Debian

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. február 23-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 27 szerkesztést igényelnek .

Debian
Debian 11 (Bullseye) GNOME-mal
Fejlesztő	Debian projekt [d]
Alapján	GNU és a Linux kernel
Első kiadás	1993. augusztus 16
legújabb verzió	11.5 "Bullseye"  (2022. szeptember 10. [1] ) ( 2022-09-10 )
Frissítési módszer	Speciális csomagolóeszköz
Csomagkezelők	Dpkg
Támogatott nyelvek	több nyelv [d]
Támogatott platformok	IA-32 [2] , x86_64 [3] , PowerPC [4] , SPARC [5] , ARM [6] , MIPS [7] és IBM System z [8]
Engedély	GNU GPL
Source Code Repository	sources.debian.org
Weboldal	debian.org _
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Debian ( [ˈdɛbiən] ) egy ingyenes és nyílt forráskódú szoftverekből álló operációs rendszer . Jelenleg a Debian GNU/Linux  a GNU/Linux egyik legnépszerűbb és legfontosabb disztribúciója [9] , és elsődleges formájában jelentős hatással volt az ilyen típusú operációs rendszerek egészének fejlődésére [10] . Van egy másik kernelen alapuló projekt is: Debian GNU/Hurd . A Debian kiszolgálók és munkaállomások operációs rendszereként is használható .

A Debian rendelkezik a használatra kész programok és könyvtárak legnagyobb csomagtárával [11] az  összes disztribúció közül, és ha nem is a számuk, de a támogatott architektúrák száma szerint : a beágyazott eszközökben használt ARM - től kezdve , a legnépszerűbb x86-64 és PowerPC , egészen a nagyszámítógépekben használt IBM S/390 -ig . Különféle eszközöket fejlesztettek ki az adattárral való együttműködéshez, amelyek közül a legnépszerűbb az Advanced Packaging Tool (APT).

A Debian számos disztribúció alapjává vált . Közülük a leghíresebbek az antiX , Kali Linux , Knoppix , Linux Mint , Maemo , SteamOS (3-as verzióig) , TAILS , Ubuntu .

A "Debian" név a projekt alapítója, Ian Murdock és felesége, Debra Lynn nevéből áll .

Történelem

A Debiant 1993 augusztusában indította el Ian Murdoch . Egy olyan disztribúció létrehozásának vágya hajtotta, amelynek születési folyamata egyrészt nyitott és szabad a GNU/Linux szellemében, ugyanakkor kivételesen alapos és lelkiismeretes. Eleinte a szabadszoftver - hackerek egy szűk csoportja dolgozott a projekten , amely fokozatosan nőtt, és fejlesztők és felhasználók nagy, szervezett közösségévé vált [12] .

Jellemzők

A Debian funkciók széles skálájával rendelkezik. A jelenlegi stabil kiadás több mint ötvenkilencezer szoftvercsomagot tartalmaz tíz Linux kernelen alapuló architektúrához (az Intel/AMD 32 bites / 64 bitestől , amelyet általában a személyi számítógépekben használnak, az ARM -ig , amelyet általában a beágyazott rendszerekben és az IBM Systemben használnak. z nagyszámítógépek ). [13] ), valamint két FreeBSD kernelen alapuló architektúra (kfreebsd-i386 és kfreebsd-amd64) [14] .

A Debian megkülönböztető jellemzői: az Advanced Packaging Tool (APT) csomagkezelő rendszer , a szigorú csomagpolitika , a rengeteg ilyen adattár és a kiadott verziók magas minősége [15] . Ez lehetővé tette a verziók közötti egyszerű frissítést, valamint a csomagok automatikus telepítését és eltávolítását. A Debian-ban vezették be először a preferált szoftver kiválasztásának mechanizmusát a több lehetőség közül, mint egyetlen szabványt – Alternatívák .

A Debian szintén vegyes frissítési rendszerrel rendelkező disztribúció – mind a hagyományos életciklus, mind a Rolling kiadás modellje . A modellek közötti váltást kódnevek valósítják meg az APT-ben. A Rolling Release esetében az ág neve be van írva a tárba, például stabil, a hagyományos életciklus esetén pedig a disztribúció neve, például szakasz.

A szabványos Debian-telepítés a GNOME asztali környezetet használja , amely olyan népszerű programokat tartalmaz, mint a LibreOffice , Firefox , az Evolution levelezőprogram , CD/DVD-írók, zene- és videolejátszók, képnézegetők és -szerkesztők, valamint dokumentumnézegetők. PDF . Léteznek KDE , Xfce , LXDE , MATE és Cinnamon [16] technológiával készült Live-CD képek is . A telepítőlemezek – öt (Lenny) vagy nyolc (Squeeze) DVD, vagy több mint harminc CD – tartalmazzák az összes rendelkezésre álló csomagot, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szabványos telepítéshez. A hálózati telepítési módszer a szokásos telepítő CD/DVD-nél kisebb CD-t használ. Csak azt tartalmazza, ami a telepítő futtatásához és az APT telepítése során kiválasztott csomagok letöltéséhez szükséges [17] . A CD/DVD lemezképek ingyenesen letölthetők BitTorrenten keresztül , jigdo -n keresztül, vagy megvásárolhatók valamelyik Debian CD-gyártótól [18] . USB stick -ről is telepíthető . Vannak speciális Debian Pure Blend programok , amelyek különböző gyakorlati tapasztalatokkal és érdeklődési körrel rendelkező felhasználók csoportjait célozzák: Debian Junior 1-99 éves gyerekeknek , Debian-Edu iskoláknak, Debian Science tudományok szerint csoportosítva, Debian-Med gyakorlati és tudományos felhasználásra az egészségügy és mások területén [19] .

