KDU-47 - Szovjet gördülő rövidsugárú szórófej . Létrehozva 1947-ben a VNIIGiM -nél [1] .
A KDU-47-et kis parcellák öntözésére használták. A KDU-47 előnye a KDU-41 telepítésével szemben a kézi munka csökkentése volt: a KDU-47 pozícióban végzett munka befejezése után gyorsan átgurult egyik tűzcsapról a másikra. Emellett jobb minőségű esővel is kitűnt [2] .
A szivattyú- és erőmű közvetlenül a vízforrásnál volt. Az állomásról vízellátó nyomóhálózat volt. Magában foglalta a fővezetéket és az elosztó vezetékeket. 0,7 m mélységig a föld alá fektették, az elosztó vezetékekbe 100 méterenként két kivezetésű tűzcsapokat helyeztek el. Maga az esőztető a tűzcsapokhoz volt csatlakoztatva.
A KDU-47 locsolóberendezés egy segédcsővezetékből és egy sprinkler szárnyból állt. Az öntözőszárny négy öntözőkocsira van felszerelve, amelyek sorba vannak kapcsolva kis kerekeken lévő rugalmas tömlőkkel. Mindegyik kocsi hossza 30 m. A teljes permetezőszárny 120 m. Az első két kocsi csövei 100 mm, az utolsó 75 mm belső átmérőjűek voltak. Minden kocsi csővezetékére 6 m hosszú nyitók kerültek rögzítésre, a nyitók végein szórófejek voltak. A segédvezeték két, egyenként 20 m-es kocsiból állt, a locsolószárnyat gyorscsatlakozókkal és hüvelyekkel kötötték össze a segédcsővezetékkel. Egy kocsi 120 × 20 m-es területet öntözött.
A Szovjetunió öntözőgépei, aggregátumai és berendezései | |||||
---|---|---|---|---|---|
Széles lefedettségű, többféle lehetőséggel rendelkező öntözőgépek |
| ||||
Konzolos szórófejek |
| ||||
Szerelt sprinkler egységek (nagy hatótávolságú) |
| ||||
Egyéb | |||||
Lásd még |
|