Jerne, Harald Gabriel
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. május 1-jén felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .| Harald Gabriel Jerne | |
|---|---|
| Svéd. Harald Gabriel Hjärne | |
| Születési dátum | 1848. május 2 |
| Születési hely | Klagsthorp , Skaraborg megye (ma Västra Götaland megyében ) |
| Halál dátuma | 1922. január 6. (73 évesen) |
| A halál helye | Uppsala |
| Ország | |
| Tudományos szféra | sztori |
| Munkavégzés helye | |
| alma Mater | |
| Díjak és díjak | az Uppsalai Egyetem tiszteletbeli doktora [d] ( 1911 ) |
 A Wikiforrásnál dolgozik | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Harald Gabriel Hjerne [3] , Harald Gabriel Jerne [4] ( svéd Harald Gabriel Hjärne ; 1848 . május 2. , Klagstorp , Skaraborg megye - 1922 . január 6. , Uppsala ) - svéd történész és közéleti személyiség; a Svéd Akadémia tagja (1903-tól).
Életrajz
Harald Gabriel Jerne 1848. május 2-án született Klagsthorpban.
Uppsala történelem professzora . Számos tudományos utazást tett Dániában , Oroszországban , Németországban , Ausztriában , Olaszországban és Angliában ; Kelet-Európa történetének komoly ismerőjeként ismert .
Megjelent: "Om den fornsvenska nämnden enligt Götalagarne" ( 1872 ); "Om förhållandet mellan landslagens båda editioner" ( 1883 ); "Till belysning af Polens nordiska politik närmast före kongressen i Stettin 1570"; "Sigismunds svenska resor", "De äldsta svensk-ryska legationsakterna" (Uppsalában minden, 1884 ), valamint egy kultúrtörténeti esszé: "Från Moskwa till Petersburg. Rysslands Omdaning" (Uppsala , 1888-1889 ) .
Jerne a "Ryska konstitutionsprojekt år 1730 efter svenska förebilder" ("Historisk Tidskrift", 1884 ) című cikkében először tett kísérletet arra, hogy pontosan megjelölje a legfelsőbb vezetők "állapotai" svéd forrásait , összehasonlítva azokat a megfelelő cikkekkel. a svéd állam törvényei: „kormányformák” 1720 és I. Frigyes „királyi esküje” ugyanarra az évre vonatkozik. Az orosz irodalomban csak P. N. Miljukov használta ezeket az adatokat cikkében: „Államreform kísérlete Anna Joannovna császárné csatlakozásakor”.
Harald Gabriel Jerne 1922. január 6-án hunyt el Uppsalában.
Bibliográfia
Művek listája- Semiterna (i " Illustrerad Verldshistoria ", utgiven av E. Wallis, 1875),
- Statsreglering och konungamakt (i "Svensk tidskrift", 1874),
- Våra ståndsriksdagar (därstädes 1875),
- Skandinavisk laghistoria (därstädes 1876),
- Antinormannismen i den ryska historieskrifningen (i "Historiskt bibliotek", 1879),
- En rysk emigrant i Sverige för tvåhundra år sedan (den bekante Grigorij Kotosjichin; i "Historisk tidskrift", 1881; översatt på ryska i kejserliga vetenskapsakademiens handlingar, 1882),
- Bidrag till historien om Sigismunds förhållande till det habsburgska huset 1589-1604 (därstädes, 1883),
- Om förhållandet emellan landslagens båda redaktioner (i "Uppsala universitets årsskrift" 1884),
- Till belysning af Polens nordiska politik före och efter kongressen i Stettin 1570 (1884),
- Sigismunds svenska resor (1884),
- Öfversikt av Sveriges ställning till främmande makter vid tiden för 1772 års statshvälfning (1884),
- Ryska konstitutionsprojekt år 1730 efter svenska förebilder (i "Historisk tidskrift", 1884),
- Rysslands omdaning (2 häften, oavslutat, 1888-1889),
- Storpolitiska villobilder från Frihetstiden (1889; i "Nordisk tidskrift"),
- Rysslands historia (i Nordisk familjebok, s. å.),
- Ryssland under nordiska krigets återverkan (i "Nordisk tidskrift", 1892),
- Helsingelif Helsingelag alatt (1893; ny uppl. 1902),
- Reformationsriksdagen i Västerås (1902.),
- Sveriges statsskick under reformationstiden (1902) och
- Sveriges statsskick i 17:e årh. (1895), bägge utgörande "grundlinjer till föreläsningar",
- Svensk-ryska förhandlingar 1564-72. Erik XlV:s ryska förbundsplaner (1897; i "Hum. vet. samf. i Uppsala skrifter"),
- Gustaf Adolf, protestantismens förkämpe (1901); även i tysk upplaga i samlingsverket " Der protestantismus am ende des neunzehnten jahrhunderts ", 1900-02), och det för den moderna Karl XII:s-forskningen banbrytande arbetet
- Károly XII. Omstörtningen i Östeuropa 1697-1703 (1902).
- " Medeltidens statsskick omkr. 800-1350. Valda texter " (1895) och flera källskrifter till svensk-rysk historia, till exempel
- " Utdrag ur ryska krönikor, hufvudsakligen ang. Jakob De la Gardies fälttåg " (i "Historiskt bibliotek", 1879-1880),
- " Ur brefvexlingen emellan konung Johan III och csar Ivan Vasilevitsch" (därstädes 1880) samt
- " De äldsta svensk-ryska legationsakterna " (1884), och i olika tidskrifter publicerat många smärre uppsatser i rysk och svensk-rysk historia. Bland Hjärnes skrifter jelek dessutom essaysamlingarna
- Blandade spörsmål (1903),
- Östanifrån, minnen och utkast (1905) och
- Svenskt och främmande (1908),
- Minne af Carl Snoilsky (i Svenska Akademiens handlingar ifrån år 1886, del 18, 1904).
Jegyzetek
- ↑ Harald G Hjärne (svéd) – 1917.
- ↑ Hjärne i Uppsala // Tvåkammar-riksdagen 1867–1970 (svéd) - Vol. 1. - P. 313.
- ↑ Hjerne, Jerne, Jerne , Harald Gabriel // Szovjet Történelmi Enciklopédia : 16 kötetben / szerk. E. M. Zsukova . - M .: Szovjet Enciklopédia , 1961-1976.
- ↑ Jerne, Harald Gabriel // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
Irodalom
- Hjerne, Jerne, Jerne ( Hjärne) Harald Gabriel // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M . : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
Linkek
 Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|---|---|---|---|---|
| Genealógia és nekropolisz | ||||
| ||||