Problémák

A Debian kiadások hat ágra oszlanak:

• Az oldoldstable ( oldoldstable ), amely az előző oldstable disztribúció csomagjait tartalmazza, egy nem hivatalos LTS.
• oldstable ( oldstable ), amely az előző stabil disztribúció csomagjait tartalmazza; lehet nem hivatalos LTS és hivatalos támogatásban is a Stable kiadása után;
• stabil ( stable ), amely a legújabb hivatalos disztribúcióban szereplő csomagokat tartalmazza (a csomagok csak a sebezhetőségek javítása érdekében frissülnek benne );
• tesztelés ( testing ), amelyből a következő stabil eloszlás alakul ki;
• instabil ( unstable, sid ), amely a tesztelési ágba történő elhelyezésre előkészítés alatt álló csomagok új verzióit tartalmazza;
• kísérleti ( experimental ), amely nem egy teljes értékű ág - olyan csomagokat tartalmaz, amelyek alapos tesztelést igényelnek, vagy amelyek jelentős változtatásokat vonnak maguk után a disztribúcióban.

A Debian operációs rendszer stabil és tesztelt verziói a Toy Story rajzfilmfiguráiról kapták a nevét . A Debian disztribúció instabil változatának állandó kódneve Sid , egy rajzfilmfigura után, aki játékokat tör össze [20] .

Debian kiadástörténet [21] :

Változat		kód név		Támogatott architektúrák száma	Csomagok száma	kiadási dátum	Támogatás vége	A hosszú távú támogatás vége
Kiadás	Jelenlegi	eredeti	Oroszul
0,93R6				egy		1995. október 26		n/a
1.1		zümmögés	Zümmögés	egy	474	1996. június 17	1996	n/a
1.2		rex	Rex	egy	848	1996. december 12	1996	n/a
1.3		Bo	Bo	egy	974	1997. június 5	1997	n/a
2.0		Hamm	hamm	2	≈ 1500	1998. július 24	1998	n/a
2.1		Ólálkodik	Ólálkodik	négy	≈ 2250	1999. március 9	2000. december	n/a
2.2		Burgonya	Poteito	6	≈ 3900	2000. augusztus 15	2003. április	n/a
3.0 [22] [23]	3.0_r6	Fás	Fás	tizenegy	≈ 8500	2002. július 19	2006. augusztus	n/a
3.1 [24]	3.1_r8	Sarge	sarge	tizenegy	≈ 15400	2005. június 6	2008. április	n/a
4.0	4.0_r9	Etch	Etch	tizenegy	≈ 18000	2007. április 8	2010. február	n/a
5.0 [25] [26] [27] [28] [29]	5.0.10	Lenny	Lenny	12 [30]	≈ 23000 [30]	2009. február 14	2012. február [31]	n/a
6,0 [32] [33] [34] [35] [36]	6.0.10	[ 37 ]	présel	9+2 [A]	≈ 29000	2011. február 6. [38]	2014. május 31. [B] [B2]	2016. február 29. [39]
7.0 [40] [41]	7.11	Ziháló [42]	Ziháló	11+2 [C]	≈ 37500 [43]	2013. május 4. [44]	2016. február	2018. május 31. [39]
8.0 [45] [46] [47]	8.11 [48] [49] [50]	Jessie [51]	Jessie	tíz	> 43000 a ≈ 20100 kezdeti értékből [52]	2015. április 25. [53]	2018. május	2020. június 30. [39]
9,0 [54] [55] [56]	9,13 [57]	Nyújtás [58]	Nyújtsd	tíz	≈ 51000	2017. június 17. [59] [60]	2020. július 6. [39]	2022. június 30. [39]
10.0	10.13 [61] [62]	Buster [58] [63] [64]	Buster	tíz	≈ 59000	2019. július 6. [65]	2022. július [39]	2024. június [39]
11.0	11,5 [66]	Bullseye [67] [68]	Bullseye	9	≈ 59551	2021. augusztus 14. [69]	2024. július [39]	2026. június [39]
12.0		Könyvmoly [70] [71]	levél [72]	ismeretlen	ismeretlen	később közöljük	később közöljük	később közöljük
13.0		Trixie [73]	Trixie [72]	ismeretlen	ismeretlen	később közöljük	később közöljük	később közöljük

Legenda:

     Nem támogatott      Támogatott      Jelenlegi verzió      jövőbeli verzió

  9 Linux kernelen alapuló architektúra + 2 FreeBSD kernelen alapuló architektúra [ 14] B   Biztonsági frissítések 2016 februárjáig[74] B2   IA-32 és x86-64 architektúrákhoz 2016 februárja előtt[75] Linux kernelen alapuló C   11 architektúrák + 2 FreeBSD kernelen alapuló architektúrák

