A védőerdőültetvények mesterségesen létrehozott erdőültetvények , amelyek védelmet nyújtanak a kedvezőtlen természeti és antropogén tényezők ellen, beleértve az aszályt , a víz- és széleróziót . Ültetéssel vagy vetéssel elsősorban a sztyepp-, erdő-sztyepp- és félsivatagos vidékeken rendezik be. Számos objektum védelmére szolgálhatnak, többek között: mezőgazdasági terület, talaj , víztestek , utak, települések [1] .
A védőerdőültetvények rendeltetésükben és elhelyezkedésükben eltérőek, a következő csoportok vannak: állami védőerdősávok ; mező -védő erdősávok nem öntözött területeken; védőültetvények öntözött földeken; vízszabályozó erdősávok a lejtőkön ; folyóparti és szakadékos erdősávok; hegyi meliorációs telepítések; állattenyésztésben használt telepítések, út menti erdősávok; erdőültetvények víztestek körül, partok mentén és ártereken ; ültetvények a mezőgazdaságban nem használt homokon; zöld erdős sávok települések körül [2] .
A különböző célú védőerdőültetvények összessége egy adott területen a védőerdőültetvények rendszere. Használatuk több mint 1,5-szeresére növeli a szélálló hatásfokot, a hóeloszlás a legegyenletesebbé válik. A rendszer elemei közötti kölcsönös befolyás meglététől függően kölcsönhatásban lévő és nem kölcsönhatásban lévőket különböztetünk meg. Az ültetési rendszer nagy környezetvédelmi, egészségügyi, higiéniai és rekreációs jelentőségű, javítja az emberi élet környezetét, számos madár- és állatfaj számára teremt élőhelyet , ami hozzájárul új biogeocenózisok megjelenéséhez [3] .
A védősávokban az ültetvény kialakításának fontos szerepe van, ez befolyásolja a szél sebességét, a hólerakódást, a talaj nedvességtartalmát, stb [4] .
A szellőztetett ültetvénykialakítást általában olyan területeken használják, ahol hideg havas tél és nagy hóáthelyezés van. Ebben a törzsek közötti nagy rések a törzsek területének több mint 60% -át teszik ki, a koronákban - akár 10% -át [4] .
Az áttört konstrukciót általában száraz, instabil hótakaró- és porviharos sztyeppei régiókban használják, valamint öntözött és víztelenített területeken, a teljes profil mentén rések vannak - 15-35% [4] .
A sűrű beépítés alkalmas állattartó telepek, lakóépületek, utak, csatornák stb. védelmére, hézaga a hosszanti szelvény mentén nem haladja meg a 10%-ot [4] .
A fák és cserjék összetétele és elhelyezése a védőerdőültetvényekben meghatározza azok fenntarthatóságát és hatékonyságát. A fő védelmi funkciót a fő erdőképző fajok fái látják el . Ezek alkotják az erdő lombkoronáját - az ültetvény felső szintjét. Az aljnövényzetet alkotó kapcsolódó fafajok árnyékolják a talajt, tömörítik az ültetvény függőleges profilját, javítják a fő fajok növekedését. A cserjék talajvédő szerepet töltenek be, hozzájárulnak a hó felhalmozódásához. Az egyes zónákban optimális a fák és cserjék összetétele, így például a Közép-Feketeföld zónába erdőképző fajként ajánlott fák között megtalálható a csüngő nyír , angoltölgy , szibériai vörösfenyő , erdei fenyő , balzsamenyár , Berlin és kínai ; kísérő - közönséges szil , erdei körte , norvég juhar , kislevelű hárs , hegyi kőris , erdei alma ; cserjék - vörös bodza , galagonya , árnya , som , homoktövis [2] .
A védőerdőültetvények közé tartoznak a mezővédő erdősávok . Használatuk következtében a terméshozam nő. Ez annak köszönhető, hogy
A 2°-nál nagyobb meredekségű szántóföldi lejtőkön az olvadék- és csapadékvíz lefolyását, valamint a talajkimosódást csökkentő terepvédő sávok vízszabályzók. Az öntözött területeken védőerdőültetvényeket öntözőcsatornák mentén termesztenek. Ennek a következő eredményei vannak:
A cserje iszapszűrőként szolgálhat.
A szakadékok és szakadékok melletti védőerdőültetvények a szakadékok és vízmosások széle mentén 15-30 m szélesek, és lejtők, szakadékok és erodált vízmosások lejtői mentén, valamint fenekük mentén rendezhetők el. Ezenkívül védőerdőültetvényeket hoznak létre a kertek , különféle ültetvények és faiskolák körül. Az állattenyésztés igényeire - legelőkön , állattartó telepek közelében és állattartó pihenőhelyeken - védőerdőültetvényeket fektetnek sávok és csapok formájában. A sávos telepítések növelik a legelők termelékenységét, akadályokat képeznek a hideg szél és a hószállingózás előtt. A kolkovi ültetvények védik az állatállományt a napfénytől [1] .
Az utak és vasutak melletti védőerdőültetvények az alábbi feladatokat látják el: