Lomnitsky, Marjan Alois

Maryan Alois Lomnicki
Marian Alojzy Lomnicki
Születési dátum 1845. augusztus 9( 1845-08-09 )
Születési hely Bavorov , Galíciai és Lodomeria Királyság , Osztrák Birodalom
Halál dátuma 1915. október 26. (70 évesen)( 1915-10-26 )
A halál helye Lvov , Galíciai és Lodomeria Királyság , Ausztria-Magyarország
Ország  Osztrák Birodalom
Tudományos szféra biológia , rovartan , geológia , paleontológia
Munkavégzés helye Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Állami Természettudományi Múzeuma (Didusickijról elnevezett múzeum)
alma Mater
Díjak és díjak I. Ferenc József császár rendje (1904)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon
Az élővilág rendszerezője
Számos botanikai taxon nevének szerzője . A botanikai ( bináris ) nómenklatúrában ezeket a neveket a „ Lomnicki ” rövidítés egészíti ki . Az ilyen taxonok listája az IPNI honlapján Személyes oldal az IPNI weboldalán


Kutató, aki számos állattani taxont leírt . Ezen taxonok nevét (a szerzőség jelzésére) a " Lomnicki " megjelölés kíséri .

Marian Alois Lomnicki (1845–1915) lengyel természettudós volt, aki rovartant , őslénytant és geológiát tanult . Számos munkája jelent meg, amelyek közül a galíciai bogarak katalógusa ( 1884 ) és a galíciai földtani atlasz ( 1905 ) a legnagyobb. Jaroszlav Lomnickij természettudós apja .

Életrajz

1845. szeptember 9-én született egy elszegényedett lengyel dzsentri Yakub Lomnitsky és Magdalena Borkovskaya családjában Bavorov faluban ( Ukrajna jelenlegi Ternopil régiójának területén ).

Gyermekkorát Bavorov faluban töltötte, ahol általános iskolát végzett. Ezután a szülei elküldték Lvivbe tanulni az Akadémiai Gimnáziumba. Lomnickij itt nyilvánul meg a természettudományok iránti vonzalma, és ebben nem kis érdemei voltak tanárainak: Maximilian Sila- Nowickinak, aki állattant tanított , és Severin Plakhetkának, aki geológiát tanított.

1864 - ben a híres galíciai mágnástól és emberbaráttól , Vlagyimir Didusickijtől kapott ösztöndíjat . Ezzel az ösztöndíjjal három évre Krakkóba költözött , ahol folytatta a természettudományok tanulmányait, majd 1867-ben belépett a bécsi egyetemre. Itt mélyrehatóan geológiát tanult E. Suessnál és paleontológiát R. Knernél, találkozott L. Millerrel és Edmund Reitterrel .

1867-ben Lomnitsky L. Millerrel és Edmund Reitterrel megszervezte az első expedíciót Csernogorába . Útjuk Kolomiján, Koszovón, Zsabájon (ma Verhovina falu), Bisztrenen és a Csernogorszkij-hegységen keresztül vezetett . Az expedíció során bogarakat gyűjtöttek, aminek eredményeként 1868-ban Lomnitsky publikálta első ismert tudományos cikkét - a csernogorai bogarak listáját. Ebben először adott leírást a különböző fajok tengerszint feletti elterjedéséről.

1867- ben kapcsolatba került a Krakkói Tudományos Társaság Fiziográfiai Bizottságával, amely később a Képzettségek Akadémiája lett, és itt publikálta első tudományos munkáját. 1868-ban Bécsben letette a középiskolai tanári vizsgát.

1868 -ban visszatért Lvivbe, ahol a Ferenc József császárról elnevezett gimnáziumban dolgozott. 1969-ben Stanislavba (ma Ivano-Frankivszk ) költözött, ahol a helyi gimnáziumban állattant tanított. A következő kilenc évben egy Stanisław környéki rovargyűjteményen dolgozott, és egy egész rovartani iskolát alapított. 1875-ben pedig megjelentette a "Stanislav környékén gyűjtött bogarak" című tudományos munkát. Ez a legnagyobb és legalaposabb munka a város bogárfaunájával kapcsolatban. Munkájában 750 Coleoptera faj megtalálásáról közöl adatokat.

1871 -ben megnősül, 1873 -ban megszületik fia, Jaroszlav Ludomir, aki szintén híres természettudós lett.

1877-ben és 1878-ban két expedíción vett részt a Szolotvinszkij-hegységben (Közép-Gorgans). A kutatás nemcsak a bogarak, hanem az orthoptera és a halak faunájára is kiterjedt. Az expedíció eredményeiről megjelent cikkében 239 bogárfajt említ. Hasonló expedíciót szereltek fel 1880 -ban a Limnitsa folyó felső szakaszán.