Kernelek

Debian kiadás	Debian kernelek	A legújabb kernelverziók közvetlenül a Debian kiadása előtt
1.1 buzz 1996. június 17- én	2.0 , 1996. június 9 -én
1996. december 12 -én kelt 1.2 rex	1996. december 1-jén kelt 2.0.27
1.3 bo 1997. június 5- én	2.0.29 2.0.30 1.3.1 esetén 2.0.33	2.0.30 1997. április 8. 2.1.42 . 1997. május 29.
2.0 hamm 1998. július 24- én	2,0,33 2,0,34	1998. július 13-i 2.0.35
2.1 slink 1999. március 9- én	2,0,35-3 2,0,36-3 2,1,125-1 2,2,1-1	2.2.3 1999. március 9
2,2 burgonya 2000. augusztus 15- én	2.2.16	2.2.16 , 2000. június 7., 2.3.99-pre9, 2000. május 23.
3.0 woody 2002. július 19- én	2.2.20 2.4.18	2002. május 20- i 2.2.21 . 2002. február 25- i 2.4.18. 2002. július 16- i 2.5.26.
3.1 sarge 2005. június 6- án	2.4.30 2005. április 4. 2.6.11.11 . 2005. május 27.
4.0 etch 2007. április 8- án	2.6.18	2.6.20.6 2007. április 6
5,0 lenny 2009. február 14- én	2.6.26	2009. február 12-i 2.6.28.5
6.0 squeeze 2011. február 6- án	Linux 2.6.32 kFreeBSD 8.1	2011. január 5-i 2.6.37 2010. július 19-i 8.1
7.0 sípoló 2013. május 4	Linux 3.2.41 kFreeBSD kernel 8.3 és 9.0	3.9 2013. április 29
8.0 Jessie 2015. április 26- án kelt	Linux 3.16.0	4.0 és 3.19 2015
9.0 szakasz 2017. március _	Linux 4.9.0 [76]	4.10
10.0 buster kelt : 2019. július 06	Linux 4.19.0 [77]	2019. július 7-én kelt 5.2
11.0 telitalálat , 2021. augusztus 14 -én	Linux 5.10	2021. június 27-i 5.13

Támogatott architektúrák

A jelenlegi stabil verziót hivatalosan a következő architektúrákra portolták :

i386	- x86 architektúra , Intel-kompatibilis 32 bites processzorokhoz
amd64	- Intel/AMD 64 bites processzorokhoz tervezett x86-64 architektúra
armel	- ARM architektúra Risc PC - hez és különféle beágyazott rendszerekhez
armhf	- ARM architektúra 7-es verziója
powerpc	- PowerPC architektúra
ia64	- Intel Itanium architektúra (IA-64)
mipsel	- MIPS architektúra a kis végtől a nagy végig
mips	- MIPS architektúra big endian endiannal
s390x	- IBM System z architektúra
arm64	- ARM architektúra , 64 bites (AArch64)
ppc64el	- Motorola / IBM PowerPC architektúra

Számos más architektúrához is létezik nem hivatalos kiadás [78] , amelyek közül néhány aktív fejlesztés alatt áll, de egyelőre csak egy részét képezik az instabil kiadásnak.

A fejlődés szakaszai

A fejlesztés alatt álló szoftvercsomagok kezdetben vagy a projekt instabil (más néven sid ) disztribúciójában vagy a kísérleti tárolóban találhatók . Az instabil szoftververziók fejlesztőik szerint elég stabilak ahhoz, hogy napvilágot lássanak, de már tartalmaznak a Debian projekt által végrehajtott konkrét változtatásokat, beleértve a terjesztési csomagok létrehozására vonatkozó információkat is. Ezek a változtatások újak és még nem teszteltek lehetnek. A kiadásra nem kész szoftvereket általában kísérleti környezetben helyezik el .

Miután a szoftververzió bizonyos ideig instabil marad (a változtatások kritikusságától függően), a csomag automatikusan átkerül a tesztelési terjesztésbe . Az átállás csak akkor történik meg, ha a csomag nem tartalmaz kritikus hibákat, és az összes többi szükséges csomag teljesíti a tesztelés során az átmeneti feltételeket .

Mivel a Debian-csomagok hivatalos kiadások közötti frissítései nem tartalmaznak új funkciókat, egyes fejlesztők instabil és kísérleti csomagokat használnak termékeik új verzióihoz. Ezeket a disztribúciókat azonban nem tesztelik olyan alaposan, mint stabilan , és előfordulhat, hogy nem kapják meg időben a fontos biztonsági javításokat. Néha az instabil működő csomagok ilyen frissítése komolyan tönkreteheti a szoftvert.

Ha a tesztelés alatt álló csomagok kiforrtak, és a következő kiadásra kitűzött célokat elértük, a tesztelés lesz a következő stabil verzió. A Debian legújabb, "Bullseye" nevű stabil kiadásának sorozatszáma 11.3 2021. augusztus 14-én A "Bookworm" következő kiadásának sorozatszáma 12.0 .

