| Részvénytársaság Kyshtym Gépgyártó Egyesület | |
|---|---|
| Típusú | Részvénytársaság |
| Bázis | 1757 |
| Alapítók | Nyikita Demidov |
| Elhelyezkedés | Oroszország Kyshtym |
| Ipar | gépészet |
| Weboldal | aokmo.ru |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Kyshtym Engineering Association a bányászati, bányászati és fúróberendezések és fúrószerszámok legnagyobb orosz gyártója. Nyikita Demidov alapította 1757 - ben vasműként.
Az üzem a cseljabinszki régió Kyshtym városában található. Az egyik legrégebbi gyár az Urálban.
Lehetetlen elképzelni Kyshtym városának történetét a „Kyshtym Machine-Building Association” gépgyártó üzemtől, és a gépgyártó üzem történetét a Demidov-dinasztia nélkül.
A Demidov-dinasztia Demid Antufjevtől ismert, aki híres kovács volt. Demid egyetlen fia, Nikita szintén kovácsmesterséget szerzett. A jövőben I. Péter maga is hozzájárult Nikita Demidovich megalakításához .
Az eredményekért és sikerekért I. Péter az uráli gyárakat adta neki: az újonnan épült Nevyansky-t (a Neiván) és a régi Verhoturskyt.
Nyikita Demidovics alatt az uráli gyárak termelése versenyen felül állt. Egy Nyevjanszki üzem ötször több nyersvasat állított elő, mint az összes állami tulajdonú üzem együttvéve. A Demidov-gyárakban öntöttvasat öntöttek, rezet olvasztottak, vasat készítettek, órákat szereltek össze, fémszerszámokat, edényeket, kazánokat, csöveket készítettek, horgonyt öntöttek.
1755. szeptember 21-én a Berg Kollégium rendeletet írt alá a Felső-Kishtym-i vaskohó és a Nyizsnyi-Kystymi vasmű megépítéséről. A gyárak körül feltárt érctelepek vastartalma szempontjából kiválónak bizonyultak, és a föld felszínéhez közel helyezkedtek el.
1757-ben megolvasztották az első vasat, és hamarosan nemcsak Oroszországban, hanem határain túl is elismerték minőségét. Ezt az évet tekintik az üzem alapításának dátumának.
1873-ban a bécsi világkiállításon a szakértők a Kyshtym Bányászati Üzemeket az Urál és Oroszország legjobb üzemei közé sorolták, amelyek a legjobb minőségű vasat állítják elő.
Az októberi forradalom és a Nagy Honvédő Háború idején a gyárak polgári termelésről katonai termelésre váltottak.
1934-ben az üzem a hazai perforátor szülőhelye: a 2-2,5 méter mélységű kemény sziklákba fúró gépek. Azóta a gyártási kapacitás nőtt a fejlett technológiával felszerelt lyukasztóműhely üzembe helyezésének köszönhetően.
1934 nyarán Grigorij Konsztantyinovics Ordzsonikidze, nehézipari népbiztos meglátogatta a gépészeti üzemet. Ordzhonikidze nagyra értékelte az első szovjet perforátort, amellyel a Kyshtym üzem szövetségi hírnevet szerzett. Közepes keménységű kőzetekben tesztelve a fúró percenként 35 centimétert mélyült, és ez sokkal termelékenyebb volt, mint az amerikai (27 centiméter per perc).
1950 óta a Kyshtym perforátorokat külföldre exportálták, ahol nagy elismerést nyertek.
Az 1960-as években a Kyshtym Machine Plant tervezői szabadalmaztatták az SBMK-5 fúrógépet és az 1SBU-125 fúróberendezést a szabadban végzett robbantásos fúráshoz.
1970-ben a lipcsei vásáron bemutatott másik fejlesztés a 100LS2S kaparócsörlő volt, amelyet aranyéremmel díjaztak.
A 20. század végére 32 országban végeztek ásványok feltárását, kitermelését és feldolgozását Kyshtym berendezéssel. 1992-ben a vállalkozást átnevezték JSC "Kyshtym gépgyártó üzem"-re.
2002 szeptembere óta a JSC "KMZ" JSC "Kyshtym Gépgyártó Egyesület" néven vált ismertté.
2013 januárja óta a JSC "KMO" megváltoztatta a Társaság típusát, és CJSC "KMO" néven vált ismertté.
2005 óta a CJSC KMO a KANEX Group holding része.
Az üzem a következőket termeli: