| Az Azerbajdzsán SSR alkotmánya (1921) | |
|---|---|
| jog ága | Alkotmányjog |
| Kilátás | Alkotmány |
| Állapot | Azerbajdzsán SSR |
| Örökbefogadás | 1921. május 19 |
| Első publikáció | 1921. május 19 |
| Erővesztés | 1927. március 26 |
Az Azerbajdzsán SSR alkotmánya (1921) a legmagasabb jogi erejű normatív dokumentum, amely 1921 és 1927 között volt hatályban az Azerbajdzsán SSR területén.
Azerbajdzsán első alkotmánya [1] . Jóváhagyta a Szovjetek I. Össz-Azerbajdzsán Kongresszusa 1921. május 19-én.
A legfőbb hatalom az Azerbajdzsáni Szovjet Kongresszusé. A kongresszusok közötti időszakban a legfőbb hatalom az Azerbajdzsáni Központi Végrehajtó Bizottságé.
Az AzCEC az Azerbajdzsán SSR legmagasabb törvényhozó, adminisztratív és ellenőrző szerve.
Létrejön a Népbiztosok Tanácsa és az egyes kormányágak Népbiztosai.
A Népbiztosok Tanácsát az AzCEC hozza létre.
Az AzCEC-nek jogában áll visszavonni vagy felfüggeszteni a Népbiztosok Tanácsának bármely határozatát vagy határozatát.
17 Népbiztosság alakul: külügyi, katonai és haditengerészeti, belügyi, igazságügyi, munkaügyi, társadalombiztosítási, oktatási, posta és távirati, pénzügy, hírközlés, mezőgazdaság, külkereskedelmi, élelmiszerügyi, nemzetgazdasági tanács, egészségügy, Munkás-parasztszemle, olaj.
A helyi végrehajtó testületek a szovjetek kongresszusaiból, a végrehajtó bizottságokból, a munkások, parasztok szovjeteiből, a Vörös hadseregből (Asker) és a tengerészek képviselőiből állnak.
A tanácsi kongresszusok megyei és kerületi kongresszusokra oszlanak. A megyei és körzeti tanácsok kongresszusai a községi tanácsok és a városi tanácsok képviselőiből állnak.
Megalakul a Végrehajtó Bizottság - a Szovjetek Kongresszusának végrehajtó szerve.
Megalakul a Baku Végrehajtó Bizottság, megyei, járási, községi végrehajtó bizottságok. Minden végrehajtó bizottság a felsőbb végrehajtó bizottságnak, a Népbiztosok Tanácsának, az AzCEC-nek van alárendelve.
Megalakulnak a munkások, parasztok, a Vörös Hadsereg (Asker) és a tengerészek képviselői városi és vidéki szovjetek.
Az egyház elvált az államtól. Az iskola külön van a templomtól. Elismerik a vallási és vallásellenes propaganda szabadságát.
Munkaerő szükséges. Kialakult a „Aki nem dolgozik, ne egyék!” elv.
Bevezették az azerbajdzsáni állampolgárság fogalmát. A külföldiek jogai egyenlőek az állampolgárok jogaival.
Létrehozták az egyetemes katonai szolgálatot.
A választójog és a választási jog 18 éves kortól biztosított.