A részben elismert állam , a Koszovói Köztársaság viszonylag kis területet foglal el. Földrajzi fekvésének és összetett domborzatának köszönhetően azonban Koszovó éghajlata meglehetősen változatos.
Koszovó az északi félteke déli középső szélességein fekszik, és az enyhe mediterrán éghajlat és a kontinentális európai éghajlat befolyásolja . A koszovói éghajlatot befolyásoló fontos tényezők a következők: Eurázsiához és Afrikához viszonyított helyzete , az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger , légtömegek (trópusi, sarkvidéki és kontinentális) és mások. Kisebb tényezők: domborzat, vízrajz, síkság és növényzet [1] .
Az Ibar folyó völgyének éghajlati övezetét a kontinentális légtömegek befolyásolják . Emiatt a telek hidegebbek a régió ezen részén, az átlaghőmérséklet -10°C körül van, néha akár -26°C is. A nyár nagyon meleg, az átlaghőmérséklet 20°C, néha akár 37°C is. A területet száraz éghajlat és évi 600 mm összcsapadék jellemzi. Metohija éghajlati régiója , amely magában foglalja a Fehér Drin medencéjét is, nagymértékben függ az Adriai-tengerből érkező forró légtömegektől . A téli átlaghőmérséklet 0,5 °C és esetenként 22,8 °C között mozog. Az átlagos éves csapadékmennyiség ebben az éghajlati övezetben körülbelül 700 mm. A telet erős havazások jellemzik . A hegyvidéki és erdei régiók éghajlati területét tipikus erdei éghajlat jellemzi, amely bőséges csapadékkal (évente 900-1300 mm) társul, valamint nagyon rövid és hideg nyarak és tél, amelyek többnyire hidegek és sok hóval. Végül megállapítható, hogy Koszovó területére változó hőmérsékletű és páratartalom mellett napos éghajlat jellemző [2] .
Koszovóban jelentős különbségek vannak a levegő hőmérsékletében : a keleti oldal hidegebb, mint a nyugati.
Koszovóban az éves átlaghőmérséklet 9,5 °C. A legmelegebb hónap a július 19,2 °C-kal, a leghidegebb a január -1,3 °C-kal. A legmagasabb éves középhőmérsékletet Prizrenben (12 °C), a legalacsonyabbat Podujevóban (9 °C) regisztrálták. Prizren és Istok kivételével az összes többi meteorológiai állomás 0 °C alatti átlaghőmérsékletet regisztrál januárban.
Az átlaghőmérsékletek mellett Koszovó termikus jellemzői is jobban megérthetők lesznek a szélsőségek elemzésével. A maximum értékek minden meteorológiai állomáson 35 °C felettiek, az abszolút minimumot 1963. június 6-án Gnjilane -ben rögzítették –32,5 °C értékkel. Az összefoglaló információk alapján Koszovó átlagos hőmérséklete 20,5°C, a szélsőségek pedig 71,5°C. Koszovó alföldjén a trópusi napok általában körülbelül 30 napig tartanak [3] .
| Város | Magasság | január | február | március | április | Lehet | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Pécs | 523 | 0.1 | 1.3 | 5.9 | 11.5 | 15.4 | 19.5 | 22.2 | 20.9 | 17.7 | 12.6 | 7.9 | 0.8 | 11.3 |
| Prizren | 436 | 1.4 | 3.1 | 7.8 | 12.9 | 16.8 | 21.1 | 23.7 | 22.8 | 19.3 | tizennégy | 9.3 | 2.5 | 12.9 |
| Mitrovica | 521 | -0,7 | 0.5 | 5.3 | 10.5 | 14.9 | 18.9 | 21.5 | 20.3 | 16.8 | 11.9 | 7.2 | 0.5 | 10.6 |
| Pristina | 630 | -0,9 | 0.1 | 4.8 | 10.5 | 14.9 | 19.1 | 21.1 | húsz | 16.3 | 11.8 | 7.1 | 0.3 | 10.4 |
Koszovóban a csapadék minden formája megfigyelhető. Fontos a csapadék a hegyekben és a völgyekben, valamint a heves havazás a hegyvidéki területeken, mint például Prokletije és Shar-Planina . Koszovóban történik jégeső, ami negatív hatással van a mezőgazdaságra. Ez a csapadékforma főleg júliusban és augusztusban fordul elő.
Annak ellenére, hogy Koszovó viszonylag kis területe van, észrevehető különbségek vannak régiói között a csapadék mennyiségében. Koszovóban két esőzési rendszer van: tengeri és középkontinentális. Nyugaton a tengeri csapadékrendszer uralkodik. Ezt a típust az év során nagy mennyiségű csapadék (több mint 700 mm) jellemzi, a maximális mennyiséget novemberben, a maximumot - nyáron érik el. A régió keleti része a középkontinentális csapadékrendszer hatásának van kitéve, amely egész évben alacsony (600 mm feletti) csapadékról ismert, maximum májusban és minimum télen. A legtöbb csapadék a Prokletie-hegység nyugati felén esik (több mint 1750 mm), a legkevesebb csapadék pedig a keleti részén - Kosovska Kamenica (kevesebb, mint 600 mm) - figyelhető meg. A hóesés gyakori jelenség az év hideg hónapjaiban. Koszovó síkvidékén évente átlagosan 26 napot havazik, a hegyvidéki részeken pedig több mint 100 napot. A havas napok száma a domborzattól függ [5] .
Az átlagos szélsebesség Koszovóban 1,3 m/s Pécsett 2,4 m/s-ig. A maximális szélsebesség körülbelül 31 m/s, márciusban és áprilisban rögzítik, és általában épületekben okoznak károkat [6] .
A besugárzás a felület napsugárzásnak való kitettségének mértéke egy adott időtartamon keresztül. Fontos éghajlati jellemző. Az insoláció időtartama csillagászati, meteorológiai és domborzati tényezőktől függ. A szűk völgyekben, folyóvölgyekben és hegyvonulatokban kisebb a besugárzás.
Koszovóban évente átlagosan 2066 napsütéses óra, vagyis napi 5,7 óra. A legmagasabb besugárzási értéket Pristinában érték el, évi 2140 óra, a legalacsonyabb pedig Pec (1958 óra), Uroshevac (2067 óra) és Prizren (2099 óra) városokban. Koszovóban a maximális napsugárzást júliusban, a minimumot decemberben érik el [3] .