Projektvezetők

Ian Murdoch , a disztribúció alapítója	1993. augusztus - 1996. március
Bruce Perens	1996. április - 1997. december
Ian Jackson	1998. január - 1998. december
Wiechert Ackerman	1999. január - 2001. március
Ben Collins	2001. április - 2002. április
Bidale Garbi	2002. április - 2003. április
Martin Michlmair	2003. március - 2005. március
Brendan Robinson	2005. április - 2006. április
Anthony Towns	2006. április - 2007. április
Sam Osevar	2007. április - 2008. április
Steve McIntyre	2008. április - 2010. április
Stefano Zacciroli	2010. április – 2013. április
Lucas Nussbaum	2013. április – 2015. április
Neil McGovern	2015. április – 2016. április [79]
Mehdi Doggay	2016. április – 2017. április [80]
Chris Lamb	2017 áprilisától napjainkig [81]

Feltételek

Az 1997-ben először ratifikált és 2004-ben frissített Debian Social Contract [82] meghatározza a projektek létezésének és fejlesztésének alapelveit, és tartalmazza a Debian szabad szoftverek meghatározására vonatkozó kritériumait . Lehetővé teszi számunkra, hogy kijelentsük, hogy a Debian GNU/Linux az egyik legszabadabb és legnépszerűbb operációs rendszer. Ezt követően a Debian szabad szoftverek meghatározására vonatkozó kritériumait használták a nyílt forráskód meghatározásának alapjául .

Az először 1998-ban elfogadott és többször frissített Debian Constitution [83] (jelenleg 1.5-ös verzió, 2015. január 9-én fogadták el) meghatározza a fejlesztők, a projektvezető, a technikai bizottság, a titkár státuszát, valamint a Debian projekt tulajdonjogát. és szabványos döntéshozatali eljárás.

2014-ben elfogadták a Debian Magatartási Kódexet [84] , amely leírja a projekt résztvevői közötti kapcsolat normáit. A Kódex előírja a tiszteletteljes, lelkiismeretes, nyitott, a projekt többi résztvevőjének és felhasználóinak segítését.

Debian és FSF

A Debian szabadság meghatározására vonatkozó kritériumai nem egyeznek meg pontosan a Free Software Foundation (FSF) kritériumaival. Például a Debian Project nem szabadnak tekinti a GNU FDL -t, ha nem módosítható szakaszokkal használja, és a Free Art licencet , amelyet az FSF szabad licencnek tekint a dokumentációhoz és a műalkotásokhoz [85] . Ugyanakkor a Debian az OSI -hoz hasonlóan ingyenesnek tartja az Artistic License 1.0 -t, amit az FSF rosszul megírtnak, ezért nem ingyenesnek [85] .

Az FSF nem ad jelentős segítséget a védett szoftverek használatához, a Debian pedig szerverterületet, levelezőlistákat stb. biztosít a nem szabad szoftverek felhasználóinak. Ugyanakkor az FSF nem igényel teljes szabadságot a nem működő tartalomhoz (pl. például grafikus játékban vagy politikai beszédben) [86 ] , és a Debian az ilyen nem ingyenes tartalmakat egy szekcióba helyezi más nem ingyenes összetevőkkel.

Néha a Debianban szavazás zajlik annak eldöntésére, hogy mi legyen a nem ingyenes összetevőkkel. [ adatok frissítése ]

• 2004-ben szavazásra került sor a következő kiadás nem ingyenes szoftverrészének támogatásának megszüntetéséről, ennek eredményeként a rész elhagyása. [87]
• 2006-ban - a kernelben lévő forráskód ( blob ) nélküli firmware problémájának megoldásáról és az Etch megjelenési dátumáról - a kiadás nem késik. [88]
• 2008-ban – a firmware -probléma forráskód nélküli megoldásáról és a Lenny megjelenési dátumáról – úgy gondolja, hogy a blobok nem sértik a GPL-t, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik. [89]
• 2010 decemberében bejelentették, hogy a firmware-t (külön-külön ingyenes és nem ingyenes licencek alatt) külön csomagokba különítették el a kerneltől. [90]

E különbségek miatt néhány szabad szoftver rajongó úgy érzi, hogy a Debian operációs rendszerek méltatlanok arra, hogy ingyenesek legyenek, és ehelyett a gNewSense -t támogatják [91] .

Debian-alapú disztribúciók

A Debian és az arra épülő disztribúciók (több mint 100) a .deb csomagformátumot és a dpkg csomagkezelőt használják .

Debian Live

A Debian operációs rendszerű élő CD [92] indítható cserélhető adathordozóról (CD, DVD, USB pendrive, stb.) vagy hálózaton keresztül netboot technológia használatával , a merevlemezre történő telepítés nélkül. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megismerkedjenek az operációs rendszerrel, mielőtt telepítenék vagy indítólemezként használhatnák. Létrehozott egy LiveCD-t a katasztrófa utáni helyreállításhoz, és szabványos GNOME , KDE Plasma Workspaces, Xfce és LXDE grafikus shellekkel számos architektúrához. A Debian LiveCD-k merevlemezre is telepíthetők. A Squeeze legtöbb létező szabványos ISO-képe nem illeszkedik a „700 MB” CD - típushoz. A Debian Live technológiát különféle, köztük kis Live CD-k létrehozására használták, meghatározott beállításokkal és szoftverösszetétellel [93] .