1879 -ben Lvovba költözött , ahol élete végéig élt. Itt a IV. Lviv Gimnáziumban dolgozik, ugyanakkor 1878-tól 1882-ig a dublyányi Felső Mezőgazdasági Iskola zoológia tanáraként dolgozik. Számos cikket közöl a galíciai bogárfaunával kapcsolatos kiegészítésekkel. Legalapvetőbb munkája, amely minden korábbi kutatását összefoglalta, a galíciai bogarak katalógusa ( 1884 ) volt latinul. Ebben a munkájában a bogarak 3182 faját és 130 változatát idézte. Ezt követően négy kötetben (1890-1906) kiadja Lvov környékének koleopterológiai jegyzékét, valamint a lengyelországi bogarak listáját ( 1913 ). A geológia legfontosabb munkája a Galíciai Geológiai Atlasz volt.

1905 - ben a lvivi Didushytsky Múzeum (ma Állami Természettudományi Múzeum) állattani osztályának kurátora volt, ahová a 35 éves tudományos tevékenység során felhalmozott összes gyűjtési díját átutalta.

Marian Alois Lomnitsky 1915. október 26-án halt meg, és a lvovi Lychakiv temetőben temették el .

Díjak

Marian Alois Lomnitsky tudományos érdemeinek elismerése volt, hogy I. Ferenc József Császár Renddel (1904) adományozta neki a Lvivi Egyetem filozófia tiszteletbeli doktorát (1912), a Lengyel Természetkutatók Társaságának tiszteletbeli tagját. valaki után elnevezve. Kopernikusz (1909) és a Tátra Társaság (1912).

Tudományos közlemények

  1. Łomnicki M. Spisy chrząszczow. 1. Zokolicy Drohobycza. 2. Zokolicy Bochni. 3. Zokolicy Tarnopola // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. - Krakkó, 1867. - 1. - S. 141-144;
  2. Łomnicki M. Wycieczka na Czarnogórę // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. — Krakkó, 1868a. - 2. - S. 132-152;
  3. Łomnicki M. Spisy chrząszczow. Małkowice obok Gródka (okręg Lwowski), także okolicy Tarnopola // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. — Krakkó, 1868b. - 2. - S. 153;
  4. Łomnicki M. Zapiski z wycieczki podolskiej odbytej w roku 1869 pomiędzy Seretem, Zbruczem a Dniestrem // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. - Krakkó, 1870. - 4. - S. 41-85;
  5. Łomnicki M. Wykaz dodatkowy chrząszczów galicyjskich // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. - Krakkó, 1874. - 8. - S. 12-18;
  6. Lomnicki M. Chrzaszcze zebrane w okolicy Stanislawowa // sprawozdanie komisyi fizyjograficznej, T. 20. - Krakkó, 1875. - s. 154-184;
  7. Łomnicki M. Sprawozdanie z wycieczki zoologicalznej odbytej na Podolu w r. 1876 ​​​​pomiędzy Seretem, Zbruczem a Dniestrem // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. — Krakkó, 1877. −11. - S. 128-151;
  8. Łomnicki M. Wykaz chrząszczów nowych dla fauny galicyjskiej // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. — Krakkó, I877. - 11. - S. 151-152;
  9. Łomnicki M. Wykaz chrząszczów nowych dla fauny galicyjskiej // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. - Krakkó, 1879. - 13. - S. 221-223;
  10. Łomnicki M. Chrząszcze zebrane w górach Sołotwińskich // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. - Krakkó, 1880. - 14. - S. 3-12;
  11. Łomnicki M. Sprawozdanie z wycieczki entomologicznej w góry Stryjskie podjętej w r. 1880 // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. - Krakkó, 1882. - 16. - S. 240-254;
  12. Łomnicki M. Catalogus Coleopterorum Haliciae. - Leopoli, 1884. - S. 1-43;
  13. Łomnicki M. Muzeum imienia Dzieduszyckich we Lwowie. Dział 1. Zoologiczny oddział zwierząt bezkręgowych. Chrzaszcze (Coleoptera). - Lwów, 1886. - S. 1-77;
  14. Łomnicki M. Fauna Lwowa i okolicy. 1. Chrzaszcze (Coleoptera). (Tęgoskrzydłe). Cz. 1 // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. - Krakkó, 1890. - 25. - S. 141-217;
  15. Łomnicki M. Wykaz chrząszczów nowych dla fauny Galicyi // Sprawozdanie Komisyi Fizyjograficznej. - Krakkó, 1891. - 26. - S. 16-25;

Irodalom

  Ugrás a Wikidata elemre