A felsőoktatási intézmények Carnegie osztályozása

A Carnegie Classification of Institutions of Higher Education az alapja az egyesült államokbeli főiskolák és egyetemek osztályozásának (csoportosításának), továbbképzési kutatásra és elemzésre hivatott, amihez gyakran fontos az összehasonlíthatatlan intézmények csoportjainak azonosítása. [1] A besorolás magában foglalja az összes akkreditált amerikai diplomát adó főiskolát és egyetemet, amelyek szerepelnek az Országos Oktatási Statisztikai Központ Integrált Postsecondary Education Data System (IPEDS ) rendszerében.

A Carnegie-osztályozást a Carnegie Alapítvány a Tanításfejlesztésért hozta létre 1973-ban. Az egyetemi osztályozási jelentéseket 1973-ban, 1976-ban, 1987-ben, 1994-ben és 2000-ben adták ki. A legutóbbi, 2005-ben kiadott jelentés jelentősen átdolgozott osztályozási rendszert tartalmazott. A 2002-2003-as és a 2003-2004-es tanév adatain alapult. [2]


Általános leírás

Az ebben a besorolásban használt információk elsősorban az IPEDS-től és a US College Boardtól származnak. Az egyes intézmények besorolása megtekinthető a Carnegie Endowment honlapján. Archivált 2009. szeptember 7. a Wayback Machine -nél .

Alapbesorolás

Az egyes kategóriákban található egyetemek száma zárójelben van feltüntetve. [2]

Doktori egyetemek

A doktori egyetemek olyan intézmények, amelyek a 2003-2004-es tanévben legalább 20 Ph.D. fokozatot adtak ki. Ezeket az egyetemeket tovább osztályozzák a tudományos tevékenység szintje, a tudományra fordított pénzbeli kiadások, a díjazott doktorok száma, a tudományos osztályok száma és egyéb tényezők alapján. [3]

Mester főiskolák és egyetemek

A mesterfõiskolák és egyetemek olyan intézmények, amelyek a 2003–2004-es tanévben legalább 50 mesterfokozatot adtak ki, de legfeljebb 20 Ph.D. [3]

Egyetemi főiskolák

Az alapfőiskolák olyan intézmények, ahol a végzettek legalább 10%-a kap alapképzést, és ahol legfeljebb 50 mesterfokozatot adnak ki (a 2003–2004-es tanévre). [3]

Szakkollégiumok

Szakkollégiumok ( Eng.  Associate's Colleges ) - olyan intézmények, amelyek "fiatal specialisták" fokozatot adnak (az " Associate diploma " orosz fordítása még nem dőlt el [4] ), vagy az alapképzésben végzettek száma nem haladta meg a végzettek 10%-át a 2003-04-es tanévben. [3]

A "fiatalabb szakember" fokozat ( eng.  Associate diploma ) két évnyi tanulmányt foglal magában a főiskola alkalmazott programjain. Az amerikai rendszerben az "egyesületi diploma" nem minősül felsőfokú végzettségnek, amelyhez legalább alapképzés szükséges, de ennek ellenére szerepel a Carnegie-osztályozásban. Oroszországban a "fiatalabb szakember" fokozata közel áll a középfokú szakképzési oklevélhez , amelynek képzése szakterülettől függően 2 és 4 év között változhat. Oroszországban négy év középfokú szakképzési programokat várnak a befejezetlen középfokú végzettséggel rendelkező tanulóktól, míg két évet a teljes középfokú végzettséggel rendelkező diákoktól, de egyes szakokon előfordulhatnak kivételek.

Profil intézmények

Profilintézmények - olyan intézmények, amelyek egy területen (profilon) vagy több kapcsolódó területen alap- és mesterképzést adnak. Az intézmények akkor kapják meg ezt a kategóriát, ha egy területen a végzettek koncentrációja meghaladja az összes alap- és mesterképzés 80%-át. Ezen a feltételen esetenként enyhül a Főiskolai Elnökség éves felmérésének döntése, vagy ha az intézmény akkreditációját speciális területekkel foglalkozó szervtől szerezték meg. [3]

Tribal College

A törzsi főiskolák az American Indian Consortium for Higher Education tagjai.

Besorolatlan

Az Egyesült Államokban 26 felsőoktatási intézmény van, amely nem szerepel a fő osztályozásban.

Alapképzés előtti tantervek

Az alapképzési oktatási programok mind az alapképzési, mind a társult képzési programokat tartalmazzák .  Az alapképzés előtti tantervi besorolás a következőkből áll: (a) a művészetek és tudományok területére beiratkozott hallgatók aránya a szakmai területek alkalmazott kurzusaira (a 2012. április 24-én a Wayback Machine -n (CIP) archivált Oktatási Programok Osztályozásában meghatározottak szerint) és (b) a programok átfedése az alapképzés előtti és a poszt-bachelor szinteken. [5] 

Művészetek és tudományok és alkalmazott területek

Az intézmények kategorizálása a kétszámjegyű CIP alapján történik a művészet-tudományok vagy alkalmazott szakmai területekre beiratkozott hallgatók aránya szerint. [5]

Program egybeesés

Az intézményeket a pre-bachelor és poszt-bachelor programok átfedése is megosztja (négy számjegyű CIP-jük szerint) [5]

Posztgraduális képzési programok

A posztgraduális oktatási programok magukban foglalják a mesterképzést és a doktori képzést is .  Az érettségi utáni tantervek besorolása tartalmazza (a) a csak mesterfokozatot, vagy mesterképzést és Ph.D. fokozatot adó intézményeket, valamint (b) azt, hogy mely területen adnak főként mester- és Ph.D. fokozatot. Azok az intézmények, amelyek nem adnak mester- és doktori fokozatot, nem tartoznak ebbe a besorolásba. [6] 

Felsőoktatási érettségi utáni képzések

Azokat az intézményeket, amelyek érettségi utáni és szakmai programokat kínálnak (például jogi egyetemek), de nem adnak ki doktori fokozatot, „érettségi utáni” felsőoktatási programoknak nevezzük. [6] Ezek a programok aszerint vannak besorolva, hogy mely területeken kapnak mesterfokozatot.