Használat

A NASA a Debian rendszert használja az ISS űrhajósainak munkahelyein [94] . A NASA a Debian rendszert a Columbia siklón végzett kísérletei során is használta [95] .

Jegyzetek

1. ↑ Frissített Debian 11: 11.5  megjelent .
2. ↑ A hivatalos kikötők listája
3. ↑ https://www.debian.org/ports/amd64/
4. ↑ https://www.debian.org/ports/powerpc/
5. ↑ Egyéb portok listája
6. ↑ Portok
7. ↑ https://www.debian.org/ports/mips/
8. ↑ https://www.debian.org/ports/s390/
9. ↑ Linux disztribúciók – Tények és számok . Hozzáférés dátuma: 2011. január 29. Az eredetiből archiválva : 2011. október 7. (határozatlan)
10. ↑ Debian alapú szoftverek disztribúciói . Hozzáférés dátuma: 2011. január 29. Az eredetiből archiválva : 2013. augusztus 29. (határozatlan)
11. ↑ Rendszercsomagok (downlink) . debian.org. Hozzáférés dátuma: 2012. január 6. Az eredetiből archiválva : 2012. február 2.. (Orosz) 
12. ↑ "A Debianról" a debian.org-on Archiválva 2014. január 23-án a Wayback Machine -nél Részletekért lásd: www.debian.org Archivált 2006. január 13-án a Wayback Machine -nél .
13. ↑ A Debian GNU/Linux GYIK – Kompatibilitási problémák (a hivatkozás nem elérhető) . Debian. Letöltve: 2011. augusztus 29. Az eredetiből archiválva : 2012. február 2..  (határozatlan) 
14. ↑ 1 2 Debian „Squeeze” kiadási megjegyzések (hivatkozás nem érhető el) . Debian. Hozzáférés dátuma: 2011. február 18. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21..  (határozatlan) 
15. ↑ A Debian GNU/Linux GYIK – Debian disztribúció kiválasztása (lefelé hivatkozás) . Debian. Letöltve: 2008. május 12. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21..  (határozatlan) 
16. ↑ Debian CD/DVD lemezképek letöltése HTtp://FTP-n keresztül (downlink) . Debian. Letöltve: 2010. július 22. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21..  (határozatlan) 
17. ↑ A Debian GNU/Linux telepítése az interneten keresztül (lefelé) . Debian. Letöltve: 2010. július 22. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21..  (határozatlan) 
18. ↑ Debian GNU/Linux CD-n (lefelé irányuló kapcsolat) . Debian. Letöltve: 2010. július 22. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21..  (határozatlan) 
19. ↑ Debian Pure Blends (downlink) . Letöltve: 2011. június 27. Az eredetiből archiválva : 2011. október 1.. (határozatlan) 
20. ↑ A Debian GNU/Linux GYIK – A Debian FTP archívumai (lefelé irányuló kapcsolat) . Letöltve: 2009. október 24. Az eredetiből archiválva : 2008. május 15.. (határozatlan) 
21. ↑ Kiadások listája a hivatalos Debian webhelyen . Letöltve: 2005. június 8. Az eredetiből archiválva : 2013. május 27.. (határozatlan)
22. ↑ DistroWatch.com: Helyezze vissza a szórakozást a számítástechnikába. Használj Linuxot, BSD-t . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
23. ↑ Munkaállomásom operációs rendszere: Debian | linux.com | A Linux információ forrása . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
24. ↑ Áttekintés: Debian 3.1 | linux.com | A Linux-információk forrása (nem elérhető link) . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2008. szeptember 15. (határozatlan) 
25. ↑ Debian Lenny 5/0 im Kurztest [Frissítés] | c't Magazin archiválva : 2018. június 21., a Wayback Machine  (német)
26. ↑ 'Lenny': Debian a tömegeknek? • A nyilvántartás . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
27. ↑ Debian GNU/Linux 5 áttekintés | LinuxBSDos.com . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
28. ↑ A Debian 5.0 folytatja az erős Linux-hagyományt
29. ↑ Dedo Does Debian - Review . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
30. ↑ 1 2 Megjelent a Debian GNU/Linux 5.0 (lefelé irányuló kapcsolat) . Debian (2009. február 14.). Letöltve: 2009. február 15. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21..  (határozatlan) 
31. ↑ A Debian GNU/Linux 5.0 biztonsági támogatása február 6-án megszűnt . Letöltve: 2012. február 10. Az eredetiből archiválva : 2012. május 1.. (határozatlan)
32. ↑ Debian 6.0 Squeeze im Kurztest | c't Magazin archiválva : 2018. június 21., a Wayback Machine  (német)
33. ↑ A Debian 6 frissített alkalmazásokat kínál, kevés durva pontot
34. ↑ DistroWatch Weekly, 393. szám, 2011. február 21 . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
35. ↑ Debian 6 Squeeze: Nem jó . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
36. ↑ Debian... Minden disztribúció apukája? (nem elérhető link) . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan) 
