Hugh de Courteret | |
---|---|
angol Hugh de Courtenay | |
Ockhampton feudális bárója | |
1292. február 28. – 1340. december 23 | |
Előző | Hugh de Courtenay |
Utód | cím már nem használt |
1. Courtenay báró | |
1299. február 6. – 1340. december 23 | |
Előző | cím létrehozva |
Utód | Hugh de Courtenay |
1/9 . Devon grófja | |
1335. február 22 - 1340. december 23 | |
Előző | cím létrehozva |
Utód | Hugh de Courtenay |
Születés |
1276. szeptember 14
|
Halál |
1340. december 23. (64 évesen) |
Apa | Hugh de Courtenay Ockhamptonból |
Anya | Eleanor le Dispenser [d] [1] |
Házastárs | Agnes de Saint John [d] |
Gyermekek | Hugh de Courtenay, Devon 10. grófja , Thomas de Courtenay [d] [2] , Elizabeth de Courtenay [d] [1] és Eleanor(?) [d] |
Hugh de Courtenay ( eng. Hugh de Courtenay ; 1276. szeptember 14. – 1340. december 23. ) - angol arisztokrata, Ockhampton feudális báró 1292-től, Courtenay 1. báró 1299-től, 1/9 Devon grófja 1335-től [K] . Az oakhamptoni Hugh de Courtenay és Eleanor le Despenser fia.
Hugh de Courtenay apja 1292-es halála után kiterjedt birtokokat örökölt Devonshire -ben, amit egy évvel később tovább tudott gyarapítani: unokatestvére, Isabella de Fort, Devon grófnője örökösök nélkül meghalt, Hugh pedig megkapta Plimpton báróságát. 1297. június 20-án letette a vazallusi esküt I. Edward királynak , majd 1298 februárjában Lord Courtenay néven először beidézték a parlamentbe, majd ott ült három Edward alatt.
Courtenay aktívan részt vett I. Edward skót hadjáratában . 1300-ban részt vett Caerlaverock várának ostromában. 1306-ban a walesi herceg vezette seregnél volt ; utóbbi a hadjárat során lovaggá ütötte Hugh de Courtenayt. Ebben a hadjáratban a briteknek sikerült legyőzniük Robert the Bruce -t és elfoglalni Perth -et . Courtenay 1307-ben (ez volt I. Edward utolsó hadjárata) és 1308-ban is szolgált északon.
II. Edward uralma alatt Courtenay azon főrendek közé tartozott , akik megpróbálták korlátozni a királyi hatalmat és a kedvencek befolyását (1310). Később Courtenay unokatestvére, Hugh Le Dispenser, az ifjabb a király másik kedvence lett , de Courtenay inkább távol tartotta magát a politikai harctól, így nem kapott különösebb előnyt a kedvenc rokonságából, és semmit sem kockáztatott megbuktatása során. 1318. augusztus 9-től a királyi tanácsban ült. Kétszer – 1324-ben és 1336-ban – Courtenayt nevezték ki a partok gondnokává Devonshire-ben és Cornwallban . 1325-ben feleségül vette örökösét a király egyik unokahúgához. III. Edward alatt Courtenay részt vett a skótok halidon-hegyi vereségében (1333), és Cornwallban egy francia partraszállást ejtett a tengerbe (1339). A királyi rokonság és a katonai érdemek szerepet játszottak: 1335-ben III. Edward Courtenay -t Devon grófja címmel ruházta fel a Revierse családtól való származás jogán – negyven évvel azután, hogy a Reviers család kihalt, és Courtenayék megszilárdították birtokaikat Devonshire-ben [3 ] .
Hugh de Courtenay 1340. december 23-án halt meg Tivertonban, és 1341. február 5-én temették el Exeterben az ősi sírban .
Hugh de Courtenay felesége Agnes de St. John, John de St. John 1. báró St. John és Alice Fitz-Peter lánya. Ebben a házasságban születtek:
Courtenay, Hugh, Devon 9. grófja – Ősök | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | |
---|---|
Genealógia és nekropolisz |