Kirovsky falu tanácsa (Orenburg régió)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. december 3-án áttekintett verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Oroszország vidéki települése (MO 2. szint)
Kirovsky községi tanács
52°09′13″ s. SH. 59°37′08″ K e.
Ország  Oroszország
Az Orosz Föderáció tárgya Orenburg régió
Terület Kvarkensky
Magába foglalja 4 település
Adm. központ Kirovsk
Az önkormányzat vezetője Michaelis Tatyana Vladimirovna
Történelem és földrajz
Négyzet 354,94 km²
Időzóna UTC+5
Népesség
Népesség

888 [1]  ember ( 2021 )

  • (6,2%)
Sűrűség 2,5 fő/km²
Digitális azonosítók
OKTMO kód 53622413

Kirovsky Selsoviet  egy vidéki település az Orenburgi régió Kvarkenszkij kerületében , az Orenburgban .

A közigazgatási központ Kirovsk falu .

Márvány szakasz a Kamenka folyón

Kirovsk falu közelében, a Kvarkensky körzetben, Orenburg régióban található egy festői természeti emlék, amely Marble Reach néven ismert a Kamenka folyón vagy a Kholodnoje-tónál.

Történelem

2005. március 9- én az orenburgi régió 1900/342-III-OZ [2] törvényével összhangban megalakult Kirovsky községi tanács vidéki települése, megállapították a község határait.

A Kirovsky vidéki település kialakulásának története, az Orenburg régió Kvarkensky kerülete

Kirovsk falut 1929 januárjában alapították. 1929-től 1935-ig Kvarken Gabona Állami Gazdaságnak nevezték. Az állami gazdaság megalakulása és első évei országszerte és Kvarken-vidékünkön egybeestek a kollektivizálással, így a kolhozok műszaki szervezői és segítői szerepkörébe került.

Régiónkban a gép- és traktorállomások kialakítása előtt az állami gazdaság gép- és traktoroszlopokat hozott létre, és traktorokat küldött a Kvarkeno, Alandsk, Andrianopol, Brient kolhozokba földművelésre, és ezzel segítette a kolhozok létrehozását és megerősítését. A kolhozok támogatásával párhuzamosan szűzföldek fejlesztése is megtörtént, melynek területe mintegy 60 ezer hektár volt. Az állami gazdaságban 1935-ben 12 712 ha volt a gabonanövények vetésterülete, ebből 9 654 ha búza és 5 078 ha őszi rozs.

Összesen traktor - 53. Caterpillar - 36, kerekes - 17

Összes kombájn - 48

Teherautók - 36

Cséplőgépek - 13

Egyéb mechanizmusok - 13

További élő vonóerő - 73 (lovak, ökrök)

A falu létrehozásának kezdetei: Shein D.L., Lapteva V.E., Zakharova E.I., Idrisov G., Berdnikov G.I., Shumkov P.S., Seksyaeva A.D.

1935-ben kormányrendelet alapján elnevezték az állami gazdaságot. Kirov, a kommunista párt és a szovjet állam kiemelkedő alakja, V. I. Lenin munkatársa - Szergej Mironovics Kirov tiszteletére.

A község alapításáról szóló rendeletet 1929 januárjában írták alá.

Az első munkások február 11-én érkeztek. Sátrakat állítunk fel, megtisztítjuk a területeket a felszerelések és építőanyagok számára. (Ezt a napot tartják a falu születésnapjának)

Az első ásók a Kamenka folyó két oldalán helyezkedtek el. Moszkvából, Leningrádból, Szamarából érkeztek munkások. Az idő múlásával családok jöttek létre, amelyek elkezdtek külön üregeket építeni. Az 1940-es évekig a falu 4 utcából állt.

A külterületen építkezés, iroda, kőraktárak és kórház épült.

1934-ben óvoda épült.

1930-ban hatéves iskola kezdte meg működését a központi birtokon, 1939-ben pedig elemi iskolák jelentek meg a tanszékeken.

1965-ben középiskola épült.

Az első klub 1932-ben épült

Az állami gazdaságba. Kirovhoz tartozott az 1., 2., 3., 4., 5., 6. osztály. Az osztályok dandárként működtek.

Az 50-es években 4 tanszék maradt, nevet kaptak

1. számú ág - Lesnaya Polyana

2. számú osztály - Azbeszt

3. szám - Kirovsk

4. szám - Solonchanka

A részlegekben gabonanövényeket termesztettek: az 1., 4. osztályon - búzát, zabot. A 3-as, 2-es osztályokon hús- és tejágazat működött, a 40-es években kezdtek sertéstenyészteni.

A 60-as években Szibériából kezdtek érkezni elnyomott német családok, akik a parancsnokság irányítása alatt álltak. Osztályról másik osztályra csak sárga lappal lehetett átkerülni.

A község lakossága, mérete és összetétele gyakran változott. Új családok érkeztek új földekre. A háború éveiben Ukrajnából családokat menekítettek a faluba, akik többsége 1944-ben tért vissza szülőföldjére. Sok német és zsidó családot deportáltak. 1953-ban Kínából családokat telepítettek a régióba, közülük 35-en laktak községünkben. Munkát, lakást, körülményeket biztosítottak számukra, ami negatívan befolyásolta a helyi lakosság életét. A kínai forradalom után ezek a családok visszatértek hazájukba.

A község lakossága 2017-ben 1219 fő. A vidéki település összterülete 34 659 hektár.

Mezőgazdasági terület - 33 362 hektár.

Települések földjei - 506, 7 hektár

Az utak teljes hossza - 19 225 km (kövezett - 4,8 km)

A faluban 25 utca található

A település területén az alábbi vállalkozások, szervezetek találhatók:

— 10 parasztgazdaság, PSK "Kirovskiy"

– 5 magánüzlet

— Kirov középiskola

— Kirov óvoda

— 2 FAP

- posta

- a takarékpénztár fiókja

-Kirov vidéki művelődési ház

- könyvtár

- OOO "Aqua"

Népesség

Népesség
2010 [3]2012 [4]2013 [5]2014 [6]2015 [7]2016 [8]2017 [9]
1157 1138 1118 1104 1056 1032 1002
2018 [10]2019 [11]2020 [12]2021 [1]
974 960 911 888

A vidéki település összetétele

Nem.HelységHelység típusaNépesség
egyazbesztfalu2 [3]
2Kirovskközség, közigazgatási központ963 [3]
3Forest Gladefalu137 [3]
négySolonchankafalu55 [3]

Jegyzetek

  1. 1 2 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  2. Az orenburgi régió 2005. március 9-i törvénye N 1900/342-III-OZ "Az orenburgi régió Kvarkensky kerületének önkormányzatairól" Archiválva : 2016. február 7.
  3. 1 2 3 4 5 Összoroszországi népszámlálás 2010. Orenburg régió lakosságának száma és megoszlása ​​. Letöltve: 2014. június 5. Az eredetiből archiválva : 2014. június 5.
  4. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  5. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  6. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  7. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  8. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  9. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  10. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  11. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.

Linkek