37. ↑ Claes, Luk kiadási frissítés: lefagyasztási irányelvek, tesztelés, BSP, rc hibajavítások . debian-devel-announce levelezőlista (2008. szeptember 1.). Letöltve: 2008. október 31. (határozatlan)
38. ↑ A Debian 6.0 "Squeeze" archiválva 2019. március 12-én a Wayback Machine -nél 
39. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 LTS - Debian Wiki . wiki.debian.org. Letöltve: 2016. április 3. Az eredetiből archiválva : 2020. május 7. (határozatlan)
40. ↑ DistroWatch Weekly, 508. szám, 2013. május 20 . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
41. ↑ Debian Linux 7.0 Wheezy: Hands on | ZDNet . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2014. május 1.. (határozatlan)
42. ↑ McGovern, Neil kiadási frissítés: lefagyasztási irányelvek, átmenetek, BSP, rc hibajavítások . debian-devel-announce levelezőlista (2010. szeptember 3.). Letöltve: 2010. szeptember 3. (határozatlan)
43. ↑ A Debian 7.0 újdonságai . Debian weboldal. Letöltve: 2014. március 29. Az eredetiből archiválva : 2013. december 25.. (Orosz)
44. ↑ * VÉGLEGES kiadás frissítés  (angol)  (lefelé) . debian.org. Letöltve: 2013. április 20. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
    • Részlet a kiadási  csapatból . debian.org. Letöltve: 2013. május 5. Az eredetiből archiválva : 2013. május 7..
45. ↑ Debian 8.0 Jessie im Kurztest | c't Magazin archiválva : 2018. június 21., a Wayback Machine  (német)
46. ↑ DistroWatch Weekly, 608. szám, 2015. május 4 . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
47. ↑ A Debian Jessie mindennapi Linux-felhasználói áttekintése (lefelé hivatkozás) . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2016. január 10. (határozatlan) 
48. ↑ Debian -- Hírek -- Debian 8 Frissítve : 8.11 . Letöltve: 2018. július 12. Az eredetiből archiválva : 2019. július 7. (határozatlan)
49. ↑ OpenNews: Debian 8.11 frissítés és Debian 8 LTS Branch létrehozva . Letöltve: 2018. július 12. Az eredetiből archiválva : 2018. július 12. (határozatlan)
50. ↑ A Debian 8.11 a Jessie-Phoronix sorozat végeként jelent meg . Letöltve: 2018. július 12. Az eredetiből archiválva : 2018. július 12. (határozatlan)
51. ↑ Barratt, Adam Bits a nippy Release Team-ből . debian-devel-announce levelezőlista (2012. július 27.). Letöltve: 2012. július 28. (határozatlan)
52. ↑ Debian - Hírek - Megjelent a Debian 8 "Jessie" . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2017. június 18. (határozatlan)
53. ↑ Megjelent a Debian 8 "Jessie" . Letöltve: 2015. április 26. Az eredetiből archiválva : 2017. június 18. (határozatlan)
54. ↑ DistroWatch Weekly, 718. szám, 2017. június 26 . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
55. ↑ Debian 9 Stretch - Nem sokáig . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
56. ↑ A Debian 9 otthoni biztonsági frissítéseknek és egy lángoló vulpinának tűnik, amely felmelegíti a lábujjait • A Regisztráció . Letöltve: 2018. június 21. Az eredetiből archiválva : 2018. június 21. (határozatlan)
57. ↑ Debian 9: 9.13-as kiadás  (orosz)  ? . Letöltve: 2020. október 8. Az eredetiből archiválva : 2020. július 20.  (határozatlan)
58. ↑ 1 2 Team Sprint eredmények közzététele . Letöltve: 2015. április 28. Az eredetiből archiválva : 2018. február 21.. (határozatlan)
59. ↑ Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian 9 " Stretch " . lists.debian.org. Hozzáférés dátuma: 2017. június 18. Az eredetiből archiválva : 2017. június 18. (határozatlan)
60. ↑ A Debian 9 megjelenési dátuma . Letöltve: 2018. július 11. Az eredetiből archiválva : 2018. július 11. (határozatlan)
61. ↑ Frissített Debian 10: 10.13  megjelent . www.debian.org _ Letöltve: 2021. február 7. Az eredetiből archiválva : 2022. március 26..
62. ↑ Debian -- Debian "buster" Kiadási  információ . www.debian.org _ Letöltve: 2021. február 7. Az eredetiből archiválva : 2020. december 17.
63. ↑ Debian - Debian "buster" kiadási információk . Letöltve: 2018. március 25. Az eredetiből archiválva : 2017. június 24. (határozatlan)
64. ↑ Buster (10.0): Debian . Letöltve: 2018. március 25. Az eredetiből archiválva : 2018. március 25. (határozatlan)
65. ↑ Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian 10 "buster" . www.debian.org. Letöltve: 2019. július 8. Az eredetiből archiválva : 2021. október 22. (határozatlan)
66. ↑ Frissített Debian 11: 11.5  megjelent . Letöltve: 2022. március 26. Az eredetiből archiválva : 2022. március 26.
