Tudomány (kiadó)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. szeptember 23-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
A tudomány
Ország
Alapján 1923 [1] és 1727 [1]
elődök A Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója
Cím 121099, Moszkva, Shubinsky pereulok , 6. épület 1
Rendező N. N. Fedoseenkov
Főszerkesztő T. E. Filippova
Szovjetunió Goskomizdat kód 042
ISBN előtag 978-5-02
Díjak A Munka Vörös Zászlójának Rendje – 1973
Weboldal naukapublishers.ru (  orosz)
Információ a Wikidatában  ?

A Nauka Publishing House ( Szövetségi Állami Költségvetési Intézményi Kiadó Nauka [2] ) egy szovjet és orosz akadémiai könyv- és folyóiratkiadó . A Szovjetunióban [3] és a világon (1982-ben) [4] a legnagyobb tudományos kiadó.

A Nauka kiadó logója a Föld első mesterséges műholdját és egy nyitott könyvet ábrázol.

2022 májusában a kiadó szövetségi állami költségvetési intézménnyé alakult. A kiadó igazgatója Fedoseenkov Nikolai Nikolaevich.

Történelem

Háttér

A kiadó elődje a Tudományos Akadémia nyomdája volt , ahol 1727 óta nyomtattak tudományos kiadványokat.

1917 után Orosz Állami Akadémiai Nyomdának hívták .

Az Orosz Tudományos Akadémia kiadóját 1923. április 14-én alapították a Szovjetunióban [5] :351 , eredeti székhelye Petrográd volt, a kiadó első vezetője Alekszandr Fersman akadémikus volt , az első kiadást pedig a kiadó volt az Izvesztyija következő kötete, amely 1924 végén jelent meg. Orosz Tudományos Akadémia" [6] :104 .

1925 augusztusa óta, miután az Orosz Tudományos Akadémiát (1917-1925) átnevezték a Szovjetunió Tudományos Akadémiájára , a kiadó a nevét a Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadójává változtatta [5] :351 (ANI ). ).

A Szovjetunió Tudományos Akadémia alapszabálya 1927-ben megállapította, hogy a kiadó igazgatóját az akadémikusok közül a Szovjetunió Tudományos Akadémia közgyűlése választotta meg. 1930-ban a Szovjetunió Tudományos Akadémia speciálisan létrehozott Szerkesztői és Kiadói Tanácsa (RISO), amelynek elnöke a Szovjetunió Tudományos Akadémia nélkülözhetetlen titkára lett a kiadó irányító testülete, ezt a tanácsot a Szovjetunió Közgyűlése választotta meg. a Szovjetunió Tudományos Akadémia. 1931-ben a kiadónál terjesztési osztályt hoztak létre, amely 1938-ban önálló szervezetté vált „ Akademkniga ”, amely a Szovjetunió Tudományos Akadémia kiadója által kiadott irodalom terjesztésével foglalkozott [6] : 104 . Az 1980-as évek végére az "Akademkniga"-nak az ország számos nagyvárosában volt fiókja, amely a Nauka kiadó irodalmát terjesztő szövetséges könyvesbolt-hálózatot képviselte [4] [5] :353 .

1934-ben a kiadó Moszkvába költözött , és Leningrádban megalakult a Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadójának leningrádi fiókja [3] [4] [6] :104 . A Nagy Honvédő Háború idején a kiadót Kazanyba menekítették [5] :352 .

Nauka Publishing

1963-ban a Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadóját átkeresztelték Nauka Kiadóra , de 1963-1964-ben néhány könyv továbbra is a kiadó régi nevén jelent meg. 1963-ra a kiadó által évente kiadott könyvek száma meghaladta a 2000 -et, a teljes mennyiség pedig - 38 000 nyomtatott ív [6] :106 .

