Kangarli ( azerbajdzsáni Kəngərli ) egy azerbajdzsáni törzs neve; vezetéknévként terjesztik. 1500 körül jelent meg a Kaukázusban. Többnyire a modern Nahicseván Autonóm Köztársaság területén éltek Azerbajdzsánban [1] .
1500 körül költöztek a Kaukázusba [1] . A 19. század elején J. M. Juannin úgy jellemezte a kangerlit, mint "perzsa Örményországban, az Arax partján letelepedett kis törzset, amelynek létszáma elérheti a négy-ötezer főt" [1] . Chopin orosz etnográfus úgy vélte, hogy a kangerli a besenyők vagy polovcok leszármazottai, akik északról érkeztek Nahicsevánba, amit északi típusuk is megerősít. Ezt az elképzelést alátámasztja az évkönyvek legendája, miszerint Bicsinakon berendeszek , fekete csuklyák , gólyák és más kenglik telelettek, míg a tatárok a bicsinakot szénaföldnek nevezték, innen ered a besenyők és a polovci nevek, a kyangli pedig kangerli. Az intelligens Kengerli bek hallottak a tudósok e feltételezéséről, de ők maguk nem osztják ezeket a nézeteket, és úgy vélik, hogy a törzs Perzsián keresztül érkezett a Kaukázusba Turkesztánból [2] . Kangerli a Kyzylbash Ustajly törzs oimakjához tartozott . Nahicsevánban és Karabahban telepedtek le . Tahmasp I. sah uralkodása alatt a kangarli törzs kormányzói posztokat töltött be, és az ország közepén, az ország északi és keleti részén élt [3] .