67. ↑ Részletek a kiadási csapatból: Jön a tél (de nem Dél-Afrikába  ) . lists.debian.org (2016. július 6.). Letöltve: 2020. április 22. Az eredetiből archiválva : 2016. július 18. ]
68. ↑ Debian Bullseye - Debian Wiki . Letöltve: 2018. március 25. Az eredetiből archiválva : 2021. július 15. (határozatlan)
69. ↑ Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian 11 "bullseye" . www.debian.org _ Letöltve: 2021. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2022. január 6.. (határozatlan)
70. ↑ Bookworm a Debian   12 fejlesztési kódneve ? . Letöltve: 2021. március 15. Az eredetiből archiválva : 2021. október 3.  (határozatlan)
71. ↑  Debian könyvmoly  ? . Letöltve: 2021. március 15. Az eredetiből archiválva : 2021. február 20.  (határozatlan)
72. ↑ 1 2 Toy Story: The Great Escape
73. ↑ részletek a kiadási csapatból : jön a winter^Wfreeze  . lists.debian.org (2020. november 8.). Letöltve: 2020. november 10. Az eredetiből archiválva : 2021. november 19. ]
74. ↑ Debian 6 wird bis Februar 2016 with Sicherheits-Updates versorgt . Letöltve: 2014. november 28. Az eredetiből archiválva : 2015. február 14.. (határozatlan)
75. ↑ Muehlenhoff, Moritz [BIZTONSÁG] [DSA 2907-1] Bejelentés a Debian oldstable hosszú távú támogatásáról . debian-security-announce levelezőlista (2014. április 16.). Hozzáférés időpontja: 2014. április 16. (határozatlan)
76. ↑ 2. fejezet A Debian 9 újdonságai . www.debian.org. Hozzáférés dátuma: 2017. február 27. Az eredetiből archiválva : 2017. február 27. (határozatlan)
77. ↑ debian.org. A Debian 10 újdonságai . www.debian.org (2019.07.06.). Letöltve: 2019. november 21. Az eredetiből archiválva : 2022. április 26.. (határozatlan)
78. ↑ Debian portok . Letöltve: 2015. június 2. Az eredetiből archiválva : 2016. november 22.. (határozatlan)
79. ↑ Debian projekttitkár – Kurt Roeckx. A Debian projektvezető választás 2015 eredményei . Debian (2015. április 15.). Letöltve: 2015. június 2. Az eredetiből archiválva : 2015. november 2. (határozatlan)
80. ↑ Debian projekttitkár – Kurt Roeckx. Debian projektvezető választás 2016 eredményei . Debian (2016. április 17.). Letöltve: 2016. április 18. Az eredetiből archiválva : 2016. április 25.. (határozatlan)
81. ↑ Debian projekttitkár – Kurt Roeckx. A Debian Project Leader 2017-es kiválasztási eredményei . Debian (2017. április 17.). Letöltve: 2017. április 18. Az eredetiből archiválva : 2017. április 19.. (határozatlan)
82. ↑ Debian Társadalmi Szerződés . Hozzáférés dátuma: 2015. június 2. Az eredetiből archiválva : 2011. február 17. (határozatlan)
83. ↑ Debian alkotmány . Letöltve: 2015. június 2. Archiválva az eredetiből: 2011. június 3. (határozatlan)
84. ↑ Debian Magatartási Kódex . Letöltve: 2015. június 2. Archiválva az eredetiből: 2015. április 20. (határozatlan)
85. ↑ 1 2 Különféle licencek és megjegyzések róluk - GNU Project - Free Software Foundation (FSF) . Hozzáférés időpontja: 2009. január 4. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 22. (határozatlan)
86. ↑ Útmutató az ingyenes rendszerterjesztéshez - GNU Project - Free Software Foundation . Letöltve: 2009. január 4. Az eredetiből archiválva : 2012. március 15. (határozatlan)
87. ↑ Általános felbontás: A nem szabad szakasz állapota . Letöltve: 2009. január 4. Az eredetiből archiválva : 2008. december 26.. (határozatlan)
88. ↑ Általános megoldás: Forrás nélküli firmware kezelése a Linux kernelben . Letöltve: 2009. január 4. Az eredetiből archiválva : 2008. december 26.. (határozatlan)
89. ↑ Általános állásfoglalás: Lenny és a DFSG-sértések feloldása . Letöltve: 2009. január 4. Az eredetiből archiválva : 2009. január 16.. (határozatlan)
90. ↑ Megjelenik a Debian 6.0 "Squeeze" teljesen ingyenes Linux Kernellel Archivált 2011. február 26. a Wayback gépen A Debian 6.0 "Squeeze" teljesen ingyenes Linux kernellel jelenik meg. Archivált 2019. június 9. a Wayback Machine -nél
91. ↑ gNewSense hivatalos webhelye: Ingyenes, mint a szabadságban | GYIK / GYIK | böngészés Archiválva : 2009. július 14.
92. ↑ Élő telepítési képek . Letöltve: 2021. szeptember 8. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 8.. (határozatlan)
93. ↑ A Debian Live technológiát használó projektek kiválasztása Archiválva : 2011. május 13.
94. ↑ A NASA Nemzetközi Űrállomása Windowsról Debian Linuxra váltott. | 1-véda blog . Letöltve: 2013. május 16. Az eredetiből archiválva : 2013. június 25. (határozatlan)
95. ↑ Linux a való világból. 1997. július 01 Letöltve: 2011. július 23. Az eredetiből archiválva : 2012. március 31.. (határozatlan)

