A kazah-kínai államhatár ( Kazah-Kytai memlekettik shekarasy ; Chinese中哈边界) a Kazah Köztársaság és Kína közötti modern államhatár , amely szinte megegyezik a Kazah SSR és Kína határával. A határ teljes hossza 1782,75 km.
A Kazahsztán és Kína közötti határ a 19. századig nyúlik vissza, amikor is az Orosz Birodalom létrehozta ellenőrzését a Zaisan-tó területén. Az Orosz Birodalom és a Csing Birodalom közötti határokat az 1860-as pekingi szerződés határozta meg, és 1864-ben, illetve 1881-ben kiegészítette a Chuguchak-jegyzőkönyv és az Ili Területi Szerződés is.
A szovjet időkben tovább folytatódtak a viták a két ország hatóságai között a Szovjetunió és Kína közötti határvonalakat illetően. Időnként ezek a viták fegyveres konfliktusokhoz vezettek, amelyek közül az egyik legnagyobb a Zalanaskol-tó melletti konfliktus volt 1969 augusztusában.
Kazahsztán függetlenségének elnyerése után 1994. április 26-án aláírták a Kazahsztán és Kína között a kazah-kínai államhatárról szóló megállapodást [1] . E dokumentum szerint a Zhalanashkol -tótól keletre lévő területet Kína területeként ismerik el.
Később más, kevésbé jelentős dokumentumokat is elfogadtak, amelyek kisebb változtatásokat eszközöltek az országok közötti határokon [2] .
Az államhatár teljes hossza 1782,75 km, ebből: szárazföldi határ - 1215,86 km, vízi határ - 566,89 km
Kazahsztán Kínával határos régiói :
Kína Kazahsztánnal határos régiója :
Kínai határok | |
---|---|
|
Kazahsztán határai | |
---|---|