Város | |||||
Kuala Terengganu | |||||
---|---|---|---|---|---|
maláj Kuala Terengganu kínai 瓜拉登嘉樓 ott. குவாலா தெரெங்கானு | |||||
|
|||||
5°20′ s. SH. 103°09′ kelet e. | |||||
Ország | Malaysia | ||||
Állapot | Terengganu | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Város | 2008 | ||||
Négyzet | 605 km² | ||||
NUM magasság | 15 m | ||||
Klíma típusa | egyenlítői | ||||
Időzóna | UTC+8:00 | ||||
Népesség | |||||
Népesség | 396 433 ember ( 2009 ) | ||||
Sűrűség | 590 fő/km² | ||||
Digitális azonosítók | |||||
Irányítószám | 20000–20999 | ||||
mbkt.terengganu.gov.my | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Kuala Terengganu [1] ( maláj . Kuala Terengganu , jawi : كوالا ترڠڬانو ) város Malajziában , Terengganu állam fővárosa . A város neve "a Terengganu folyó torkolatának" fordítható, amit a város elhelyezkedése magyaráz.
Kuala Terengganu a Malajziai-félsziget keleti partján, Terengganu államban található, 500 km-re a malajziai állam fővárosától - Kuala Lumpurtól . Északnyugaton Terengganu állam Kelantan állammal, délnyugaton Pahang állammal határos, keleten a Dél-kínai-tenger mossa . Kuala Terengganu Terengganu állam fővárosa.
A történelmi leletek szerint ismert, hogy Terengganu állam és Kuala Terengganu városa sok évszázaddal ezelőtt létezett. Zhao Qiu Fei kínai író 1178-as "Ling-Wai-Tai-ta" című könyvében említést tesz a "Teng - Ya - Nu" helyről, valamint a "Ju-Fan-ji" című könyvben, amelyet írt. Zhao Ju Kua 1226-ban egy bizonyos "Teng - I - Nung"-t említik. Mindkét név Terengganra utal, amely Sri Vijaya egyesült királyságának része volt a 7. és a 12. század között.
században a görög űrhajós, Ptolemaiosz két kikötőt említett a Malajziai-félsziget keleti partján - Primulát és Cole-t. Feltételezik, hogy Primula kikötője akkor Kuala Terengganuban, Cole kikötője pedig a szomszédos Kemaman kerületben volt.
Egy kínai író feljegyzései a Sui-dinasztia (581-618) idején említik a "Tang Tang" államot is, amelynek kormánya ajándékot küldött a kínai kormánynak. Paul Whitley geográfus arra a következtetésre jutott, hogy a feljegyzésekben említett állam Kuala Berut vagy Kuala Terengganu királysága. A feljegyzések egyébként azt is megemlítették, hogy Kuala Terengganu és Kuala Berang (a szomszédos város) Délkelet-Ázsia fő kereskedelmi központjai voltak a 12. században.
A Terengganu folyó az akkori külföldi kereskedők fontos és fő kereskedelmi útvonala volt. Jao Ju Kua kínai utazó és író 1225-ben készült feljegyzései szerint a "Teng - Ya - Nong" vagy Kuala Terengganu fontos kereskedelmi kikötő volt Malajzia keleti partján.
A város legrégebbi utcája a Kampung Cina (" Kínai negyed ") nevet kapta; az itt épített épületek több száz évesek. A város legrégebbi részét azonban a lebontás fenyegette, és felkerült a World Monuments Fund 1998-as World Monuments Watch listájára . Az objektum jelenlétét a listán 2000-ben és 2002-ben erősítették meg.
A város érdekes helyei közül érdemes megemlíteni a kínai negyedet, a Pasar Payangot (központi piac), a szultáni palotát, az Állami Múzeumot, a Kristálymecsetet és még sok mást.
Kuala Terengganu környéki strandok és szigetek, mint például kb. Redang, oh Perhentian, oh. Kapas, oh Bidong, oh Duyung, valamint Batu Buruk, Teluk Ketapan és Miami Beach strandjai a fő turisztikai látványosságok.
A városra a figyelmet az itt zajló nemzetközi események is felkeltik a vitorlázás világában. Köztük van a Terenganu Monsoon Cup, a FEI World Endurance Championshift 2008.
![]() | |
---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
Bibliográfiai katalógusokban |