A Gazdasági Teljesítmény és Társadalmi Haladás Kulcsindikátorai Bizottsága (Stiglitz-Seine-Fitoussi Bizottság) egy nemzetközi bizottság, amelyet Nicolas Sarkozy francia elnök hozott létre 2008-ban [1] . Joseph Stiglitz a bizottság elnöke, Amartya Sen gazdasági tanácsadó, Jean-Paul Fitoussi a bizottság koordinátora.
A bizottság fő feladata a gazdasági aktivitás és a társadalmi haladás értékelésére szolgáló kritériumok kidolgozása az ország GDP -jére való támaszkodás nélkül [1] .
2009. szeptember 14-én a bizottság közzétette az első jelentést [1] , amely elérhető a bizottság hivatalos honlapján. [2] A jelentés a Világbank szakemberei által javasolt " korrigált nettó megtakarítás " mutatót tárgyalja . Megmutatja a nemzeti megtakarítások felhalmozódásának ütemét a természeti erőforrások kimerülése és a környezetszennyezés okozta károk figyelembevétele után. A bizottság azonban nem tartja ígéretesnek. Ez a tisztán monetáris mutató a nem szakemberek számára érthetetlen. Nem alkalmas a termelő, a humán és a természeti tőke megújítását célzó politikai döntések meghozatalára (utóbbi csak a környezeti károkat és az éghajlati szempontokat veszi figyelembe). Javasoljuk, hogy a GDP helyett az „ életminőség ” mutatót használják a társadalom gazdasági fejlődésének kritériumaként. A bizottság három vezetőjének további jelentése is van a pénzügyi válságról (2007-es állapot). [3]
A Bizottság elismeri, hogy a GDP-re való támaszkodás félrevezető lehet – a GDP-statisztikák a gazdaság javulását mutatják, és a legtöbb polgár ezt nem érzi a mindennapi életben. A GDP és a társadalom érdekei között ellentmondások adódhatnak - a GDP-re való törekvés jelentősen ronthatja a környezetet, a környezetért folytatott küzdelem pedig a GDP csökkenéséhez vezet. De pusztán módszertani problémák is vannak magának a GDP-mutatónak a kiszámításában. Például a közszférában nincs mód arra, hogy megfelelően mérjék az áruk és szolgáltatások előállítási költségeit. Ezért gyakran egyszerűen úgy gondolják, hogy a kormányzati kiadások nagysága a közszféra teljesítményének becslése. [1] Korábban a közszféra GDP-ből való részesedése viszonylag kicsi volt, és a tökéletlen elszámolás nem vezetett jelentős hibákhoz. Az elmúlt 60 évben a közszféra GDP-ből való részesedése jelentősen megnőtt (Franciaországban például mára meghaladja az 52%-ot). Ez növeli a hibaszintet, ami a technika tökéletlenségétől függ. A közszféra részarányának növekedése a különböző országok adatainak összehasonlíthatóságának megsértéséhez vezet, ahol az állami kiadások szerkezete jelentősen eltér. Az életszínvonal és a jólét megfelelő felmérése során a fejlődés fenntarthatóságát is figyelembe kell venni. A nemzetgazdasági egyensúlyoknak tükrözniük kell a természeti erőforrások kimerülését és a környezet romlását [1] .
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az 1721 (2010) sz. határozatban felszólítja a nemzeti parlamenteket, hogy a jövőbeni jogalkotási aktusok előkészítése során használják fel többek között e bizottság munkájának eredményeit [4] .