| Karapan | |
|---|---|
| Országok | Brazília , Kolumbia |
| Régiók | Amazonas , Vaupes , Rio Grande do Sul |
| A hangszórók teljes száma | 600 (1990-2006) |
| Osztályozás | |
| Tukan nyelvek Keleti tukan nyelvek Közép-keleti tukan nyelvek Tatuyo-Carapano nyelvek Karapan | |
| Írás | latin |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | cbc |
| WALS | crp |
| A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 2003 és 612 |
| Etnológus | cbc |
| ELCat | 3111 |
| IETF | cbc |
| Glottolog | cara1272 |
A karapana ( Carapana, Carapanã, Carapana-Tapuya, Karapaná, Karapanã, Karapano, Mextã, Mi tea, Mochda, Moxdoa, Muxtea ) a tukan nyelvcsalád keleti ágának nyelve .
A carapanaiak Vaupes megyében (Kolumbia) élnek a Caño Tee , Vaupes, Papuri és Pira Parana folyók mentén (az Amazonas mellékfolyói). Lakossága megközelítőleg 600 fő, többségükben a karapán nyelv őshonos. Az exogámiának köszönhetően más törzsek képviselői is birtokolják a Karapant, a hordozók teljes száma körülbelül 1000 ember [1] .
A karapán nyelv a tukano nyelvekre jellemző magánhangzórendszerrel rendelkezik: [2]
| hátsó sor | középső sor | első sorban | |
|---|---|---|---|
| Felső emelkedés | én | ɨ | u |
| Közepes emelkedés | e | o | |
| alsó emelés | a |
A karapanában a következő mássalhangzó fonémák szerepelnek: [2]
| Ajak.-ajak. | Alveoláris. | Chambers. | Veláris. | Glott. | |
|---|---|---|---|---|---|
| süket. robbanás. | p | t | k | ||
| csengetés robbanás. | b | d | ɡ | ||
| réshang | s | h | |||
| R alakú | r | ||||
| kb. | w | j |
A karapán nyelvbe bevezetik a szótagos nazalizálást és a zenei hangsúlyt is .
Karapan ábécé: A a, Ã ã, B b, C c, D d, E e, Ẽ ẽ, G g, I i, Ĩ ĩ, J j, M m, N n, Ñ ñ, O o, Õ õ , P p, Q q, R r, S s, T t, U u, × ũ, Ʉ ʉ, Ʉ̃ ʉ̃, W w, Y y [3] .