Erdei zsizsik
| erdei zsizsik | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hylobius abietis | ||||||||||||
| tudományos osztályozás | ||||||||||||
| Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:protosztomákNincs rang:VedlésNincs rang:PanarthropodaTípusú:ízeltlábúakAltípus:Légcső légzésSzuperosztály:hatlábúOsztály:RovarokAlosztály:szárnyas rovarokInfraosztály:NewwingsKincs:Teljes metamorfózisú rovarokSzuperrend:ColeopteridaOsztag:ColeopteraAlosztály:polifág bogarakInfrasquad:CucuyiformesSzupercsalád:CurculionoidCsalád:ZsizsikAlcsalád:MolytinaeNemzetség:erdei zsizsik | ||||||||||||
| Nemzetközi tudományos név | ||||||||||||
| Hylobius Germar , 1817 | ||||||||||||
| ||||||||||||
Az erdei zsizsik [1] , vagy tűlevelűek [2] ( lat. Hylobius ) a zsizsik családjába tartozó bogarak nemzetsége .
Leírás
A bogarak ormánya meglehetősen hosszú, lekerekített, enyhén hajlott, a végén kissé kiszélesedett. Az antennák a száj sarkaihoz vannak rögzítve, így az első szegmensük (a szár) alig éri el a szem elülső szélét. A következő 2 szegmens hosszúkás, a többi flagellum szegmens rövid. A pajzs nyilvánvaló. Elytra elöl tompa kiálló gumókkal (vállal). A lábak hosszúak, a sípcsontokon erős tüske van a végén, a combcsont fogazott, a tarsók nagy karmai vannak egymástól távol [2] .
A közepes méretű, 6-16 mm hosszú elefántok tűlevelű erdőkben élnek, Európában és Ázsiában gyakoriak. A lárvák tűlevelű fák haldokló koronájában élnek. A bogarak rágják a fák kérgét. A 7 európai faj közül az erdőgazdálkodásban igen káros bogárként a leghíresebb a nagyméretű fenyőelefánt , a luc ősfa, a tűlevelű vagy a lucfenyőgyanta ( Hylobius abietis ) [2] .
Fajták- Hylobius abietis Linnaeus , 1758
- Hylobius aliradicis Warner, 1966
- Hylobius alpheus Reiche, 1857
- Hylobius congener Dalla Torre et al., 1943
- Hylobius excavatus Laicharting, 1781
- Hylobius graecus kép, 1902
- Hylobius huguenini Reitter, 1891
- Hylobius pales Herbst , 1797
- Hylobius pinastri Gyllenhaal , 1813
- Hylobius pinicola Couper, 1864
- Hylobius radicis Buchanan, 1935
- Hylobius rhizophagus Benjamin és Walker, 1963
- Hylobius transversovittatus Goeze , 1777
- Hylobius warreni Wood, 1957
Jegyzetek
- ↑ Mamaev B. M. , Medvegyev L. N. , Pravdin F. N. Kulcs a Szovjetunió európai részének rovarjaihoz . - M . : Oktatás, 1976. - S. 182 . — 304 p.
- ↑ 1 2 3 Khvoyka // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
Linkek
- Tű // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.