Kolpak, Vaszilij Mihajlovics

A stabil verziót 2022. január 17-én nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .
Vaszilij Mihajlovics Kolpak
Születési dátum 1928. március 28( 1928-03-28 )
Születési hely
Halál dátuma 1998. június 11.( 1998-06-11 ) (70 éves)
A halál helye
Ország
Foglalkozása bányász
Díjak és díjak

Kolpak Vaszilij Mihajlovics (1928. március 28., Kosztromka  - 1998. június 11., Krivoj Rog ) - szovjet bányász, a Dzerzhinskruda tröszt Ingulets bányaigazgatása központi bányarészlegének vezetője . A szocialista munka hőse (1958).

Életrajz

1928. március 28-án született Kostromka faluban, Apostolovsky kerületben, paraszti családban. Orosz.

1945-ben végzett egy vidéki iskolában, és belépett az inguleti bányaigazgatás 36. számú gyárképző iskolájába, amelyet 1946 májusában szerzett földalatti bányász szakon. 1946 óta a Dzerzhinskruda tröszthöz tartozó Ingulets bányaigazgatóság Csentralnaya bányájában kezdett dolgozni , először festőként, majd fúróként, favágóként és művezetőként. 1954-től bányaművezető, szakaszvezető. Magas eredményeket ért el a munkában. A helyszínen bemutatták a tudomány és a technika legújabb vívmányait, új berendezéseket teszteltek. A helyszínen bevezette az Inguletskiy Vrub rendszert, amely lehetővé tette a munka termelékenységének 15-20%-os növelését. 1958-ban a telephely havonta 30 000 tonna ércet termelt, ami Kryvbasban a legmagasabb érték volt.

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1958. július 19-i rendeletével a vaskohászat fejlesztésében elért kiemelkedő sikerekért Vaszilij Mihajlovics Kolpak megkapta a Szocialista Munka Hőse címet a Lenin-renddel és a Sarló-kalapács aranyérem.

Továbbra is a bányában dolgozott, foglalkozási megbetegedést kapott. 1961-ben a Központi kőbányába helyezték át a kőbánya vezető-helyettesi posztjára. 1963-1964-ben az Ingulets bányászati ​​osztály szakszervezete bányabizottságának alelnöke volt. Munkája során a Krivoy Rog Bányászati ​​Főiskolán végzett. A bányászati ​​osztály műszaki ellátási osztályvezetőjeként és diszpécserként dolgozott 1968-as nyugdíjazásáig.

Termelésinnovátor, újító, ifjúsági mentor. A munkatapasztalatot a Szovjetunió Cseresznye- és Kohászati ​​Minisztériumában tanulták. Tagja volt a vezető munkások szövetségi konferenciájának, évfordulós műszakoknak, a VDNKh-nak.

1998. június 11-én halt meg Krivoj Rogban, ahol a Vizirka temetőben temették el.

Díjak

Memória

Irodalom

Linkek