Libanon | |
---|---|
Arab. جبل لبنان | |
Jellemzők | |
Négyzet |
|
Hossz | 160 km |
Szélesség | 40 km |
Legmagasabb pont | |
legmagasabb csúcs | Kurnet és Sauda |
Magasság | 3088 m |
Elhelyezkedés | |
34°18′00″ s. SH. 36°07′00″ hüvelyk e. | |
Ország | |
Libanon | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Libanon [1] ( Libnan [2] ; arabul: جبل لبنان ) egy hegység Libanonban . Ez a horst körülbelül 160 kilométer hosszú , és délről északra húzódik a Földközi-tenger partja mentén az ország egész területén, párhuzamosan a keleten található Libanon-ellenes gerinccel . A két vonulatot a Bekaa-völgy választja el egymástól .
Libanon legmagasabb pontja a 3088 m magas Kurnet es-Sauda hegy , a libanoni hegylánc 1800 m-t meghaladó csúcsait évente közel 4 hónapig hó borítja; a 2500 métert meghaladó csúcsokon évente körülbelül 6 hónapig havazik .
Történelmileg ezek a hegyek nagy szerepet játszottak Libanon életében, védelmet nyújtottak a helyi lakosságnak. Talán az ókorban a havas csúcsoknak köszönhető, hogy Libanon mai nevét : a laban arámul tejfehéret jelent .
Libanonban a táj változásait nem a távolságokkal, hanem a magassági változásokkal társítják .
A hegyek a bennük növő tölgyekről és fenyőkről ismertek . Emellett a híres libanoni cédrus ( Cedrus libani ) utolsó fennmaradt ligetei a Libanoni-hegység magas lejtőin maradnak. A föníciaiak ezt a fát használták flottájuk építésére, és eladták vele a szomszédaikkal a Levantában . A föníciaiak és e föld későbbi uralkodói azonban gondoskodtak arról, hogy a ligeteket ne vágják ki teljesen és ne ültessék be új palántákkal, így a 16. század végéig jelentős volt az erdővel borított területek.
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
---|---|---|---|---|
|