Zetel, Szemjon Isaakovics
Zetel Szemjon Isaakovich 1896. január 26. ( február 7. ) – orosz és szovjet matematikus , matematikus tanár, az elemi geometriáról szóló kézikönyvek szerzője.
Zetel geometriai művek szerzője . A moszkvai Kommunikációs Mérnöki Intézetben tanított felsőfokú matematikát . Zetel a lengyel könyv fordításának szerkesztője: Sierpinsky V. Pythagorean triangles. Útmutató tanároknak. M.: Uchpedgiz, 1959. 114. o. Könyvek szerzője is.
Rövid életrajz [1]
Semey Isaakovich 1896. február 7-én született. 1913-ban érettségizett a középiskolában. Katonai szolgálat és több éves tanítás után a Moszkvai Egyetem matematikai tanszékére lépett, és 1930-ban diplomázott.
Szemjon Isaakovics munkás élete jóval az egyetem elvégzése előtt kezdődött, és teljes mértékben a matematika tanításának szentelte magát. Eleinte középiskolában és munkáskarokon dolgozott, majd felső tagozaton.
Több mint 40 évig a Moszkvai Kommunikációs Elektrotechnikai Intézetben (MEIS) dolgozott , amelyből több mint 20 évig a matematikai tanszéket vezette.
1937-től a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa. Szemjon Isaakovich tudományos specialitása a háromszög geometriája, amelyről számos munkát publikált. Gyakran publikált az R. N. Bonchkovsky szerkesztésében megjelent " Matematikai oktatás " gyűjteményekben, a " Mathematics at School " folyóiratban és más kiadványokban. Részletesen megvizsgálta az " n egyenes vonalak " tulajdonságait. Szemjon Isaakovics könyvei széles körben ismertek: "A háromszög új geometriája" (M. Uchpedgiz. 1962). „A vonalzó geometriája az iránytű geometriájában” (M., Uchpedgiz, 1959), „A maximum és a minimum problémái” (M. - L., Gostekhizdat. 1951). Az első könyv klasszikus eredményeket tartalmaz a háromszög geometriájáról, valamint a szerző eredeti eredményeit. A második Steiner és Mascheroni konstrukcióit tartalmazza, sok problémát részletezve. A harmadik könyv nagyon eredeti. Régóta ismert, hogy egy változó függvényének extrémumaira vonatkozó gyakori problémák jelentős része elemi algebrai trükkökkel (négyzetes trinomiális vizsgálatra redukálva) megoldható. Szemjon Isaakovics a geometria egyes tételei alapján megtalálta az ilyen problémák elemi geometriai megoldásának módjait.
1860-ban Schlömilch bebizonyított egy tételt: a háromszög oldalainak felezőpontjait a megfelelő magasságok felezőpontjaival összekötő három egyenes egy pontban metszi egymást. 1937-ben S. I. Zetel szovjet matematikus kimutatta, hogy ez a tétel nemcsak a magasságra igaz, hanem bármely más ceviánra is
[2] .
Az utóbbi években a Pitagorasz-háromszögek számtani tulajdonságaival foglalkozott . Számos eredeti eredményt vázolt fel ezen a területen V. Serpinsky „Pitagorasz-háromszögek” című könyvének (Moszkva, Uchpedgiz, 1959) orosz fordításának jegyzeteiben, amely az ő szerkesztésében jelent meg.
1977. január 23-án, 81 éves korában Szemjon Isaakovics Zetel meghalt.
Hobbi
Szemjon Isaakovics a költészet szerelmese volt, és egész életében verseket írt.
Az első nyomtatott speciális orosz nyelvű geometriai tankönyv Dmitrij Dmitrijevics Efremov „A háromszög új geometriája” című könyve volt, amelyet 1902-ben adtak ki [3] .
