1814. évi oklevél

alkotmányos charta
fr.  charte constitutionnelle
jog ága alkotmányjog
Kilátás alkotmány
Állapot
Aláírás XVIII. Lajos 1814. június 4
Erővesztés 1830. augusztus 4-én az 1830. évi oklevél elfogadása kapcsán
Wikiforrás logó Szöveg a Wikiforrásban

Az 1814  - es Charta Franciaország alkotmánya , amelyet XVIII. Lajos király adott ki trónra lépése után , a Bourbonok helyreállítása következtében .

Történelem

1814-ben, Napóleon lemondása után Franciaországban megalakult az 5 szenátorból álló Ideiglenes Kormány. XVIII. Lajos királyt , a kivégzett XVI. Lajos testvérét hívták a trónra . A szenátus egy új alkotmány tervezetét javasolta az új uralkodónak, amely társadalmi szerződés a nemzet és a király között. XVIII. Lajos azonban elutasította ezt az alkotmányt, és 1814 májusában bejelentette a forradalom előtti monarchia visszaállítását, majd június 4-én kihirdette az alkotmány saját változatát - a királyi chartát, amely alkotmányos monarchiát hozott létre az országban .

A Charta tartalma

Az oklevél a király megszólításából és több, az államrendszer alapvető rendelkezéseit szabályozó szakaszból állt.

A törvény előtt minden francia állampolgárt egyenlőnek nyilvánítanak, rangjától és címétől függetlenül. A charta kimondta a vallásszabadságot , azonban a római katolikus egyház megkapta az államvallás státuszt . A szólás- és sajtószabadság megengedett volt, de a Charta kifejezetten lehetőséget adott ennek a szabadságnak a törvényi korlátozására visszaélések esetén. Minden forradalom előtti címet visszaállítanak érvényben; a forradalom után megszerzett címeket is megtartják azok birtokosai.

A király személyét szentnek és sérthetetlennek nyilvánítják. A király az államfő, a fegyveres erők legfelsőbb parancsnoka , és teljes végrehajtó hatalommal rendelkezik . A törvényhozó hatalom a királyt és a kétkamarás parlamentet illeti meg, amely egy társkamarából és egy képviselőkamarából áll. A királynak joga van törvényhozás kezdeményezésére, törvények kiadására és kihirdetésére. Minden törvényt mindkét ház többségének el kell fogadnia, hogy hatályba lépjen.

A kortársak kamaráját a király korlátok nélkül alakítja: a kortársak összlétszáma tetszőleges lehet, a kortárs cím életre vagy örökölhetővé válhat. A hercegek és a királyi család tagjai születésüktől fogva egyenrangúak. A kamara ülésein való részvétel alsó korhatára 25 év, a választójogot a 30. életév betöltése után adják meg. A Kortársak Háza minden ülése titkos.

A Képviselőházat a választótestületek választják a törvényben előírt módon. Minden képviselő mandátuma 5 év, a választási ciklust úgy kell megszervezni, hogy a teljes kamara 1/5-ét évente újraválasztsák. A képviselőházba való beválasztáshoz legalább 40 évesnek kell lennie, és legalább ezer frank közvetlen adót kell fizetnie ; ahhoz, hogy választóként részt vehessen a képviselőválasztáson, legalább 30 évesnek kell lennie, és legalább 300 frank közvetlen adót kell fizetnie. A kamara ülései nyilvánosak, de legalább 5 fős képviselőcsoport kérelmére bármely ülés titkossá nyilvánítható.

Az igazságosság forrása a király. Joga van életfogytiglani bírákat kijelölni, valamint kegyelmi joga van. A hatályos Polgári Törvénykönyv minden olyan rendelkezése, amely nem mond ellent a Chartának, érvényben marad.

Lásd még

Linkek