Lysvensky kerületben

terület
Lysvensky kerületben

A Lysva régió térképe 1928-ban
Ország Szovjetunió
Belépett a Ural régió , Perm (Molotov) régió
Adm. központ Lysva városa (nem tartozik a kerületbe)
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1924, 1941, 1965
Az eltörlés dátuma 1931, 1948, 2001
Népesség
Népesség 17 079 [1]  ember ( 1989 )

Liszvenszkij körzet  egy korábbi közigazgatási-területi egység az Urál (1924-1931) és Perm (Molotov) régiókban (1941-1948 és 1965-2001), az RSFSR részeként a Szovjetunióban és a modern Oroszországban . Közigazgatási központja Lysva városa (az 1924-1931 közötti időszakot kivéve nem szerepelt a kerületben).

2004-től 2011-ig a modern Lysvensky városi körzet határain belül volt a Lysvensky önkormányzati körzet, amely magában foglalta Lysva városát a szomszédos településekkel.

Népesség

Népesség
1926 [2]1970 [3]1979 [4]1989 [1]
33 233 21 500 16 015 17 079

Az 1926-os népszámlálás adatai szerint a járás lakossága 33 233 fő volt, ezen belül oroszok - 96%, tatárok - 2,8% [2] . A városi lakosság 27273 fő, vagyis 82,1% [2] .

Történelem

A Liszvenszkij körzetet a Munkás-, Paraszt- és Vöröshadsereg Képviselői Szovjetek Uráli Regionális Végrehajtó Bizottsága Elnöksége 1924. február 27-én hozta létre az RSFSR uráli régiójának permi körzetének részeként . A körzetbe a Perm tartomány permi kerületének számos volosztja tartozott .

1931. június 10-én az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság Elnökségének határozatával "Az uráli régió városainak, munkástelepüléseinek és kerületeinek összetételében bekövetkezett változásokról" a Liszvenszkij körzetet felszámolták, és Lysva városává vált. regionális jelentőségű város, városi tanácsa közvetlenül az uráli régió regionális végrehajtó bizottságának volt alárendelve.

1935. január 25-én az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság Elnökségének „A Szverdlovszki régió és a Komi-Permjacki körzet új körzethálózatáról” szóló rendeletével a Liszvenszkij körzet az újonnan alakult Szverdlovszki régió részeként. újraalapították, de 1935. december 31-én az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság Elnöksége „Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság Elnökségének új hálózatra vonatkozó határozatainak pontosításáról és kiegészítéséről szóló rendeletével az Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság körzeteinek, területeknek és régióknak”, ismét eltörölték, és ugyanazokat a településeket ismét közvetlenül a Liszvenszkij Városi Tanácshoz rendelték át.

1941. január 13-án az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének „A Molotov-régió részeként új körzetek kialakításáról” szóló rendeletével a Lysvensky kerületet ismét a Molotov (Perm) régió részeként hozták létre .

1948. május 22-én az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének „A Molotov-vidék Liszvenszkij körzetének felszámolásáról” szóló rendeletével a Molotov-vidék Liszvenszkij körzetét ismét felszámolták, és területét ismét átruházták. a Lysvensky városi tanács közigazgatási alárendeltségébe tartozik.

1965. január 12-én az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének „A permi régió közigazgatási-területi felosztásának változásairól” szóló rendeletével visszaállították a permi régió Lysvensky kerületét, míg a Lysvensky Kerületi Tanács A Munkásképviselők és annak végrehajtó bizottsága nem alakult meg, ezért a régió Munkásképviselőinek községi és települési tanácsai a Lysva Városi Munkásképviselők Tanácsának voltak alárendelve.

2001-ben a Lysvensky kerületet megszüntették: minden települése ismét közvetlenül Lysva városának volt alárendelve [5] . A „Perm régió közigazgatási-területi szerkezetéről” szóló, 1996. december 28-i 416-67. sz. törvénnyel új kiadásban Lysva megerősítette a regionális (2005 óta regionális) jelentőségű város státuszát [6] .

Közigazgatási felosztások

1926-ban a Lysvensky körzet területe 1300 km² volt, és 141 települést foglalt magában, köztük 1 várost és 140 vidéki települést, amelyeket 1 városi tanácsba és 6 falusi tanácsba egyesítettek [2] :

A Lysvensky kerület települési és községi tanácsai 1926-ban [2] :
Nem.Névközigazgatási
központja

Települések száma
_
Népesség
az
1926-os népszámlálás szerint
(fő)
egyLysva városi tanácsaLysva _egy27273
2Bolshelysvinsky községi tanácsBolshaya Lysva falutizenöt921
3Lysvensky községi tanácsLysva _381182
négyLyazginsky községi tanácsfalu Lyazgina401338
5Novorozhdestvensky községi tanácsVal vel. Új karácsony [7]tizenegy1054
6Paintsevszkij községi tanácsfalu Paintsyharminc1084
7Soinsky községi tanácsSzója_ _6381
7.000001teljes14133 233

1930-tól a Liszvenszkij járás a regionális központon kívül 6 községi tanácsot foglalt magában [8] .

1947 elejétől a 3800 km² területű Lysvensky körzetben 15 községi tanács működött, míg a járási központ nem szerepelt benne regionális jelentőségű városként [9] .

1981. január 1-jén a 3491,6 km² területű Lysvensky körzet 54 települést foglalt magában, köztük 1 működő települést ( Kyn ) és 53 vidéki települést. 1 községi tanácsban és 8 községi tanácsban egyesültek [10] :

A Lysvensky kerület települési és községi tanácsai 1981-ben [10] :
Nem.Névközigazgatási
központja

Települések száma
_
Népesség
1981-ben
(fő)
egyKyn községi tanácsr.p. Kynnégy2902
2Zaimsky községi tanácsZaimka falu51183
3Kormoviscsenszkij községi tanácsn. Kormovishchenyolc4435
négyKrugolozhsky községi tanácsMahovlyane falu6389
5Kumyshansky falu tanácsaPST. Kumysh2912
6Kynovsky községi tanácsVal vel. Kynegy1198
7Lipovsky községi tanácsLipovaya 1tizenegy1315
nyolcNovorozhdestvensky községi tanácsVal vel. Új karácsony122050
9Rassolenkovsky falu tanácsan. Rassolenki51018
9.000001teljes5415800

Jegyzetek

  1. 1 2 1989-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió, az RSFSR és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  2. 1 2 3 4 5 Az uráli régió településeinek listája: 16 kötetben: táblázatok. T. 8: Permi járás. : . - Sverdlovsk: Az Uráli Regionális Végrehajtó Bizottság, az Uráli Statisztikai Igazgatás és a kerületi végrehajtó bizottságok szervezeti osztályának kiadványa, 1928. - XXXVI., 482 p. : térképek. . Letöltve: 2022. július 5.
  3. 1970-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió városainak, városi jellegű településeinek, kerületeinek és regionális központjainak tényleges lakossága az 1970. január 15-i népszámlálás szerint a köztársaságokra, területekre és régiókra vonatkozóan . Hozzáférés dátuma: 2013. október 14. Az eredetiből archiválva : 2013. október 14.
  4. 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR, autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, faluközpontok és 5000 főt meghaladó lakosságú vidéki települések tényleges lakossága .
  5. Változások az Orosz Föderációt alkotó egységek közigazgatási-területi szerkezetében 1989-2002 között . Hozzáférés dátuma: 2021. január 12. Az eredetiből archiválva : 2007. február 17.
  6. A permi régió 1996. február 28-i 416-67. sz. törvénye "A permi terület közigazgatási és területi struktúrájáról" . docs.cntd.ru. Letöltve: 2020. január 3. Az eredetiből archiválva : 2019. április 12.
  7. köztük Chingal, Antonikh, Verkh-Kultym
  8. A Szovjetunió közigazgatási-területi felosztása 1930. november 15-től . Nar. belügyi biztos. - 10. kiadás - M .: Nar Könyvkiadó. Belügyi Biztosság, 1930. - 80 p. . Letöltve: 2022. július 8. Az eredetiből archiválva : 2020. július 18.
  9. A Szovjetunió Uniós Köztársaságainak közigazgatási-területi felosztása 1947. január 1-jén . Tájékoztatási és Statisztikai Osztály a Szovjetunió Fegyveres Erők Elnöksége Titkársága alatt. Moszkva, 1947 . Letöltve: 2022. július 8. Az eredetiből archiválva : 2022. július 7.. - S. 81-84
  10. 1 2 Perm régió. Közigazgatási-területi felosztás 1981. január 1-jén . Könyvtár. A Permi Népi Képviselők Regionális Tanácsának végrehajtó bizottsága. Permi könyvkiadó, 1982 . Letöltve: 2022. július 8. Az eredetiből archiválva : 2020. június 26.