| Az Állambiztonsági Szolgálat ezredének elfogása | |||
|---|---|---|---|
| dátum | 2016. július 17 - július 31 | ||
| Hely | Jereván , Örményország | ||
| Eredmény | A betolakodók megadták magukat a hatóságoknak | ||
| Ellenfelek | |||
|
|||
| Parancsnokok | |||
|
|||
| Oldalsó erők | |||
|
|||
| Veszteség | |||
|
|||
Az Állambiztonsági Szolgálat ezredének elfogása rendkívüli helyzet Örményországban , amely egy rendőrőrs elleni támadásból és túszejtésből áll 2016. július 17- én, ami politikai válságot váltott ki.
2016. július 17-én az örmény fővárosban, Jerevánban fegyveresek egy csoportja, akik "Szasun dühösének" ( örményül: Սասնա ծռեր , a név a versből származik) betörtek a jereváni rendőrőrsre, és kilenc túszt ejtettek. . A portyázók Zsiraj Szefiljan ellenzéki vezető szabadon bocsátását , valamint Szerzs Sargsjan elnök lemondását követelték . A támadás során egy rendőr életét vesztette. Az osztag elfogása után a rohamosztagosok hatalmi összecsapást kezdtek a kormányerők ellen. Az erőszakos összecsapással egyidőben népes tüntetés kezdődött – a tüntetők az ország elnökének lemondását követelték.
2013-ban Örményországban választásokat tartottak, amelyek számos jogsértés miatt a kormányzó Örmény Köztársasági Párt népszerűségének elvesztéséhez vezettek .
2015-ben a „A felszabadult területek védelmében” nyilvános kezdeményezés koordinátorát, Zhirayr Sefilyant és több támogatóját államcsíny előkészítésének gyanúja miatt letartóztatták, de röviddel ezután szabadon engedték. Sefilyant korábban letartóztatták: 2006-ban a "kormány erőszakos megdöntésére" való felszólítás vádjával, majd 18 hónapig börtönbe került, 2008-ban szabadult.
2016. június 20-án ismét letartóztatták Sefiljant, aki ellenezte az Azerbajdzsánnak tett esetleges engedményeket, azzal a gyanúval, hogy egy épületet és kommunikációs létesítményeket, köztük a jereváni televíziótornyot tervezett lefoglalni.
Július 17-én egy fegyveres embercsoport egy teherautóval döngölte a rendőrezred bázisának acélkapuját, átvették az irányítást az ezred épületei felett, és Zsiraj Szefilijan börtönből való szabadon bocsátását követelték. A bázis elfoglalása során egy rendőr meghalt, további ketten megsérültek, kilenc embert túszul ejtettek. A további tárgyalások eredményeként két túszt szabadon engedtek.
A rendőrség terroristáknak nevezte a fegyvereseket, az ellenzék olyannak tartja őket, hogy kimerítették a politikai küzdelem minden lehetőségét.
Július 18-án több mint 1500 tüntető kormányellenes nagygyűlést tartott Jerevánban, és a válság békés megoldására szólított fel. Ezzel párhuzamosan összecsapások zajlottak a rendőri erőkkel, amelyek során az ellenzék támogatói kövekkel dobálták meg a rendőröket, a rendőrök pedig könnygázt és sokkoló gránátot használtak a tüntetők ellen. Július 21-én, a tüntetés feloszlatása után a tömegtüntetések 136 résztvevőjét vették őrizetbe.
Július 23-án megjelentek a konfrontáció végére utaló jelek, 24-én szabadon engedték a megmaradt túszokat, ugyanezen a napon engedték be először az újságírókat a bázisra.
A Zhirayr Sefilyan július 25. előtti szabadon bocsátására vonatkozó követelések elmulasztása miatt a fegyveresek három rendőrautót elégettek a rendőrőrsön.
Július 28-án 20 ezren vettek részt a tüntetéseken, az összecsapások során civil ruhás rendőrök nagy csoportja támadt fémrudakkal fegyvertelen emberekre, akik között újságírók is voltak. 60 ember megsérült. A konfrontáció során az örmény ellenzék ismert képviselőit vették őrizetbe. A nemzetközi közösség elítélte ezeket a civilek és újságírók elleni támadásokat.
Július 31-én az épület megrohanásával való fenyegetés miatt a fegyveres csoport megadta magát. A rendőrség tájékoztatása szerint 20 fegyverest vettek őrizetbe.
Augusztus 1. és 11. között folytatódtak a tiltakozások Jerevánban. Augusztus 4-én egy jereváni tüntetésen mintegy 20 tüntetőt vettek őrizetbe a rendőrök.
Az örmény rendőrségen lefolytatott belső vizsgálat eredményeként több rendőrt pénzbírsággal sújtottak, a jereváni rendőrfőnököt szigorú figyelmeztetésben részesítették, és felfüggesztették szolgálatából.