A második nyomtatott orosz nyelvű geometriai szaktankönyv Szemjon Isaakovics Zetel „A háromszög új geometriája” című könyve volt, amelyet 1940-ben adtak ki, majd 1962-ben adtak ki újra [4] [5] , amely anyagi lefedettség tekintetében jelentősen elmaradt Dmitrij Efremov könyvétől. , azonban ismerős modern orosz nyelven íródott, amely nem igényel fordítást.
A szerző könyveinek listája
- Zetel S. I. Feladatok maximumra és minimumra. M.-L., Gostekhizdat, 1948. 224 p.
- Zetel S.I. Új háromszöggeometria. M.: Uchpedgiz, 1940. 96 p.
- Zetel S.I. Új háromszöggeometria. 2. kiadás M.: Uchpedgiz, 1962. 153 p.
- Zetel S.I. Vonalzó geometriája és iránytű geometriája a középiskolában. M.: APN RSFSR, 1950. 108 p.
- Zetel S.I. A vonalzó és az iránytű geometriája. M.: Uchpedgiz, 1957. 166 p.
A szerző cikkeinek listája (évenként) [6] [7]
- Zetel S.I. A háromszög egyenlő ellenpárhuzamainak tulajdonságáról // Matematikai oktatás. - 1928. - 3. sz. - S. 117-119.
- Zetel' S. I. Néhány cevián felépítéséről és tulajdonságairól // Matematikai oktatás. - 1929. - 2/3. sz. - S. 66-70.
- Zetel S. I. Az érintőképlet, a Mollweide-képletek és néhány egyéb összefüggés bizonyítása háromszögben // Matematikai oktatás. - 1930. - 5. sz. - S. 157-160.
- Zetel' S. I. A konvex négyszög metrikus tulajdonságairól // Matematikai oktatás. - 1930. - 2. sz. - S. 49-51.
- Zetel' S. I. A sokszögbe írt kör középpontján átmenő egyenesek tulajdonságáról // Matematikai oktatás. - 1930. - 6. sz. - S. 197-200.
- Zetel S.I. A háromszög-egyenlőtlenség egyik figyelemre méltó esetéről // Matematika és fizika a középiskolában. - 1934. - 1. sz. - S. 10-14.
- Zetel S. I. A háromszög belső és külső szögeinek felezőpontjainak hosszának meghatározásáról // Matematika és fizika a középiskolában. - 1934. - 4. sz. - S. 15-18.
- Zetel S. I. Zhergon tétele és következményei belőle // Matematika és fizika a középiskolában. - 1934. - 3. sz. - S. 28-29.
- Zetel S.I. Egy háromszög oldalainak osztásáról a szomszédos oldalak n-edik hatványaival arányosan. Cikkgyűjtemény a felsőbb matematika elemeiről és alapelveiről. Mat. felvilágosodás Ser. 1, sz. 1. 1934, 5-8.
- Zetel S. I. Háromszögbe írt hatszögeken // Matematika és fizika a középiskolában. - 1935. - 3. sz. - S. 13-18.
- Zetel S.I. A szabályos kétszögek és a huszonnégyek oldalainak és apotémjének kiszámításáról // Matematika és fizika a középiskolában. - 1935. - 2. sz. - S. 14-16.
- Zetel SI Néhány vetületi háromszög területének kiszámítása. Cikkgyűjtemény a felsőbb matematika elemeiről és alapelveiről. Mat. felvilágosodás Ser. 1, sz. 4. 1935. S. 14-19.
- Zetel SI A Ceva vonalak néhány tulajdonsága. Cikkgyűjtemény a felsőbb matematika elemeiről és alapelveiről. Mat. felvilágosodás Ser. 1, sz. 4. 1935. S.19-26.
- Zetel S. I. Olyan háromszög tulajdonságai, amelynek oldalai számtani sorozatot alkotnak. Cikkgyűjtemény a felsőbb matematika elemeiről és alapelveiről. Mat. felvilágosodás Ser. 1, sz. 5. 1936. S. 12-21
- Zetel S.I. Egy háromszög oldalainak osztásáról a szomszédos oldalak n-edik hatványaival arányosan. Cikkgyűjtemény a felsőbb matematika elemeiről és alapelveiről. Mat. felvilágosodás Ser. 1, sz. 6. 1936. S. 6-9.
