| Kunama | |
|---|---|
| Modern önnév | Kunama [1] |
| népesség | 260.200 [2] |
| Nyelv | kunama (nyelv) |
| Vallás | Szunniták , protestánsok |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Kunama (baza, bazin, bazin, badin) Eritreában élő nép . A szám több mint 260 200 ezer fő, és ők az egyik legkisebb etnikai csoport Eritreában – a lakosság 2 százaléka . A hagyományos niloszaharai makrocsalád elszigetelt kunam nyelvét beszélik . A kunamok többsége a szunnita iszlámot vallja, néhányan protestáns keresztények , és megőrzik az ősi hagyományos hiedelmeket. A hagyományos társadalomszervezést a nemek és korcsoportok rendszere jellemzi.
Bár néhány kunam még mindig a hagyományos hiedelmeket gyakorolja, legtöbbjük áttért a kereszténységre vagy az iszlámra. Gash-Setit (Gash-Barka régió) termékeny síkságain élnek.
Korábban a kunamok nomádok voltak; ma túlnyomórészt (90 százalékban [1] ) szántóföldi gazdálkodás (cirok, köles mérföld, valamint búza, árpa, hüvelyesek, gyapot) [1] , szarvasmarha és kiskérődzők , valamint tevék .
Történelmileg Kunamban más etnikai csoportok uralkodtak, de kénytelenek voltak elhagyni hagyományos földjüket.
Az eritreai kormány hivatalos politikája szerint minden földterület állami tulajdon, és a kormány támogatja a nagy kereskedelmi gazdaságok létrehozását [3] .
Kunama matriarchális , és a nők kiemelkedő szerepet játszanak bennük. Társadalmi berendezkedésük szerint a gyermek csak akkor tagja a kunama társadalomnak, ha az anyja kunama, és a rokonokat csak az anyai oldalról ismerik el [4] .
A leghíresebb matriarchális klánok az Alaka, Lakka, Serma, Kara és Nataka [5] .
A kunamák nyelvileg és kulturálisan is szoros rokonságban állnak az eritreai narai néppel [6] [7] .
Az anyagi kultúra hasonló Tigray és Tigre [8] kultúrájához .