Doktori képzési programok

A doktori fokozatot kiadó intézményeket, beleértve az orvosi és állatorvosi tudományokat is, a fokozatok odaítélésének területe szerint osztályozzák. [6]

Diploma profil

Az intézmény  beiratkozási profilját az alábbiak határozzák meg: a) a legmagasabb végzettség; b) az alapképzés előtti hallgatók számának aránya. [7] A tanulók összetétele:

Pre-Bachelor Profil

Az intézmények  alapképzési profilját a következők szerint határozzák meg: a) a részidős hallgatók (részidős) és a nappali tagozatos (nappali) hallgatók aránya; b) a hallgatók intézmények általi toborzása; c) az egyetemekre belépő hallgatók aránya. [nyolc]

Tanulmányi foglalkoztatás

Az intézmények tudományos foglalkoztatását a nappali tagozatos hallgatók (négy évfolyamos intézmények esetében alapképzésre jelentkező hallgatók) számához viszonyított részidős hallgatók aránya határozza meg [9] .

Kiválasztás

A kiválasztást ( angol.  Eredmény jellemzői/szelektivitás ) az első évfolyamra felvett hallgatók SAT- és ACT -pontszámai határozzák meg. Ebbe a besorolásba csak a négyéves (és annál idősebb) intézmények tartoznak. [nyolc]

Diákok átmenete

A hallgatói átigazolást ( eng.  transfer origin ) az azonos intézménybe alapképzésbe átkerült hallgatók százalékos aránya határozza meg; csak a négy éves (és annál idősebb) intézmények tartoznak ebbe a besorolásba. [nyolc]

Diákok száma és helyi státusza

A hallgatók száma és helyi státusza ( English  Size and setting ) osztályozza az intézményeket (a) a hallgatók száma és (b) az egyetemeken élő hallgatók százalékos aránya szerint. Csak a felsőoktatási, szakmai és szakirányú oktatási intézmények nincsenek besorolva a hallgatói létszám és a helyi státusz alapján. [tíz]

Diákok száma

A hallgatói létszámot a nappali tagozatos hallgatók száma, pontosabban annak megfelelője ( FTE ) határozza meg .  Az FTE kiszámítása úgy történik, hogy a nappali tagozatos hallgatók számát hozzá kell adni a részidős hallgatók számának egyharmadához. A 2 éves intézményeket más skálán sorolják be, mint a 4 éves (és afölötti) főiskolákat. [tíz]

Helyi állapot

A helyi státuszt ( eng.  Setting ) az egyetemen élő nappali tagozatos hallgatók százalékos aránya határozza meg. [10] A 2 éves intézmények nem kerülnek besorolásra ezen az alapon. [tizenegy]

Jegyzetek

  1. ↑ A felsőoktatási intézmények Carnegie osztályozása . Carnegie Alapítvány a Tanítás Haladásáért (dátum nélkül). Hozzáférés dátuma: 2010. január 3. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 20.
  2. ↑ 1 2 Alapbesorolás Műszaki adatok (a hivatkozás nem érhető el) . Carnegie Alapítvány a Tanítás Haladásáért (2005). Letöltve: 2008. szeptember 24. Az eredetiből archiválva : 2006. október 3.. 
  3. ↑ 1 2 3 4 5 The Carnegie Foundation for Advancement of Teaching (2005). 2005 Carnegie Classifications Initial Release archiválva 2007. szeptember 29-én a Wayback Machine -nél .
  4. ↑ Egyes cégek archiválva : 2011. október 8. a Wayback Machine -nél az oktatás területén a „Junior Specialist” kifejezést használják.
  5. ↑ 1 2 3 The Carnegie Foundation for Advancement of Teaching (2005). Műszaki részletek > Egyetemi oktatási program archiválva : 2009. szeptember 29. a Wayback Machine -nél .
  6. ↑ 1 2 3 The Carnegie Foundation for Advancement of Teaching (2005). Technikai részletek > Graduate Instructional Program archiválva : 2009. október 5. a Wayback Machine -nél .
  7. ↑ A Carnegie Alapítvány a Tanítás Haladásáért (2005). Technikai részletek > Beiratkozási profil program archiválva : 2009. szeptember 29. a Wayback Machine -nél .
  8. ↑ 1 2 3 The Carnegie Foundation for Advancement of Teaching (2005). Műszaki részletek > Egyetemista profil archiválva : 2009. október 5. a Wayback Machine -nél .
  9. ↑ A Carnegie Alapítvány a Tanítás Haladásáért (2005). Az egyetemi profil archiválva : 2006. március 6. a Wayback Machine osztályozási folyamatábrán.
  10. ↑ 1 2 3 The Carnegie Foundation for Advancement of Teaching (2005). Műszaki részletek > Méret és beállítás Archiválva : 2009. október 5. a Wayback Machine -nél .
  11. ↑ A Carnegie Alapítvány a Tanítás Haladásáért (2005). Méret és beállítás Archiválva : 2006. március 6. a Wayback Machine osztályozási folyamatábrán.