Kolok [1] ([kɐˈɫok] [2] , pl . kolki), szintén kolok vagy ( adv., köznyelv ) körül ([ˈkoɫək], [ɐˈkoɫək] [2] ; pl . kolki, okolki ) - kis erdő , általában mezőn , sztyeppén, szántók , mocsarak, stb. között. Egyes helyeken gyakrabban használják az „okokolok”, „okolki” opciókat [3] [4] .
A nyírligetek (néha nyárfával ) elterjedtek Nyugat - Szibéria déli részén , a Dél-Urálban és Észak-Kazahsztánban [5] , és mezőkkel kombinálva jellegzetes tájat alkotnak. Az Oka-Don síkságon nyárfacsapok találhatók .
A csapok mérete 0,2-30 ha, nedvesített csészealj alakú mélyedésekben (csészealj vagy mélyedés) helyezkednek el. Csapok ritkán találhatók víztartó rétegeken (lencséken). A csapok általában lekerekített alakúak, lombkorona alatt sok réti növény található.
Mély mélyedésekben (legfeljebb másfél méterig) 3 hasadó sáv található: középen - egy kis mocsár , a lejtőkön - egy sűrű nyír- vagy nyárfa-erdő sáv magas fűvel, a szélén - egy fűborítással . Lapos mélyedésekben (max. egy méter) nincs mocsár. A csapok közepén a talaj szilárd , a széleken szürke erdő . A száraz területeket csont foglalja el . Tavasszal a szélső fákon virágoznak először a levelek, ősszel a levelek sárgulása a közepétől kezdődik.
A csapok táblavédelmi értékűek, növelik a levegő és a talaj páratartalmát. A talajvíz szintje a csapokban másfél-két méterre, a közöttük lévő mezőkön (7-10%-os erdőborítással) 0,7 méterrel emelkedik. A kolkovi erdők hozzájárulnak a szomszédos területek talajának sótalanításához mezőket. A mezőgazdasági termények hozama a kolokok között jóval magasabb, mint a nyílt sztyeppén.
![]() |
|
---|