Az Ignatane kontra Lettország (884/1999. sz. közlemény) az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által 2001 -ben vizsgált ügy . Az első olyan ügy Lettország ellen, amelyben az EJT megállapította az ICCPR 25. cikkének (a közügyek intézésében való részvételhez való jog) megsértését.
A. Ignatane a harmadik (legmagasabb) tudásszintet tanúsító lett nyelvismereti bizonyítvánnyal rendelkezett. 1997-ben az Egyenlő Jogok Mozgalom jelöltjeként szerepelt a helyhatósági választásokon. 1997. február 5-én az Állami Nyelvi Központ Ignatane lett nyelvtudásából vizsgázott, február 11-én pedig a Központi Nyelvi Központ következtetése alapján Ignatane-t kizárták a jelöltek listájáról.
A lett bíróságokhoz benyújtott sikertelen fellebbezés után Ignatane kérelmet nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához. Tatyana Zhdanok képviselte .
A bizottság 2001. július 25-i véleményében úgy ítélte meg
7.4 A bizottság megjegyzi, hogy a jelen ügyben a felügyelő egyedüli döntése, amelyet néhány nappal a választások előtt hozott, figyelmen kívül hagyva a lett nyelvi szakértőkből álló bizottság által több évvel korábban, határozatlan időre kiállított nyelvtudás bizonyítványát. elegendő ahhoz, hogy a Választási Bizottság döntsön a szerző nevének törléséről az önkormányzati választáson jelöltek listájáról. A Bizottság megjegyzi, hogy a részes állam nem vitatja ennek az igazolásnak az érvényességét a szerző szakmai tevékenységével kapcsolatban, de érvelését a szerző választásokon való részvételi jogára vonatkozó felügyelői értékelés eredményeire alapozza. A bizottság azt is megjegyzi, hogy a részes állam nem vitatja a jogtanácsos azon érvelését, miszerint a lett jog nem írja elő a hivatalos nyelv más szintjeit a választásokon való részvételhez, és hogy más esetekben szabványok és tanúsítási követelmények vonatkoznak. Az újbóli vizsgálat eredményeként a szerzőt akadályozták abban, hogy az Egyezségokmány 25. cikke értelmében a közügyek intézésében való részvételi jogát gyakorolja. A Bizottság megállapítja, hogy az 1993-as első vizsgát a hatósági követelményeknek megfelelően tartották, és öt vizsgáztató értékelte, míg az 1997-es vizsgát eseti jelleggel bonyolította le és egy vizsgáztató ellenőrizte. A szerző jelölti tisztségének megtagadása olyan újbóli vizsgálat miatt, amely nem alapult objektív kritériumokon, és amelyre vonatkozóan a részes állam nem állította, hogy megfelelt a részes állam 25. cikk szerinti kötelezettségeivel [sic!] összeegyeztethetetlen eljárási követelményeknek. Szövetség
Az EBESZ [1] és a NATO a képviselőjelöltekre vonatkozó nyelvi korlátozások eltörlését szorgalmazta. [2] 2001 novemberében a Miniszteri Kabinet megváltoztatta szabályait, megtiltva annak kényszerű ellenőrzését, hogy a dokumentumokban megjelölt nyelvtudás tényleges szintje megfelel-e. [3] [4] 2001 decemberében Lettország elnöke azt javasolta, hogy töröljék el azt a normát, amely szerint a Seimas jelöltjének beszélnie kell az államnyelvet a legmagasabb kategóriában. [5] 2002-ben, az EJEB egy hasonló ügyben hozott „ Podkolzina kontra Lettország ” ügyben hozott határozatát követően a lett nyelv ismeretére vonatkozó követelményeket eltörölték – a jelölteknek csupán önértékelést kellett jelezniük tudásukról. abból. [6]