1964-ben a Fizmatgiz (ma Fizmatlit ) és a Keleti Irodalmi Kiadó a Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadójának részévé vált , ezeket a kiadó "főkiadásainak" kezdték nevezni: a Fizikai Főkiadásnak. és a matematikai irodalom és a keleti irodalom főkiadása [3] [4] [5] : 353 . Egy évvel később létrehozták a Nauka kiadó szibériai fiókját [4] [6] :106 .

Egy novoszibirszki nyomda üzembe helyezésével 1970-ben a Nauka kiadó négy nyomda tulajdonába került: kettő Moszkvában, egy-egy Leningrádban és Novoszibirszkben [5] :353 . 1972-ben a kiadó 135 címmel jelentetett meg tudományos folyóiratot, köztük 31 fizikai és matematikai, 24 kémiai, 29 biológiai és 5 népszerű tudományos folyóiratot (" Priroda ", " Föld és Univerzum ", " Kémia és élet ", " Kvantum ", " orosz beszéd ") [3] . 1977-ben 140 folyóirat jelent meg ( évente 1,2 ezer szám) [4] . A kiadó kiadta a " Reports of the Academy of Sciences of the USSR " és a " Bulletin of the Academy of Sciences of the USSR " [6] :105 című folyóiratokat is .

1973-ban a „Nauka” kiadó, 1978-ban pedig – és leningrádi nyomdája – megkapta a Munka Vörös Zászlójának Rendjét [5] : 353 .

Az 1980-as évek elején a Nauka Kiadónál létrehozták az Idegen Nyelvi Irodalom Főszerkesztőbizottságát , amely különösen a Nauka kiadó egy másik népszerű tudományos magazinját adta ki - a Science in the USSR , orosz, angol nyelven. , német és spanyol [5] :354 .

A Szovjetunió Állami Kiadói Bizottságának rendszerében a Nauka kiadó az 1980-as években három szerkesztőség része volt: a társadalmi-politikai irodalom főszerkesztősége, a tudományos és műszaki irodalom főszerkesztősége és a főszerkesztőség. szépirodalmi szerkesztősége. Összességében az 1970-1990 közötti összes kiadásra vonatkozóan a kiadó könyvkiadói tevékenységének mutatói a következők voltak:

1972 [3] 1977 [7] 1979 [4] [8] 1980 [9] 1981 [10] 1985 [11] 1987 [12] 1988 [13] 1989 [14] 1990 [15]
Könyvek és prospektusok száma, nyomtatott egységek ≈2000 1861 2175 2080 2162 2277 2130 2303 1894 1830
Példányszám, millió példány — ≈19 24.3195 20,6268 23.2326 23.3587 22.8782 23,8335 20.610 18.8854
Nyomtatott lapok, lenyomatok , millió 50.5 — 444.3088 349.512 403.267 407.4824 413.0656 413.8068 408.5399 347.1765

1992-ben megjelent a jekatyerinburgi székhelyű Nauka kiadó uráli fiókja [5] :355 . Hamarosan a Nauka kiadó részlegei és szerkesztőségei önálló kiadókká váltak, az Akademkniga-t is magában foglaló Nauka kiadókomplexum részeként [5] :357 . 1996 óta a vállalat az Orosz Tudományos Akadémia "Nauka" kiadója, az Állami Egységes Vállalat Akadémiai Tudományos Kiadói, Gyártói, Nyomdai és Könyvterjesztő Központja . 2012-ben a központba négy nyomda, Mahacskala , Moszkva , Novoszibirszk és Szentpétervár , valamint hét kiadó tartozott. 155 folyóiratot jelentetett meg, amelyek 70 százalékát részben vagy egészben lefordították angolra [16] .

2000-ben megalakult az " Akademkniga " kiadó tankönyvek kiadására .

2016 óta az Akademkniga cég orosz tudományos folyóiratokat ad ki fizikával, kémiával, biológiával és geológiával kapcsolatban [17] .

2019-ben a csőd szélén állt [18] [19] [20] [21] [22] . 2016 óta az Akademkniga cég orosz tudományos folyóiratokat ad ki fizikával, kémiával, biológiával és geológiával kapcsolatban [23] .

