Kuznyecov, Jurij Vasziljevics (a dicsőség rendjének teljes birtokosa)

Jurij Vasziljevics Kuznyecov
Születési dátum 1924. január 29( 1924-01-29 )
Halál dátuma 1951. június 1. (27 évesen)( 1951-06-01 )
Affiliáció  Szovjetunió
A hadsereg típusa tüzérségi
Több éves szolgálat 1942-1946 _ _
Rang Magán
Csaták/háborúk A Nagy Honvédő Háború
Díjak és díjak
Honvédő Háború 1. osztályú rendje
Dicsőségrend, I. osztály Dicsőségrend II fokozat Dicsőségrend III fokozat

Jurij Vasziljevics Kuznyecov ( 1924. január 29.  - 1951. június 1. ) - a Nagy Honvédő Háború résztvevője, a Dicsőségrend teljes birtokosa (1945).

Életrajz

1924. január 29-én született Khabarnoye faluban, amely ma az Orenburg régió Gaisky kerülete, egy alkalmazott családjában. 7 osztályt végzett.

1942 júniusában behívták a Vörös Hadseregbe a Chkalovsky régió Dombarovszkij kerületi katonai nyilvántartási és besorozási hivatala által, 1943 januárjától a Nagy Honvédő Háború frontján volt .

1944. július 17-én Kuznyecov gárda közlegény, az 1. fehérorosz front 8. gárdahadseregének felderítő különítményeként, egy erős ellenséges tűz alatt álló harcoscsoport tagjaként, Ljuboml város közelében, az ellenséges vonalak mögé behatolt harci alakulatokon keresztül. Volyn régióban , ahol a nap folyamán értékes információkat gyűjtött az ellenség csoportosításáról, tűzfegyvereiről és mozgási útvonalairól. 1944. augusztus 1-jén éjjel átkelt a Visztula folyón , és titokban behatolt az ellenséges vonalak mögé 15 km-es mélységig, miután teljesen befejezte az ellenséges tartalékok felderítésének feladatát. 1944. augusztus 15-én 3. osztályú Dicsőségi Renddel tüntették ki.

1944. augusztus 11-én éjjel három felderítővel együtt az ellenség hátára, Stromets ( Lengyelország ) település közelében tartott, és két napig megfigyelést végzett az ellenség helyén. 1944. augusztus 18. és 20. között Maidan falu határában nagy ellenséges gyalogos és felszerelési erők mozgását észlelte. 1944. augusztus 28-án 2. osztályú Dicsőségrendet kapott.

1944. augusztus 24-én éjszaka egy felderítő különítmény részeként átharcolta az ellenséges védelem arcvonalát Wilchkovice Gurne falutól délre, a Visztula bal partján, Varka városától 20 km-re délkeletre, ill. mélyen a hátába ment. A csata során 5 ellenséges katonát rokkanttá váltak és 1 géppuskát felrobbantottak. A felderítésből hazatérve megmentette egy sebesült bajtársa életét, miután egy géppuskával megölt 3 ellenséges katonát, akik megpróbálták elfogni, és a sajátjához vitte. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1945. március 24-i rendeletével a Dicsőségrend I. fokozatát tüntették ki, így a Dicsőségrend teljes jogú birtokosa lett.

1946 októberében leszerelték, a leszerelés után Orenburgban élt .

1951. június 1-jén hirtelen meghalt. Moszkvában temették el.

Linkek