- Zetel SI Az ortocentrikus és tangenciális háromszögek néhány tulajdonságáról. Cikkgyűjtemény a felsőbb matematika elemeiről és alapelveiről. Mat. felvilágosodás Ser. 1, sz. 7. 1936. S. 12-20.
- Zetel S. I. A szabályos sokszögek tulajdonságairól. Cikkgyűjtemény a felsőbb matematika elemeiről és alapelveiről. Mat. felvilágosodás Ser. 1, sz. 8. 1936. S. 7-16.
- Zetel S. I. A Schlemilch-tétel általánosítása. Cikkgyűjtemény a felsőbb matematika elemeiről és alapelveiről. Mat. felvilágosodás Ser. 1, sz. 11. 1937. S. 3-6.
- Zetel S. I. Egy feladattal kapcsolatban // Matematika az iskolában. 1937. 1. sz.
- Zetel S.I. Egy olyan háromszög néhány tulajdonságáról, amelynek oldalai egy másik háromszög mediánjai // Matematika az iskolában. - 1938. - 1. sz. - S. 86-89.
- Zetel S. I. Egy geometriai hely felépítéséről // Matematika az iskolában. - 1938. - 1. sz. - S. 28-29.
- Zetel SI A Feuerbach-pontok megtalálásának egyik módszeréről. Cikkgyűjtemény a felsőbb matematika elemeiről és alapelveiről. Mat. felvilágosodás Ser. 1, sz. 13. 1938. S. 10-13
- Zetel S. I. A legnagyobb és legkisebb értékek megtalálásának problémái, elemileg megoldva // Matematika az iskolában. - 1946. - 2. sz. - S. 39-46.
- Zetel S. I. A másodfokú egyenlet gyökeinek tulajdonságainak alkalmazásáról maximum és minimum feladatok megoldására // Matematika az iskolában. - 1949. - 1. sz. - 32. o.
- Zetel S.I. Néhány négyszög felépítéséről // Matematika az iskolában. - 1951. - 6. sz. - S. 50-53.
- Zetel S. I. Néhány képlet és sorozat felépítése // Matematika az iskolában. - 1955. - 3. sz. - S. 5-12.
- Zetel S. I. A fordításszerkesztő előszava // Serpinsky V. Pitagorasz háromszögek. - M .: Uchpedgiz, 1959. - S. 3-4.
A szerző cikkeinek listája adatok nélkül
- Zetel S. I. Néhány építési probléma megoldásáról.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Beskin N. M. Szemjon Isaakovich Zetel // Matematika az iskolában: folyóirat. - 1977. - 2. szám - 96. o.
- ↑ Zetel S. I. A Schlemilch-tétel általánosítása. Cikkgyűjtemény a felsőbb matematika elemeiről és alapelveiről. Mat. felvilágosodás Ser. 1, sz. 11. 1937. S. 3-6
- ↑ Efremov D. Háromszög új geometriája . - Odessza, 1902. - 334 p.
- ↑ Zetel S. I. Háromszög új geometriája. M.: Uchpedgiz, 1940. 96 p.
- ↑ Zetel S. I. Háromszög új geometriája. 2. kiadás M.: Uchpedgiz, 1962. 153 p.
- ↑ Zetel Szemjon Isaakovics (1896-1977) // https://www.mathedu.ru/indexes/authors/zetel_s_i/ 2021. január 16-i archivált példány a Wayback Machine -en
- ↑ Matematikai oktatás. Archívum// http://www.mathnet.ru/php/archive.phtml?jrnid=mp&option_lang=eng&viewarchiveID=12&wshow=contents Archiválva : 2013. november 14. a Wayback Machine -nél