Hitel Zemstvo Tartományok Társasága a Lengyel Királyságban

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 27-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Hitel Zemstvo Tartományok Társasága a Lengyel Királyságban
Közigazgatási központ
Szervezet típusa bank
Bázis
Az alapítás dátuma 1825
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Lengyel Királyság Tartományainak Hitel Zemstvo Társasága  az első lengyel bankintézet , a Lengyel Királyság földbirtokosainak egyesülete , amelyet 1825-ben [1] Varsóban alapítottak Franciszek Xavier Drutsky-Lubecki [2] kezdeményezésére .

Leírás

A Társaság tevékenységének célja a Lengyel Királyságon belüli vidéki ingatlanok jelzálogjogának fedezésére szolgáló kölcsönök kibocsátása volt. A társasághoz minden olyan ingatlantulajdonos csatlakozhatott, aki több mint 100 zloty értékben fizetett adót. Az egyesület tagjai valamennyien a benne jelzálogjoggal terhelt birtokok tulajdonosai voltak, míg a társaság a kölcsönfelvevők kölcsönös felelősségének elvén alapult. [3] A legfelsőbb végrehajtó hatalom a főigazgatósághoz tartozott (Varsóban), amely a legfelsőbb hatóság által kinevezett elnökből és a társaság tagjai által a kerületi gyűléseken megválasztott tanácsadókból állt. A főnek alárendelt tartományi igazgatóságok hét tanácsadóból álltak, akiket szintén a társaság tagjai választottak meg a kerületi üléseken; az elnököt a tanácsosok választották maguk közül. A társaság ügyeinek felügyelete a bizottsághoz tartozott, amelynek tagjait szintén a kerületi üléseken választották meg. A társaság igazgatóságainak közgyűlése, amelyet a bizottság elnöke vezetésével, a bizottság tanácsadóiból, a főigazgatóság elnökéből és tanácsadóiból, valamint az igazgatóságok tartományi elnökeiből alakítottak ki, az igazgatóságnak volt alárendelve. kérdések az alapszabály módosításával, a társaság tevékenységének bővítésével és megszüntetésével stb. [4]

A Társaság Főigazgatóságának varsói épülete Henryk Marconi és Jozef Górecki [5] terve alapján épült 1856-1858-ban a Kreditova utcában [6] . A tartományi igazgatóságok Kaliszban , Lublinban , Płockban , Radomban , Siedlcében és Suwałkiban voltak .

A kölcsönöket jelzáloglevéllel bocsátották ki, névértéken, a zálogtárgyak értékének felét meg nem haladó összegben. Kölcsönt nemcsak a birtoktulajdonosok, hanem azok jelzáloghitelezői is igényelhettek. A cég jelzálogleveleit névértékhez közeli áron jegyezték a berlini tőzsdén, ami a későbbiekben a spekulánsok ingatlanvásárlásához vezetett. A jelzáloghitelek kamat- és törlesztőrészleteinek megfelelő fizetését a társaságban jelzálogjoggal terhelt valamennyi ingatlan biztosította, a fennálló hitelállomány arányában.

A társulat megalakulása után a papság köteles volt adósaikról beszámolni a Társaságnak, amely az alap tőkéjéből törlesztette jelzáloghitel-tartozásait. A presbitériumok a jelzálogjog alapításakor kötelesek voltak okiratokkal alátámasztott vagyonigényeiket előadni, valamint a kasszálás tárgyát képező vagyontárgyak lefoglalását követően abban részt venni.

Az egyesület valójában 1944-ig működött. Formálisan 1950-ben számolták fel a pénzügyminiszter határozatával [7] .

Jegyzetek

  1. ↑ 1825. június 1. (13) törvény (Lengyel Királyság Törvényközlője IX. kötet, 40. szám A Wayback Machine 2021. november 13-i archív példánya , 185-333. o.). Zemjanszkij adósságai és a nemzeti közösség. Vita a Lengyel Királyság adósainak moratóriumáról 1815–1825. Archiválva : 2021. november 16. a Wayback Machine -nél
  2. ↑ [https: //polona.pl/item/speech-bright-oswiecony-xiecia-drucki-lubecki-minister-revenue-and-teasury-name, Mowa Jaśnie Oświeconego Xięcia Druckiego Lubeckiego Ministra Przychodów i Sennia Skarbu, mi 3 czerwca 1825 roku przy wniesieniu proiektu do Prawa o Towarzystwie Kredytowem Ziemskiem.]
  3. ↑ Yu. A. Orosz értékpapírok.pdf Orosz értékpapírok. Az Orosz Bank Múzeumának és Kiállítási Alapjának gyűjteményének katalógusa.
  4. ↑ A Lengyel Királyság tartományainak Zemszkij Hiteltársaságának alapokmánya . Letöltve: 2022. március 27. Az eredetiből archiválva : 2019. március 17.
  5. ↑ Tomasz Grygiel, Budynek Muzeum Etnograficznego w: piros. Czyżewski A., Zwykłe – Niezwykłe. Fascynujące kolekcje w zbiorach Państwowego Muzeum Etnograficznego w Warszawie, Warszawa 2008
  6. ↑ K. Morawski, W. Glenbocki, "A varsói Baedeker Varsó fővárosának 400. évfordulójára", Varsó, 1996, 189. o.
  7. ↑ Decyzja Ministra Finansów z dnia 9 października 1950 r. o uznaniu instytucji kredytu długoterminowego za rozwiązane (MP z 1950 r. nr 111, poz. 1386)
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
  • Brockhaus és Efron
Bibliográfiai katalógusokban