Kulagin, Viktor Konstantinovics
| Viktor Konstantinovics Kulagin | |
|---|---|
| Születési dátum | 1923. március 20 |
| Születési hely | település Zolotarevka , Penza Uyezd , Penza kormányzósága , a Szovjetunió most Penza Oblast |
| Halál dátuma | 1982. október 11. (59 évesen) |
| A halál helye | Leningrád , Szovjetunió |
| Ország | Szovjetunió |
| Tudományos szféra | kóros fiziológia |
| Munkavégzés helye | S. M. Kirovról elnevezett VMA |
| alma Mater | S. M. Kirovról elnevezett VMA |
| Akadémiai fokozat | MD (1966) |
| Akadémiai cím |
professzor (1967) a Szovjetunió Orvostudományi Akadémia akadémikusa (1978) |
| Díjak és díjak |
 |
Viktor Konsztantyinovics Kulagin ( 1923. március 20. , Zolotarevka település , Penza körzet , Penza tartomány , Szovjetunió - 1982. október 11. , Leningrád , Szovjetunió ) - szovjet patofiziológus, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémia akadémikusa (1978), az orvosi vezérőrnagy Szolgáltatás (1981).
Életrajz
1923. március 20-án született Zolotarevka faluban, Penza körzetében , Penza tartományban .
1951-ben végzett az S. M. Kirov Katonai Orvosi Akadémián , ahol azután tudományos és oktatói tevékenységet folytatott: adjunktus, oktató, adjunktus a kórélettani tanszéken, tanszékvezető - 1967 és 1980 között.
1980 és 1982 között a Szovjetunió Védelmi Minisztériuma Katonai Orvostudományi Kutatóintézetének vezetője .
1961-ben védte meg doktori disszertációját, 1967-ben professzori akadémiai címet kapott.
1978 - ban a Szovjetunió Orvostudományi Akadémia akadémikusává választották .
1981-ben kapta meg az egészségügyi vezérőrnagyi rangot.
1982. október 11-én halt meg, és a szentpétervári teológiai temetőben temették el .
A Nagy Honvédő Háború tagja. [négy]
Tudományos tevékenység
A sokkos állapotok patofiziológiájának szakértője.
Több mint 170 tudományos közlemény szerzője, köztük 5 monográfia, amelyek főként a traumás sokk és a vérveszteség problémáival foglalkoznak.
Szerepet mutatott a funkciózavarok c. és. Val vel. és az endokrin rendszer (alapalapi mirigy, mellékvesekéreg) a sokk patogenezisében, feltárta e rendellenességek mechanizmusait, feltárta számos enzimrendszer változásának jelentőségét a sokk kialakulásában, kidolgozta a korai megelőzés módszereit és alapelveit a sokk kialakulásában. sokk és vérveszteség kezelése vérrel, vérpótlókkal, adrenokortikotrop hormonnal, kortikoszteroidokkal és egyes enzimekkel. Művei rávilágítanak a betegség általános tanának problémáira is.
Témavezetése alatt több mint 30 disszertáció, köztük 12 doktori disszertáció készült.
Tagja volt a Kórélettani Tudományos Szövetség elnökségi elnökségének, a BME „Pathological Physiology” szerkesztőségi osztályának szerkesztője, a „Pathological Physiology and Experimental Therapy” című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Kompozíciók
- A traumás sokk korai megelőzéséről és a reflexaktivitás mechanikai trauma által okozott változásairól, L., 1956;
- Anyagok a traumás sokk patogeneziséhez és terápiájához, dissz., L., 1961;
- Traumás sokk, szerk. I. R. Petrova, L., 1962 (számos fejezet szerzője);
- A mellékvesekéreg szerepe a sérülések és sokk patogenezisében, L., 1965;
- Általános etiológia és általános patogenezis, Útmutató a Pat. fiziol., szerk. H. N. Sirotinina, 1. vers, p. 52, M., 1966 (I. R. Petrovval);
- A trauma és sokk kórélettana, L., 1978.
Díjak
- A Munka Vörös Zászlójának Rendje
- érmeket
Bibliográfia
- Viktor Konsztantyinovics Kulagin (50. születésnapja alkalmából), Patológiai élettan és kísérleti terápia, p. 94, 1973.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Kulagin Viktor Konsztantyinovics - Nagy Orvosi Enciklopédia . bme.org. Letöltve: 2019. szeptember 7.
- ↑ Kulagin Viktor Konsztantyinovics (1923-1982) . penzachroniki.ru. Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 12.
- ↑ Kulagin Viktor Konstantinovich (1923 - 1982) - patofiziológus, az orvostudomány doktora, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémia akadémikusa, az orvostudományok vezérőrnagya. szolgáltatások. . mednekropol.ru. Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 12.
- ↑ Halhatatlan ezred