Kincstárjegy kamatos kamattal

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2018. november 30-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

Az összetett kamatozású kincstárjegy egy különleges  típusú értékpapír , amelyet az Egyesült Államok kincstára bocsátott ki 1863- ban és 1864 -ben .

Lényegében a polgárháború tetőpontján a költségvetési hiány fedezésére kibocsátott váltó volt , de facto törvényes fizetőeszköz is volt, a szabad forgalomban lévő papírpénz egyik fajtája . Több címletben adták ki - 10, 20, 50, 100, 500 és 1000 dollár. Évi 6%-os kamatbevétel felhalmozást vállaltak félévente újraszámítással [1] . A Kincstár által meghatározott lejárati idő 3 év. A háború miatti hatékony befektetési banki tevékenység hiánya miatt ezek az értékpapírok lehetővé tették a kormány számára, hogy az adósságkötelezettségeket közvetlenül törvényes fizetőeszközön osszák szét a hitelezők között, arra támaszkodva, hogy az érdekelt felek kivonják azokat a szabad forgalomból, hogy lejáratkor kamatot kapjanak. Így a kamatos kamatozású kincstári kötvények kibocsátása nem hatott úgy a monetáris inflációra, mint az Egyesült Államok kötvényeinek kibocsátása [2] [3] .

Gyakori volt, hogy az akkori befektetők a féléves fizetési kuponok után kapták meg a végső felhalmozott kamatot. Az ilyen típusú értékpapírok kibocsátása innovatív volt, hiszen a végkamatot csak a lejáratkor fizették ki, ugyanakkor félévente emelkedő kamatos kamattal lehetett kapni egy bizonyos összeget. Minden jegy hátoldalára rányomtatták, hogy a jegy tulajdonosa mennyit és mikor kaphat.

Jegyzetek

  1. Hessler, Gene és Chambliss, Carlson (2006) The Comprehensive Catalog of US Paper Money , 7. kiadás, Port Clinton, Ohio: BNR Press ISBN 0-931960-66-5 .
  2. Backus, Charles K. (1878) The Contraction of the Currency , Chicago, IL: Honest Money League of the Northwest
  3. Cuhaj, 2008 , pp. 1181-1182.

Irodalom