Golyva (anatómia)
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. április 30-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .A golyva ( lat. ingluvies ) számos gerinctelen állat ( puhatestűek , férgek , rovarok ) és madarak nyelőcsőjének megnagyobbodott része, amely a táplálék felhalmozására, tárolására és néha előfeldolgozására szolgál.
Golyva rovarokban
Például a méhekben a nektárt a termésben elő feldolgozzák mézpé [1] .
Egyes hangyafajoknál a golyva (a nyelőcső kis folyamata), amelyet képletesen „közgyomornak” neveznek, különleges funkciót tölt be: táplálékot raktároz, amely tovább oszlik más kifejlett hangyák és lárvák között.
Golyva a madarakban
A madarakban a termés általában a kulcscsontok felett helyezkedik el , és nagy mirigyekkel rendelkezik . Szerkezetében a golyva nem különbözik jelentősen a nyelőcső többi részétől , egyes madaraknál ( galambok , fácánok ) harántcsíkolt izmok tapadnak hozzá . A golyva perisztaltikus mozgása biztosítja, hogy a táplálék bejusson a gyomorba , a csibék etetésekor visszajusson , és eltávolítja az emésztetlen maradványokat.
Egyes madarakban a golyva teljesen hiányzik ( strucc , pingvinek , lón és még sokan mások). Más madarakban az átmenetekhez kapcsolódó golyva két fő formáját szokás megkülönböztetni:
- a nyelőcső fala kismértékben kinyúlik és orsó alakú zsákot alkot ( kazuárnál , csatabárdnál , ragadozó madaraknál , kolibrinál );
- egy rövid golyva élesen elhatárolódik az emésztőrendszer felső és alsó részétől ( csirke , boka , papagáj , néhány veréb : süvöltő , keresztcsőrű , pelyva és mások).
A galamboknál a lappangás 8. napjától a golyva hám sejtjei zsíros degeneráción mennek keresztül, kilökődnek, és a golyvamirigyek titkával együtt kialakulnak az ún. madártej csibék etetésére. A sivatagokban élő Ryabki vizet hord a csibéknek. A golyva viszonylag lassú emésztésű madarakban is kialakul (egyes magevő ).
Amint azt a Kínában talált bazális madár Hongshanornis és bazális madár Sapeornis kövületei mutatják golyva már a kora kréta korában önállóan jelent filogenetikailag nem rokon madarakban a magevéshez való alkalmazkodásként [2] .
Források
- Biológia: Nagy enciklopédikus szótár (reprint "Biological Encyclopedic Dictionary") / Ch. szerk. M. S. Gilyarov . - M .: Nagy Orosz Enciklopédia , 1998. - 864 p. — ISBN 5-85270-252-8 .
- Francis P. Birds: The Complete Illustrated Encyclopedia. - M. : AST - Dorling Kindersley, 2008. - 512 p. — ISBN 978-5-17-053424-1 .
Jegyzetek
- ↑ Méhbiológia (1994). Letöltve: 2008. december 16. Az eredetiből archiválva : 2020. június 1.
- ↑ Madárnövények ősmaradványai a kínai kora kréta időszakból . Zheng Xiaoting, Larry D Martin, Zhonghe Zhou, David A. Burnham. DOI:10.1073/pnas.1112694108.
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|