A Közéleti Szabványok Bizottsága az Egyesült Királyság kormányának független tanácsadó testülete . A bizottságot 1994 - ben John Major miniszterelnök hozta létre , és ez egy állandó bizottság . A bizottságot Nolan - bizottságnak is nevezik, első elnöke után.
A bizottság létrejöttét egy 1994-ben kirobbant nagy horderejű nyilvános botránynak köszönheti. 1994. október 20-án a The Guardian című angol újság egy cikket közölt arról, hogy két parlamenti képviselő , Neil Hamilton és Tim Smith kezdeményezte számos kérdés az alsóházban a jól ismert üzletember, Mohamed Al-Fayed ( eng. Mohamed Al-Fayed ) érdekében.
Az újság számításai szerint körülbelül 22 kérdés volt; Al-Fayed szerint átlagosan 2000 font körüli összeget fizettek kérdésenként. E vádak fő tartalmának megfelelően ez a botrány később a "money-for-questions" ( angol cash-for-questions ) átvitt nevet kapta. Tim Smith elismerte a vádak igazságát, és 25 000 fontot kapott az üzletembertől, és azonnal elhagyta észak-írországi junior miniszteri posztját. Neil Hamilton azonban kitartott amellett, hogy a vádak hamisak, de John Major miniszterelnök nyomására 1994. október 25-én, öt nappal a publikáció után kénytelen volt elhagyni a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium miniszteri posztját is [ 1] .
A közfelháborodásra reagálva a miniszterelnök Hamilton lemondásának napján az alsóház előtt bejelentette egy új testület – a Public Sphere Standards Committee – létrehozását, amelynek feladata a közszféra közszféra állapotának tanulmányozása volt. Egyesült Királyságban, és általános ajánlásokat fogalmaz meg különféle problémákkal kapcsolatban.
A Miniszterelnökség 1994. október 25-én, az alsóházban tett nyilatkozatának megfelelően a bizottság hatáskörébe az alábbi feladatok tartoztak:
„Vizsgálja meg a nyilvános [2] pozíciókat betöltő személyek magatartási normáival kapcsolatos sürgető kérdéseket , beleértve a pénzügyi és kereskedelmi jellegű megállapodásokat is, és tegyen ajánlásokat a meglévő megállapodások minden olyan módosítására vonatkozóan, amelyek szükségesek lehetnek a legmagasabb szintű jó magatartás biztosítása érdekében. a nyilvános szféra.
E célból a közhivatalt betöltő személyek közé tartoznak a következők: miniszterek, köztisztviselők és tanácsadók; az Egyesült Királyság parlamenti és európai parlamenti képviselői; valamennyi nem osztályon kívüli köztestület és az országos egészségügyi szolgálat tagjai és vezető tisztségviselői; nem kormányzati tisztviselők; a költségvetésből finanszírozott feladatokat ellátó egyéb szervek tagjai és vezető tisztségviselői; az önkormányzatok választott képviselői és vezető tisztségviselői”.
Ezt a mandátumot Tony Blair miniszterelnök bővítette ki 1997-ben:
"A politikai pártok finanszírozásával kapcsolatos kérdések megfontolása és javaslatok megfogalmazása a meglévő megállapodások módosítására vonatkozóan."
A bizottság fő feladata tehát a tanácsadó. Így a bizottság megfogalmazta az úgynevezett "közélet hét alapelvét" ( eng. The Seven Principles of Public Life ). A Bizottság feladatkörébe nem tartozik konkrét ügyek vizsgálata és kvázi bírói funkciók ellátása, ezért az OECD besorolása szerint az úgynevezett "tanácsadó" testületek csoportjába sorolható [3] .
A Bizottság állandó jelleggel működik, tagjait három évre nevezik ki. A Bizottság tagjai tevékenységük során kötelesek a vonatkozó Tevékenységi Szabályzat ( English Code of Practice for the Members of the Commission on Standards in Public Life ) rendelkezéseit betartani. Ez utóbbi értelmében a bizottság tagjai kollektív felelősséggel tartoznak a munkájáért.
A bizottság és a miniszterelnök közötti interakció főként a bizottság elnökén keresztül valósul meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a bizottság úgy határozott, hogy a bizottság nevében külön képviselő jár el. A Bizottság bármely képviselőjének azonban joga van közvetlenül a miniszterelnökhöz fordulni (általában a bizottság többi tagjának egyetértésével).
A bizottság tagjainak regisztrálniuk kell érdeklődésüket, és szükség esetén szóban is nyilatkozniuk kell.
A Bizottság üléseket, valamint közmeghallgatásokat tart, írásbeli és szóbeli bizonyítást kér, bekéri a munkához szükséges iratokat, informális megbeszéléseket tart a gyakorlati szakemberekkel, szakértőkkel. A bizottság a közszféra helyzetére vonatkozó tanulmányainak eredményei alapján publikus jelentéseket tesz közzé.
A bizottság tevékenységét a kabinetiroda ( Eng. Cabinet Office ) finanszírozza. A pénzeszközök időben történő beérkezéséért a Titkárság számviteli osztálya felelős. A pénzmozgások kezelésével kapcsolatos bizonyos felelősségi körök a bizottság titkárát terhelik.