Az osztályos hálózati címzés egy IP -címzési módszer . Ezzel a módszerrel nem lehet gazdaságosan kihasználni az IP-címek korlátozott erőforrását, mivel nem lehetséges különböző alhálózati maszkokat alkalmazni a különböző alhálózatokra.
Kezdetben az IP hálózatokban a címzés osztályok alapján történt: az első bitek határozták meg a hálózat osztályát, a hálózat osztálya alapján pedig meg lehetett mondani, hogy hány bit van allokálva a hálózatszámhoz és a csomópontszámhoz. Összesen 5 osztály volt:
A osztály | 0 | hálózati cím (7 bit) | gazdagép címe (24 bit) |
---|
B osztály | tíz | hálózati cím (14 bit) | gazdagép címe (16 bit) |
---|
C osztály | 110 | hálózati cím (21 bit) | gazdagép címe (8 bit) |
---|
D osztály | 1110 | multicast cím |
---|
E osztály | 1111 [1] | fenntartott |
---|
IP címzés.
Az IP egyik jellemzője a rugalmas címzési rendszer. Ennek ára a központi szolgáltatások, például a DNS elérhetősége.
A cím két részből áll - a hálózat számából és a csomópont számából a hálózatban. A 4-es verziójú IP-cím 4 bájt hosszú, négy pontozott decimális számként írva.
Számos megközelítés létezik annak meghatározására, hogy mely bájtok tartoznak a hálózati számhoz és melyek a gazdagépszámhoz.
Az egyik megközelítés az osztályos megszólítási módszer volt.
Osztály | Első ütemek | Bájt kiosztás (C - hálózat, X-host) | A lehetséges hálózati címek száma | A lehetséges gazdagép címek száma | Alhálózati maszk |
---|---|---|---|---|---|
A | 0 | S.X.X.X | 128 | 16 777 216 | 255.0.0.0 |
B | tíz | S.S.H.X | 16 386 | 65 536 | 255.255.0.0 |
C | 110 | S.S.S.H | 2 097 154 | 256 | 255.255.255.0 |
D | 1110 | Csoport címe | |||
E | 1111 | fenntartott |
Könnyen kiszámítható, hogy az IP-címtérben összesen 128 hálózat található 16 777 216 A osztályú címmel, 16 384 hálózat 65 536 B osztályú címmel és 2 097 152 hálózat 256 C osztályú címmel, valamint 268 435, 456 és 268 435, 456, 456, 456 és 456 csoportos címmel. . Az internet növekedésével ez a rendszer nem bizonyult hatékonynak, és kiegészült az osztály nélküli címzéssel (CIDR).