Kairat Kamalovich Kadyrzhanov | ||||
---|---|---|---|---|
Születési dátum | 1945. december 5. (76 évesen) | |||
Születési hely | Taldy-Kurgan , Kazah Szovjetunió , Szovjetunió | |||
Ország | Szovjetunió → Kazahsztán | |||
Akadémiai fokozat | a fizikai és matematikai tudományok doktora | |||
Díjak és díjak |
|
Kairat Kamalovich Kadyrzhanov (született : 1945. december 5. ) [1] kazah tudós, a szilárdtest - sugárzás fizika , az anyagok felületi rétegeinek elemi és fázisszerkezeti elemzése, a réteges szilárd szerkezetek termodinamikája, az ionbeültetés és az ionimplantáció szakterületének szakértője. ion-plazma lerakódás, valamint sugárökológia és tudományintenzív nukleáris technológiák, a fizikai és matematikai tudományok doktora , professzor .
A Kazah Köztársaság Nemzeti Mérnöki Akadémia, a Nemzetközi Mérnöki Akadémia, az Orosz Természettudományi Akadémia akadémikusa, a Kazah Köztársaság Állami Díjának kitüntetettje.
1945. december 5-én született a kazah SSR Taldy-Kurgan városában.
1970-ben szerzett diplomát a Moszkvai Mérnökfizikai Intézet Kísérleti és Elméleti Fizikai Karán szilárdtestfizika szakon.
1970-1975-ben az A.I.-ről elnevezett Atomenergia Intézetben végzett szakmai gyakorlatot és posztgraduális tanulmányokat. I. V. Kurchatov I. K. Kikoin akadémikus irányítása alatt .
1976-ban a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, 1993-ban pedig a fizikai és matematikai tudományok doktora fokozat megszerzésére védte meg disszertációját "szilárdtest-fizika" szakon.
1997-ben professzori címet kapott a "fizika" szakterületen [2] .
1975-től 1978-ig a Kazah Politechnikai Intézet vezető oktatójaként dolgozott .
1978-ban csatlakozott a Kazah SSR Tudományos Akadémia Magfizikai Intézetéhez vezető kutatóként.
1985-ben megszervezte és vezette a fémek ionbeültetési laboratóriumát.
1993-ban kinevezték a Kazah Köztársaság Nemzeti Nukleáris Központja Magfizikai Intézetének tudományos igazgatóhelyettesévé.
1995 óta a Kazah Köztársaság Nemzeti Nukleáris Központjának tudományért felelős helyetteseként, majd első vezérigazgató-helyetteseként dolgozott.
1997-től 2006-ig a Kazah Köztársaság Nemzeti Nukleáris Központja Nukleáris Fizikai Intézetének igazgatója volt.
1997 óta K. K. Kadyrzhanov felelős az egykori nukleáris kísérleti helyek, valamint a Kazahsztán nyugati részén található mesterséges objektumok területének radioökológiai vizsgálataiért.
2001-2002 között a Fizikai és Matematikai Tudományok Osztályának akadémikus-titkáraként és az Országos Tudományos Akadémia Elnökségének tagjaként dolgozott.
2006 áprilisában a Kazah Köztársaság Energiaügyi és Ásványi Erőforrás-miniszterének rendeletével kinevezték a „Kazah Köztársaság Nemzeti Nukleáris Központja” köztársasági állami vállalat vezérigazgatójává.
1998-ban levelező taggá, 1999-ben a Kazah Köztársaság Nemzeti Mérnöki Akadémia akadémikusává választották fizikai anyagtudományi diplomával.
1999-ben az International Academy of Engineering akadémikusává választották.
2009-ben a Kazah Köztársaság Nemzeti Mérnöki Tudományos Akadémia elnökségi tagjává választották.
2009-ben az Orosz Természettudományi Akadémia akadémikusává, valamint a Kazahsztáni Nemzeti Természettudományi Akadémia akadémikusává és elnökségi tagjává választották.
Jelenleg az Eurázsiai Nemzeti Egyetem rektorának tanácsadója. L. N. Gumiljov. [3]
K. K. Kadyrzhanov vezetésével új tudományos irányt hoztak létre és sikeresen fejlesztenek a Kazah Köztársaság Nemzeti Nukleáris Központjának Nukleáris Fizikai Intézetében - az inhomogén fázisszerkezeti állapotú ötvözetek termodinamikáját. A szilárdtestfizika számos aktuális problémáját megoldotta, különösen a többrétegű fémes anyagok fizikai alapjait dolgozta ki; alátámasztotta a sugárzás- és hőstabil réteges fémrendszerek létrehozásának alapelveit; kísérletileg megerősítette a termodinamikai megközelítést az ötvözetek kémiailag kompatibilis bevonatainak előállítására; tanulmányozták a vastartalmú mátrixokra beültetett intersticiális ötvözetek fázisképződésének természetét és termodinamikai egyensúlyát; javasolt a tiszta fémekből szabad fóliák előállításának elve.
K. K. Kadyrzhanov számos alkalmazott problémát megoldott, különösen kifejlesztette az Argamak ion-plazma telepítést, amely alapján a nemesfémek bevonatainak felhordásának technológiai vonalát, a berillium bevonatok és fóliák előállításának technológiáját, valamint az alkalmazási technológiát dekoratív és keményedő bevonatokat hoztak létre.
Kezdeményezésére 2003-ban az L. N. Gumiljovról elnevezett Eurázsiai Nemzeti Egyetemen megkezdődött a DC-60 nehézion-gyorsítóra épülő interdiszciplináris kutatókomplexum létrehozása. A létrejövő komplexumban a nukleáris membránok, mint a technológia, a tudomány és a csúcstechnológiai üzletág fejlődését egyesítő tényező előállításának és felhasználásának, valamint a tudományos környezet és az oktatás kialakításának gyakorlati kérdései megoldódtak. 2003 óta az INP-ben K. K. Kadyrzhanov kezdeményezésére és vezetésével megkezdődött a kazahsztáni Nukleáris Medicina Központ létrehozására irányuló projekt megvalósítása. Egy ilyen, a közép-ázsiai régióban egyedüli központ szükségességét a szív- és érrendszeri, endokrin, onkológiai és egyéb betegségek éves növekedése szabja meg.