A koindukció a számítástechnikában egy módszer a párhuzamosan kölcsönható objektumok rendszereinek tulajdonságainak meghatározására és bizonyítására (általában). Matematikai szempontból kettős a strukturális indukcióval .
Definícióként vagy specifikációként az koindukció olyan módszert ír le, amellyel egy objektum egyszerűbb objektumokra bontható. Matematikai bizonyítási technikaként az együttindukciót felhasználhatjuk annak kimutatására, hogy a specifikációban megfogalmazott összes követelmény teljesíthető bizonyos kódnév esetén.
A programozásban az ökológiai paradigma a logikai programozás és koindukció természetes kiterjesztése, amely a logikai programozás egyéb kiterjesztéseit is általánosítja, mint például a végtelen fákat , a lusta predikátumokat és a párhuzamosan kölcsönható predikátumokat. A kológiai programozásnak vannak alkalmazásai a racionális fák, a végtelen tulajdonságok bizonyítása, a lusta értékelés, a párhuzamos következtetés, a modellellenőrzés stb.
A Codata egy adattal kettős entitás . A Codata potenciálisan végtelen tárolók , amelyek adatokat és kódadatelemeket is tartalmazhatnak. A kóddal való működéshez a korekurziós mechanizmust használjuk, a koindukciót pedig a kódok tulajdonságainak bizonyítására (közvetlen analógiaként az adatokkal, amelyekre rekurziót , illetve indukciót használunk ).