Kutmichevica

Kutmichevica vagy Devolszkij megye egy történelmi régió a Balkánon, amely különböző időszakokban a Bizánci Birodalom és a Bolgár Királyság része volt, és megközelítőleg Észak-Epiroszt fedi le .

A terület pontos határai nem ismertek, de minden bizonnyal magában foglalta a Preszpa - tavat és az Ohridi -tavat is, nyugaton pedig a mai Dél-Albánia területén elérte az Adriai-tengert. [1] Ennek megerősítése az albán ortodox egyház egyetlen működő kolostorának, az Ardenitsa kolostornak a múltja . [2]

Egyes kutatók szerint keleten a régió határai elérik a Vardar folyót . [3]

A 9-11. században a terület az Első Bolgár Királyság határain belül volt . [egy]

886 körül I. Borisz bolgár herceg tanítónak és különleges kiváltságokkal rendelkező prédikátornak küldte Ohridi Kelement a térségbe, és Kutmichevitsa- Domet nevezte ki kormányzónak . [egy]

A régió déli része Vagenetia néven ismert . Politikailag beépült a Nagy Simeon uralma alatt álló első bolgár államba , és valószínűleg eléri az Arta-öböltől délre . [négy]

Lásd még

• Ohridi könyviskola

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 Obolensky, Dimitri . Hat bizánci  portré . – Oxford: Oxford University Press , 1988.
2. ↑ GJIKA, Ilirjan Manastiri és Ardenices . Archiválva az eredetiből: 2020. február 18. (határozatlan)
3. ↑ Devolskiat felvilágosult és könyvközpont . Letöltve: 2020. február 18. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 18. (határozatlan)
4. ↑ Πρέβεζα Hauptstadt dieses Nomos und Demos (Lex.). Ebenso lautet der Name in der Chronik von Morea (s. J. Schmitt, Index) und in der Urk. a. 1632 bei Miklosich-Müller III 274, sowie in der Städteliste aus dem 14. Jahrhundert bei Burckhardt, Hierocl. Synecdemus App. S. 62: Νικόπολιςἡ νῦν Πρέβεζα. Am nächsten liegt Ableitung aus einem slav. *prěvozъ »Überfahrt«, bulg. prěvoz, die zu der Lage an dem schmalen Eingang zum geräumigen Golf von Arta ausgezeichnet paßt. Allerdings bleiben lautliche Schwierigkeiten, die aber durch Annahme alban. Vermittlung behoben werden. Aus Slav. prěvozъ konnte alb. *prevezi griech.-alban. prevεzε »Überfahrt« entstehen, wo das -zε als alban. Deminutivsuffix empfunden werden konnte, daher die Rückbildung alb. prevε "Weg, Furt" (von G. Meyer, Alb. Wb. 353 anders erklärt). Die griechische Namenform konnte aus der albanischen entstehen. Vgl. übrigens auch Phurikis, Berliner Philol. Wochenschr. 47 (1927), 509 ff., HX III 117, IV 265 ff., EΒΣ Ι 283 ff., wo aber die slavische Herkunft des alb. Wortes nicht geahnt wird. Eine Bestätigung der Herleitung sehe ich in dem von Phurikis aa O. erwähnten ON Πέραμα. . Letöltve: 2020. február 18. Az eredetiből archiválva : 2019. december 28.. (határozatlan)