Díjak

Kritika

2003-ban az áltudományok és a tudományos kutatások meghamisítása elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság elnöke, E. P. Kruglyakov akadémikus az Orosz Tudományos Akadémia Elnökségének ülésén készült jelentésében megjegyezte, hogy 1997-ben a Nauka kiadó megjelentette G. I. monográfiáját. Shipov "A fizikai vákuum elmélete". A könyv fizetett alapon jelent meg. A monográfia lektorai A. A. Rukhadze és R. N. Kuzmin a fizikai és matematikai tudományok doktorai voltak . Kruglyakov rámutatott, hogy a tudomány jelentősen megszenvedte e könyv megjelenését, és ennek eredményeként "a könyv a torziós csalók egyfajta zászlója lett " [24] .

2006-ban A. V. Markov biológus a Szabadság Rádióban írt cikkében rendkívül rövidlátónak nevezte a Nauka kiadó információs politikáját, mivel a legtöbb esetben a kiadó megtiltja a megjelent cikkek szövegeinek az interneten való elhelyezését azzal az ürüggyel, hogy ebből a nyereség eshet.az előfizetésből [25] . 2008-ban a Radio Liberty-nek adott interjújában Markov azt állította, hogy a Nauka kiadó gyakorlatilag monopolizálta szinte az összes tudományos folyóirat kiadását, ritka kivételekkel. Véleménye szerint ekkorra formálisan az akadémiai folyóiratok piaca Oroszországban a „Nauka” és a MAIK „Nauka/Interperiodika” kiadó között oszlott meg , de valójában egységes frontként működtek, hiszen de facto egy társaságot alkottak. Beszélt az orosz tudományos szerkesztőbizottság helyzetéről és a rosszul átgondolt árpolitikáról is [26] :

Úgy tűnt, hogy ennek a kiadónak az egész politikáját szándékosan alakították ki annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák az olvasók hozzáférését az orosz tudósok munkáihoz. Ez egy sor intézkedés, amelyet ennek érdekében tettek. Ezek szörnyen magas árak maguknak a magazinoknak, előfizetési áraknak, kiskereskedelmi áraknak; emellett nagyon kevés pénz jut tudományos szerkesztésre, absztraktok fordítására.

2012-ben A. S. Kasyan nyelvész, az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatója a kiadóval való kapcsolattartási tapasztalatai alapján úgy vélte, hogy a Nauka a legrosszabb tudományos kiadó a jelenleg létező tudományos kiadók közül. . Kasyan felhívja a figyelmet a kiadó tördelőkészítőinek „rendkívül alacsony” számítógépes műveltségére, és rengeteg hibára, amelyek részben a második lektorálás után is megmaradtak. Kasyant igencsak meglepte, hogy a szöveg kézi újranyomtatásával általában a szerzők által használt Microsoft Word szövegét konvertálják a kiadóknál használt Macintosh -szerkesztők közé. Ugyanakkor egy ilyen halmaz „nagyon rossz minőségű”, az egyeztetés névleges, így a tényleges egyeztetést maguknak a szerzőknek kell elvégezniük – mutat rá Kasyan. Kasyan úgy véli továbbá, hogy a korrupciós sémák miatt a Tudománynak „az első éjszaka joga”, amikor a kiadó „ a szerzők által állami támogatásra benyújtott kéziratok jelentős részét (és mondjuk a megemlékező folyóiratot) átveszi. A Nyelvtudományi Kérdések már évek óta próbálja követelni a tördelés elkészítésének jogát a szerkesztőségtől, de a Nauka vezetése ezt kategorikusan elutasítja) ” [27] .

2013-ban az IPU RAS laboratóriumának vezetője, az Orosz Föderáció kormánya alá tartozó Pénzügyi Egyetem professzora, R. M. Nizhegorodtsev a Lambert Academic Publishing kiadót ért kritikák kapcsán megjegyezte, hogy számos jól ismert kiadó, beleértve a Nauka kiadót is, kereskedelmi részlegei is vannak, amelyek megrendelésre, fizetett alapon adnak ki könyveket. Nyizsegorodcev kiemeli, hogy az ilyen kereskedelmi osztályok által kiadott könyvek jelentős része "nem felel meg a tudományos kutatás nyilvánvaló kritériumainak", míg a Nauka kiadó által kiadott könyvek nem tartalmaznak információt a finanszírozás módjáról. Nyizsegorodcev szerint a „tudományos unalmasságot és középszerűséget” nem lehet megállítani azzal, hogy megtagadjuk Lambert könyveinek tudományos publikációként való elismerését, mert egy pénzes üzletember vagy tisztviselő megrendelésre kiadhatja könyvét, akár a Nauka kiadótól is. Ugyanakkor a jelentős anyagi fedezettel nem rendelkező diplomások és posztgraduálisok nem férhetnek hozzá ehhez a publikációs módszerhez [28] .

2018-ban a fizikai és matematikai tudományok doktora, az IPM RAS Osztályának vezetője M. M. Gorbunov-Posadov a „ Trinity Variant – Nauka ” című újságban megjegyezte, hogy a kiadó honlapján jelezték, hogy „ a könyv kéziratát a Nauka kiadóhoz nyújtották be. az alábbi dokumentumokkal: 1) két felülvizsgálat ... ", azon véleményének adott hangot, hogy ily módon " független felülvizsgálatról szó sincs ". Ugyanakkor Gorbunov-Poszadov az ott közzétett „ Tudományos publikációk etikai alapelveire ” hivatkozva mulatságosnak találja, hogy „ a kiadó eléggé felelős a folyóiratcikkek áttekintéséért ”, és arra a következtetésre jut, hogy kettős mérce érvényesül , mivel „ az cikket, a szerzők maguk választják ki a lektorokat, ez lehetetlen, de egy monográfiához  - kérem ” [29] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 https://naukapublishers.ru/history/history1
  2. ↑ Történelem . "Science" kiadó . Letöltve: 2018. október 31. Az eredetiből archiválva : 2018. október 31.
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 Komkov, 1972 .
  4. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Sikorsky, 1982 .
  5. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Vasziljev V. I. Az Orosz Tudományos Akadémia kiadói komplexumának kialakulása és fejlesztése  // Az Orosz Tudományos Akadémia közleménye . - M . : Nauka, 1998. - 4. sz . - S. 349-358 .
  6. ↑ 1 2 3 4 5 6 Komkov G. D. A tudományos nyomda legnagyobb központja  // A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közleménye . - M . : Nauka, 1973. - 6. sz . - S. 101-112 .
  7. ↑ 1 2 SES, 1981 , p. 876.
  8. ↑ A Szovjetunió sajtója 1979-ben: Statisztikai gyűjtemény / All-Union Book Chamber . - M . : Statisztika , 1980. - S. 96-98. — 207 p.
  9. ↑ A Szovjetunió sajtója 1980-ban: Statisztikai gyűjtemény / All-Union Book Chamber . - M .: Pénzügy és statisztika , 1981. - S. 131-132. — 255 p.
  10. ↑ A Szovjetunió sajtója 1981-ben: Statisztikai gyűjtemény / All-Union Book Chamber . - M .: Pénzügy és statisztika , 1982. - S. 129-130. — 255 p.
  11. ↑ A Szovjetunió nyomtatása 1985-ben: Statisztikai gyűjtemény / All-Union Order of the God of Honor Book Chamber . - M .: Pénzügy és statisztika , 1986. - S. 130-132. — 311 p.
  12. ↑ A Szovjetunió sajtója 1987-ben: Statisztikai gyűjtemény / NGO " Össz-uniós Könyvkamara ". - M. : Pénzügy és statisztika , 1988. - S. 133. - 238 p. - ISBN 5-279-00132-5 .
  13. ↑ A Szovjetunió sajtója 1988-ban: Statisztikai gyűjtemény / NGO " Össz-uniós Könyvkamara ". - M. : Pénzügy és statisztika , 1989. - S. 133. - 238 p. — ISBN 5-279-00154-6 .
  14. ↑ A Szovjetunió sajtója 1989-ben: Statisztikai gyűjtemény / NGO " Össz-uniós Könyvkamara ". - M. : Pénzügy és statisztika , 1990. - S. 135. - 239 p. — ISBN 5-279-00389-1 .
  15. ↑ A Szovjetunió sajtója 1990-ben: Statisztikai gyűjtemény / NGO " Össz-uniós Könyvkamara ". - M. : Pénzügy és statisztika , 1991. - S. 135. - 288 p. — ISBN 5-279-00634-3 .
  16. ↑ A fenébe, 2013 .
  17. ↑ Andrej Szmirnov: A "tudomány" vége . zavtra.ru . Letöltve: 2021. november 24. Az eredetiből archiválva : 2021. november 24.
  18. ↑ Andrej Szmirnov: A "tudomány" vége . Az eredetiből archiválva: 2018. november 5. Letöltve: 2018. október 31.
  19. ↑ Beszámoló egy sajtótájékoztatóról a Nauka kiadóval kapcsolatos helyzetről . www.ras.ru Letöltve: 2018. október 31. Az eredetiből archiválva : 2018. november 16..
  20. ↑ A Nauka kiadó az Orosz Tudományos Akadémia angol nyelvű folyóiratainak kiadójával , a News of Siberian Science  (2017. augusztus 16.) című konfliktusról beszélt . Az eredetiből archiválva : 2018. november 9. Letöltve: 2018. október 31.
  21. ↑ Sajtótájékoztató a helyzetről az Orosz Tudományos Akadémia tudományos folyóirataival , Tudományos Oroszország - tudomány részletesen!  (2018. május 16.). Archiválva az eredetiből 2018. június 15-én. Letöltve: 2018. október 31.
  22. ↑ Arnold Hacsaturov. Ki táplálja a "tudományt"?  // Új újság . - 2018. - június 8. ( 62. sz.). - S. 20-21 .
  23. ↑ Andrej Szmirnov: A "tudomány" vége . zavtra.ru . Letöltve: 2021. november 24. Az eredetiből archiválva : 2021. november 24.
  24. ↑ Kruglyakov E.P. Mi fenyegeti a társadalmat az áltudományokkal?  // Az Orosz Tudományos Akadémia közleménye . - M . : Nauka, 2004. - T. 74 , 1. sz . - S. 12-13 . — ISSN 0869-5873 .
  25. ↑ A tudományos információknak nyíltnak kell lenniük . Szabadság Rádió. Letöltve: 2018. október 31. Az eredetiből archiválva : 2018. október 31.
  26. ↑ Az orosz tudományos folyóiratoknak tilos cikkeket közzétenni az interneten . Szabadság Rádió. Letöltve: 2018. október 31. Az eredetiből archiválva : 2018. október 31.
  27. ↑ Kasyan, 2012 .
  28. ↑ Nizhegorodtsev R. M. A szellemi szolgáltatások piacának monopolizálása: a dömping és a hátrányos szelekció elleni küzdelem // A közgazdasági tudományok tanításának módszerei: Proceedings of the Fourteenth Drucker Readings / Szerk. R. M. Nyizsegorodceva. - M. : NIPKTS Voskhod-A, 2013. - S. 17-18. — 208 p. - ISBN 978-5-93055-327-4 .
  29. ↑ Gorbunov-Posadov M. M. Digitális tudomány az Orosz Tudományos Akadémián . „ Háromság opció – Tudomány ”, 249. sz. 14. (2018. március 13.). Letöltve: 2018. március 14. Az eredetiből archiválva : 2018. március 14.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre