Kapiti
| Kapiti | |
|---|---|
| angol Kapiti | |
| Jellemzők | |
| Négyzet | 19,65 km² |
| legmagasabb pont | 521 m |
| Népesség | 0 ember (2010) |
| Elhelyezkedés | |
| 40°52′00″ D SH. 174°54′00″ K e. | |
| vízterület | tasmán-tenger |
| Ország | |
| Vidék | Wellington |
 Kapiti | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Kapiti egy kis sziget 8 km-re Új - Zéland északi szigetének nyugati partjaitól . Közigazgatásilag a Wellington régió része . A maorik körében a szigetet " Motu-Rongonui " néven is ismerik ( angol. Motu rongonui ; maori nyelvről fordítva: " híres sziget ") [1] .
Földrajz
Kapiti egy viszonylag kis sziget a Tasman-tengerben . Területe 19,65 km², hossza északkeletről délnyugatra 10 km, szélessége 2 km [2] . Az Északi-szigettől a Rauotherangi-szoros választja el. A legmagasabb pont, a Tuteremoana -hegy eléri az 521 métert [2] . Geológiai szempontból Kapiti egy elsüllyedt hegység csúcsa, amely mintegy 200 millió évvel ezelőtti földrengések következtében alakult ki [3] .
Kapiti nyugati, tengerre néző oldala sziklás, több száz méteres magas sziklákkal. Ezen a területen a kőzeteket erősen befolyásolják a nyugati szelek, így a nyugati oldalon a növényzetet főleg csökevényes cserjék képviselik. A szigeten található fák között megtalálható a tawa, a kohekohe és a kanuka [4] .
Jelenleg Kapiti az azonos nevű rezervátum része, így a sziget nagy része az állam tulajdonában van. Számos madárnak ad otthont, köztük a takahe , kokako , új-zélandi mézes-méz , barna kékeszöld , nyereghuia , galléros szürke fantaly , kakukk tűorrú bagoly [4] . Az 1890-től 1910-ig tartó időszakban számos északi és kis kiwi egyed szabadult ki a szigeten , amelyek még mindig széles körben elterjedtek Kapitiban [4] .
Történelem
A sziget hagyományos lakói a maori nép képviselői , akik a 11. században telepítették le Kapitit, közvetlenül azután, hogy Toi és Fatong utazók felfedezték [1] . A kezdeti években a helyi lakosok a sziget körbejárásához nem a sűrű növénybozótokon mentek keresztül, hanem kenuval körbejárták . Kapiti fontos szerepet játszott a maorik életében, mivel horgászat és helyi madarak – különösen kivi, arborvitae és keker – vadászatának bázisaként szolgált.
A sziget európai felfedezője James Cook brit utazó volt , aki 1770 -ben az Entry Island nevet adta [ 1 ] .
1823-ban Kapitit elfogták a Ngati-Toa harcosok Te Rauparaha vezér vezetésével . A következő években a sziget fontos stratégiai bázisként szolgált számukra, ahonnan hadjáratokat hajtottak végre a környező területre és a Déli-szigetre , beleértve a Wanganui folyót és a modern Marlborough régiót is . Ezenkívül Kapitiban volt egy kényelmes kikötő, ahonnan lenrosttal kereskedtek, amelyet az európaiak Új-Zélandon való megjelenésével muskétákra cseréltek [1] .
1839-ben jelentek meg a Kapitin az első európai bálnavadászok , akik egészen 1847-ig foglalkoztak bálnavadászattal, amikor is gazdasági alkalmatlanság miatt abbahagyták [1] [3] . Fénykorában akár hét bálnavadászati bázis működött a szigeten és a közeli szigeteken. Az 1840-es években a szigetet mezőgazdasági célokra használták: birkát, sertést, szarvast, macskát és kutyát hoztak ide. Az 1860-as évekre azonban világossá vált, hogy a mezőgazdaság fejlesztése Kapitiban a termőföld hiánya és a magas állatszállítási költségek miatt veszteséges, így addigra már csak két gazdálkodó család maradt a szigeten [1] .
1870-ben az új-zélandi természettudósok madárrezervátum potenciális helyszínének tekintették a szigetet, és már 1897-ben Kapitit fenntartották erre a célra. A sziget azonban csak 1987-ben került az új-zélandi környezetvédelmi minisztérium ellenőrzése alá [3] .
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 4 5 6 Kapiti – változó erőforrás . Természetvédelmi Minisztérium. Letöltve: 2010. április 5. Az eredetiből archiválva : 2012. április 22..
- ↑ 1 2 Kapiti-szigeti Természetvédelmi Terület. Jellemzők (angol) (hivatkozás nem elérhető) . Természetvédelmi Minisztérium. Letöltve: 2010. április 5. Az eredetiből archiválva : 2009. március 8..
- ↑ 1 2 3 Kapiti-szigeti Természetvédelmi Terület. Előzmények (angol) (downlink) . Természetvédelmi Minisztérium. Letöltve: 2010. április 5. Az eredetiből archiválva : 2009. március 5..
- ↑ 1 2 3 Kapiti-szigeti Természetvédelmi Terület. Conservation (angolul) (hivatkozás nem elérhető) . Természetvédelmi Minisztérium. Letöltve: 2010. április 5. Az eredetiből archiválva : 2009. március 5..