emberi lény. Gisela May Bertolt Brecht műveit szavalja és énekli. Manfred Schmitz, zongora (nem elérhető link) . Stiftung Schloss Neuhardenberg: Archívum. Letöltve: 2013. március 6. Az eredetiből archiválva : 2013. március 14.. (határozatlan)
- ↑ [rotefahne.eu/wolfgang-harich-biographie/ Wolfgang Harich Biographie] . Die Rote Fahne (2013). Letöltve: 2013. március 4. (határozatlan)
Irodalom
- Klimov V. Befejezetlen portré Brecht énekesnőjéről, Gisela Mayről // Maecenas and the World: magazin. – 2010.
- Biographisches Handbuch der SBZ/DDR 1945 bis 1990 / Gabriele Baumgartner, Dieter Helbig (Hrsg.). Minden: Saur, 1997.
- Bittner, Wolfgang; vom Hofe, Mark. Es gehorte auch Gluck dazu. Gisela May // Ich bin ein öffentlicher Mensch geworden. Persönlichkeiten aus Film und Fernsehen. - Horlemann Verlag, 2009. - ISBN 978-3-89502-277-7 .
- Gaus, Gunter. Zur Person. — B. : Das Neue Berlin, 2001.
- Killius, Rosemary. Sei még mindig kedves! Adolf spricht. Gespräche mit Zeitzeuginnen. – Lipcse: Militzke, 2000.
- Kranz, Dieter. Gisela May. Schauspielerin und Disseuse. Der Weg zur Charakterdarstellerin. Bildbiography. — B. : Henschel, 1973.
- Reichow, Joachim; Hanisch, Michael. Filmschauspieler A-Z. — B. : Henschel, 1989.
- Seydel, Renate. …gelebt fur alle Zeiten. Schauspieler über sich und andere. 5. Auflage. — B. : Henschel, 1986.
Linkek
Fotó, videó és hang |
|
---|
Tematikus oldalak |
|
---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
|
|