Kaplan, Morton

Morton Kaplan ( eng.  Morton Kaplan ; 1921 . május 9. – 2017 . szeptember 26. ) - amerikai politológia professzor , nemzetközi kapcsolatok specialista , geopolitikus . A funkcionális elemzés iskola egyik alapítójának, R. Mertonnak a tanítványa [1] . Mintegy 30 könyvet és 100 cikket és monográfiát publikált [2] .

Életrajz

Tanulmányait a Temple Egyetemen ( Philadelphia ) és a Stanford Egyetemen végezte . 1951 -ben védte meg doktori disszertációját a Columbia Egyetem szociológiai tanszékén ( New York ) [3] .

Hozzájárulás

M. Kaplan szerint a nemzetközi rendszerek tanulmányozása során mindenekelőtt arra kell figyelmet fordítani, hogy ezek a rendszerek milyen körülmények között léteznek vagy átalakulnak. Ez alapján öt változót azonosít, amelyek minden nemzetközi rendszerre jellemzőek:

• a rendszer alapvető szabályai, amelyek leírják a szereplők közötti kapcsolatokat (viselkedésük függ az egyéni akarattól és céloktól, valamint a rendszer jellemzőitől);
• rendszerátalakítási szabályok, amelyek kifejezik a rendszerváltozás törvényeit;
• a szereplők besorolásának szabályai;
• a szereplők képességeinek osztályozásának szabályai;
• információ minősítési szabályok [4] .

M. Kaplan a politikai realizmus alapján számos nemzetközi rendszertípust különített el (összesen hatot), amelyeket az 1957 -ben megjelent System and Process in International Politics című könyvben javasolt:

• Erőviszonyok rendszere (legalább öt nagyhatalomnak kell benne lennie, különben a rendszer kétpólusúvá alakul).
• Rugalmas bipoláris rendszer (résztvevők nemcsak államok, hanem szakszervezetek és tömbök, valamint nemzetközi szervezetek is). A rugalmas bipoláris rendszernek két altípusa van: hierarchikus (a koalíciós szövetségesek engedelmeskednek a vezető állam akaratának) és nem hierarchikus (a blokkvonal kölcsönös egyeztetések alapján alakul ki).
• Merev bipoláris rendszer (a két létező blokk szigorú hierarchizálása, semleges államok hiánya, a nemzetközi szervezetek által képviselt univerzális szereplő korlátozott szerepe).
• Univerzális rendszer (az univerzális cselekvő meghatározó szerepe, nagyfokú politikai homogenitás, magatartási szabályok megléte a nemzetközi rendszeren belül).
• Hierarchikus rendszer (a nemzeti államok elvesztik jelentőségüket, területi egységgé alakulnak át, világállam rendszere).
• Egyetlen vétórendszer (minden szereplő blokkolhatja a rendszert zsarolással, függetlenül megvédheti magát bármely ellenféltől) [5] .

M. Kaplan szerint a többpólusú és bipoláris rendszerek bizonyos kockázatokkal járnak. Ez alapján több stabilitási szabályt azonosított ezen rendszerek mindegyikére.

Hat ilyen szabály létezik egy többpólusú rendszerre:

• képességeik bővítése (lehetőleg tárgyalások, nem háború útján);
• jobb harcolni, mint nem bővíteni képességeit;
• jobb megállítani egy háborút, mint elpusztítani egy nagyhatalmat;
• ellenállni minden nemzetnek vagy koalíciónak, amely uralni akarja a rendszert;
• ellenállni annak a gondolatnak, hogy az államot a legmagasabb hatóság alá rendeljék;
• minden nagyhatalmat partnerként kezelni, lehetővé téve, hogy a vesztes országok ismét a rendszer részévé váljanak [6] .

M. Kaplan négy szabályt emelt ki a bipoláris rendszerre vonatkozóan:

• törekedjenek arra, hogy bővítsék képességeiket egy másik blokk képességeihez képest;
• jobb harcolni, mint hagyni, hogy az ellentétes blokk uralja a rendszert;
• törekedjenek arra, hogy az univerzális szereplők céljait saját, az ellenséges blokk céljait pedig az egyetemes szereplők céljainak rendeljék alá;
• törekedjenek blokkjuk bővítésére, de fenntartsák a toleranciát az el nem kötelezett államokkal szemben [7] .

A nemzetközi rendszerek átalakításának alapvető szabályait figyelembe véve M. Kaplan számos fontos következtetésre jut. Véleménye szerint egy nem hierarchizált, rugalmas bipoláris rendszer egy többpólusú rendszer felé gravitál, míg a hierarchizált rendszer átalakul merev bipolárissá vagy hierarchikus rendszerré [7] .

Irodalom

• Morton A. Kaplan. Rendszer és folyamat a nemzetközi politikában . - ECPR Press, 2005. - 252 p. — ISBN 9780954796624 .

Jegyzetek

1. ↑ Isaev B. A. Geopolitika. - Péter, 2005. - S. 251. - 378 p. — ISBN 9785469006510 .
2. ↑ Rendszer és folyamat a nemzetközi politikában  . Columbia University Press. Letöltve: 2011. április 20. Az eredetiből archiválva : 2011. április 20..
3. ↑ Morton  Kaplan . Nemzetközi Tanulmányok Akadémia és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, Nankai Egyetem. Letöltve: 2011. április 20. Az eredetiből archiválva : 2011. április 20..
4. ↑ Cigankov P.A. 6. fejezet Nemzetközi rendszer // Nemzetközi kapcsolatok elmélete. - M . : Gardariki, 2003. - S. 176. - 590 p.
5. ↑ Cigankov P.A. 6. fejezet Nemzetközi rendszer // Nemzetközi kapcsolatok elmélete. - M . : Gardariki, 2003. - S. 183-184. — 590 p.
6. ↑ Cigankov P.A. 6. fejezet Nemzetközi rendszer // Nemzetközi kapcsolatok elmélete. - M . : Gardariki, 2003. - S. 187. - 590 p.
7. ↑ 1 2 Cigankov P.A. 6. fejezet Nemzetközi rendszer // Nemzetközi kapcsolatok elmélete. - M . : Gardariki, 2003. - S. 188. - 590 p.