Daniel Licari | |
---|---|
Danielle Licari | |
alapinformációk | |
Születési dátum | 1943. november 11- én [1] (78 évesen)vagy 1942. november 11- én [2] (79 évesen) |
Születési hely | |
Ország | |
Szakmák | énekes |
Több éves tevékenység | 1960-1970-es évek |
Műfajok | sanzon |
Címkék | lemezkiadó Disques Barclay |
daniellelicari.com |
Danielle Licari ( fr. Danielle Licari ; 1943. november 11., Boulogne -sur-Mer , Pas-de-Calais , Franciaország ) francia popénekes.
Danielle hivatásos zenészcsaládba született. Édesapja szimfonikus zenekari karmester volt.
Ötéves korától Danielle énekelni kezdett. Tizenkét évesen a Francia Nemzeti Kórusban lépett fel a rádióban. Később professzionális ének szakon folytatta tanulmányait. Emlékei szerint azonban nem szerette a komolyzene világának merevségét, és úgy dönt, nem az operának szenteli életét. Daniel Párizsban telepszik le, és átadja magát a tanulmányozásnak és a különféle énekstílusokkal kapcsolatos kísérletezéseknek, hogy kialakítsa saját előadásmódját.
Hihetetlenül rugalmas művész lévén Danielle-nek sikerült kifejlesztenie ritka egyéni stílusát, ami elképesztő énekhang. Dalírásának sarokköve a vokalizálás , amelyet gyakran " skat "-ként is emlegetnek, és amely egy egyedi technikán alapul, amely trillákat , glissandot tartalmaz, és intonációt igényel (a hangok pontos reprodukálása hangmagasságban).
Daniel Licari 1964-ben a The Umbrellas of Cherbourg című musical filmadaptációja után vált ismertté . A film egyedisége abban rejlett, hogy az összes szereplő, fő- és másodlagos, sőt epizodikus is, csak énekel; A filmben nincs szóbeli párbeszéd. A film rendezője, Jacques Demy véletlenül vonzotta Danielle-t, hogy vegyen részt a filmben. Kezdetben egy profi énekesnőt, az Eurovíziós Dalfesztivál győztesét Isabelle Aubret hívták meg a főszerepre , de egy közúti balesetben szerzett súlyos sérülései miatt kénytelen volt elhagyni [3] . Jacques Demy Catherine Deneuve mellett döntött . De mivel vokális képességei gyengék, alultanulmányra volt szükség, amelynek szerepére Danielle Licarit hívták.
1965 és 1967 között Danielle a Les Fizz énektrióban énekelt.
1968-ban felvett egy dalt a "Tizenhárom nap Franciaországban" ( fr. Treize jours en France ) vokális stílusban, amelyet Francis Le zeneszerző írt . Felvette vele a címadó dal második változatát is ugyanabban a stílusban a Love Story című filmhez .
1969-ben, a fiatal zeneszerzővel , Saint-Preux- val együttműködve Danielle felvette leghíresebb dalát " Concerto for one voice " ( franciául Concerto pour une voix ) az azonos nevű albumról. Az album 15 millió példányban kelt el.
1972-ben benyújtotta a Concert for One Voice című dalát, hogy részt vegyen az Eurovíziós Dalfesztiválon Franciaországból. A francia bizottság Danielle helyett Betty Mars -t és a Come-Comedie című dalát választotta a versenyre.
1972-ben Franciaországot képviselte a tokiói World Popular Song Festival-on. A verseny döntőjébe jutott a "One Life" ( fr. Une Vie ) című dal Danielle előadásában.
1973-ban Leo Ferre dalszerzővel és énekessel közösen felvette a Nothing More ( franciául: Il n'y a plus rien ) című albumot, amelyet a kritikusok a francia sanzon remekműveként tartanak számon.
1978 júliusában a Quebeci Szimfonikus Zenekarral és a Saint Dominic Church kórusával lépett fel. Az előadást Quebec 370. évfordulójának ünneplésének szentelték .
Danielle Licari karrierje során összesen több mint 20 millió példányt adtak el albumaiból.
"Sziréna hangja " ( franciául: a sziréna hangja ) énekstílusa hatással volt az 1980-as évek japán anime filmzenéire, amelyeket Seiji Yokoyama zeneszerző komponált a Saint Seiya televíziós sorozathoz .
év | cím | hangstúdió |
---|---|---|
1965 | La Geography en Chansons | Barclay |
1965 | Lecon de Choses en Chansons | Barclay |
1966 | Élvezze a Nuitot | Phillips |
1967 | Jézus: La Vie de Jesus en 12 sanzon a Francois Rauber Zenekarral |
Phillips |
1969 | Sanctus: Musique Sacree Pour Piano, Orgue et Voix | Phillips |
1969 | Concerto Pour Une Voix | Barclay |
1970 | East Bien La-La-n | Barclay |
1973 | Képernyőtémák Arany díj | Barclay |
1974 | Danielle Licari Élő Japánban (Obival) | Barclay |
1974-75 | Danielle Licari | Barclay |
1975 | Le Marche Persan | Barclay |
1976 | Rhapsodie Pour Deux Voix | Barclay |
1977 | Nyilas | Barclay |
1978 | Rappel | Barclay |
1979 | Concerto Pour Elle | Heloise |
1980 | Erzsébet szerenád | Amo Records |
1980 | Danielle Licari Chante Ennio Morricone: Mal de Toi |
Le Petit Menestral |
1981 | Heidi | Ades |
1982 | Concerto Pour Deux Voix | Győztes |
1984 | Magányos Pásztor | Disque Star |
1984 | Románc | csillag |
1993 | Sanctus: Musique Sacree Pour Piano, Orgue et Voix (újrakiadás) |
PolyGram projektek |
1995 | Danielle Licari énekel Les plus grands | Lemezminőség |
Danielle Licari háttéréneke más előadók dalaihoz
Év | Név | Végrehajtó | Felvevő stúdió |
---|---|---|---|
1970 | A szerelem anarchiája | Leo Ferre | Barclay |
1971 | Albatrosz | Leo Ferre | Barclay |
1973 | Nincs több | Leo Ferre | Barclay |
Fotó, videó és hang | ||||
---|---|---|---|---|
Tematikus oldalak | ||||
|