Irodalom

• Negus Christopher, Caen Francois. Negus, Kaen: Ubuntu és Debian Linux haladóknak: Több mint 1000 alapvető parancs . - Péter , 2011. - S.  352 . — ISBN 978-5-94807-027-8 .
• Negus Christopher. Christopher Negus: Ubuntu és Debian Linux haladóknak. Több mint 1000 pótolhatatlan parancs. - Péter , 2014. - S. 384. - ISBN 978-5-496-01075-7 .
• Telepítési útmutató
• A Debian rövid története

Linkek

• Debian hivatalos oldala (orosz nyelven)
• debian.org - hivatalos Debian webhely
• Debian Wiki  (orosz)
• Debian orosz nyelvű közösség a hivatalos weboldalon
• Nak,-nek. Orosz tükör
• Debian GNU/Linux orosz közösség
• Debian rendszergazdai kézikönyv. Debian Buster: az első ismerkedéstől az elsajátításig  (orosz)
• Debian telepítési útmutatók ( 32 bites PC (i386) ) ( 64 bites PC (amd64) )
• Debian képek : 32 bites PC (nincs saját illesztőprogram) 64 bites PC (nincs saját illesztőprogram) 32 bites PC (saját meghajtókkal) 64 bites PC (saját meghajtókkal)

Debian projekt
Infrastruktúra	DebConf Közérdekű szoftverek A szabad szoftverek meghatározásának kritériumai Társadalmi szerződés (DSC) Alioth
TOVÁBB	.deb formátumban dpkg APT alkalmasság debconf Debian telepítő jégmenyét idegen jigdo gondolatjel cdrkit vrms win32-loader
OS opciók	Debian GNU/Hurd Debian GNU/kFreeBSD Debian GNU/kNetBSD Blend Debian Live
Projektvezetők	Ian Murdoch Bruce Perens Ian Jackson Wiechert Ackermann Ben Collins Bidale Garbi Martin Michlmeier Brendan Robinson Anthony Towns Sam Osevar Steve McIntyre Stefano Zacciroli Lucas Nussbaum Neil Medi Dogi Chris Lamb
Kategória Wikimedia Commons Minta

Linux disztribúciós családok
Lista
Debian	stabil AntiX Black Lab Linux Végtelen operációs rendszer ChaletOS crunchbang Devuan Elive Knoppix MEPIS MX Linux Raspberry Pi OS SolydXK CutefishOS VenenuX VyOS Exe GNU/Linux Septor Teszt Dreamlinux gLinux Linux Mint Parsix Finnix sid Aptosid ubuntu Különleges részgráf FRAKK Whonix Astra Linux Tiszta operációs rendszer
ubuntu	Hivatalos Ubuntu Desktop (Netbook kiadás) Ubuntu szerver Ubuntu Kylin Ubuntu Androidra Ubuntu Touch Ubuntu TV nem hivatalos DE -hez kötve Kubuntu KDE neon Lubuntu LXLE Xubuntu Ubuntu GNOME Ubuntu MATE Ubuntu Unity edubuntu Ubuntu Stúdió Baltix Cube Linux EasyPeasy elemi operációs rendszer Emmabuntus Freespire gNewSense gOS Guadalinex infra Linspire Mangaka Linux Lite menta Ubuntu runtu Trisquel Ulteo alkalmazásrendszer Uruk Vinux Bodhi Linux Napiskola Peppermint OS Pinguy OS
Fedora	Újjáépít Korora Orosz Fedora Származékok Red Hat Enterprise Linux Red Star operációs rendszer
piros kalap	Mandriva Linux Kylin Újjáépít CentOS AlmaLinux Jóslat Qubes OS Tudományos sárga kutya NauLinux yanux
Mandriva	Gaixa PCLinuxOS villák Mageia Rosa Linux OpenMandriva Lx
Slackware	ConnochaetOS porteus Salix operációs rendszer Slax vektor Zenwalk
Gentoo	Kiszámítja Liberte Linux Sabayon Ututo funtoo
Boltív	Archbang ArchLabs Antergos Manjaro Parabola csakra
Független	ALT Linux NEHÉZSÉG KaOS Kwort Hold turbolinux Frugalware gekkó linux GuixSD openSUSE paldo SUSE Linux Enterprise Desktop Üres
Különleges	minimalista Rohadt kicsi Kölyökkutya Slitaz Tiny Core Mentés clonezilla Finnix Elvált varázslat RIPLinuX SystemRescueCD Szolgáltatás backbox BlackArch Kali Linux NetSecL Parrot Security OS Szerencsejáték Steam OS NAS openfiler OpenMedia Vault Beágyazott Hozzáférés Alpine Linux Android bada Baidu Yi Ismerős Firefox OS Mobilinux Openmoko Qtmoko Tizen webOS Torral dolgozni Linux Kodachi Parrot Security OS FRAKK Whonix
Kategória Wikimedia Commons Wikihírek Wikidata

A közösségi hálózatokon	Twitter
Szótárak és enciklopédiák	Nagy katalán
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 14584065s GND : 4543287-9 J9U : 987007592939505171 LCCN : sh2010011599 NKC : ph903889 SUDOC : 082303258