Zanet, Fedor Ivanovics

Fedor (Todur) Zanet
dunnalúd Todur Zanet
Születési név	Fjodor Ivanovics Zanet
Születési dátum	1958. június 14. (64 évesen)( 1958-06-14 )
Születési hely	Val vel. Congaz , Moldáv Szovjetunió , Szovjetunió
Polgárság	Szovjetunió Moldova
Foglalkozása	költő , regényíró , drámaíró , újságíró , esszéíró , műfordító
Irány	költészet, próza
Műfaj	vers, mese, színdarab
A művek nyelve	gagauz
Díjak

Fedor Ivanovics ( Todur ) Zanet ( Gag. Todur Zanet , 1958. június 14-én született Kongaz faluban , a moldvai SSR [1] ) gagauz költő, író, drámaíró, kutató, folklorista , újságíró , publicista , fordító . A gagauz nemzeti himnusz szerzője (1990.07.22.).

Életrajz

1975-1976-ban, miután elvégezte az 1. számú középiskolát Kongaz községben, vízvezeték-szerelőként dolgozott.

1976-1981-ben. a Chisinau Polytechnic Institute - ban tanult (tanulmányai alatt házmesterként dolgozott), majd művezetőként (1981-1983), bizottsági titkárként (1983-1986), művezetőként (1986-1988) dolgozott. 1987-ben diplomázott a Marxizmus-Leninizmus Egyetemen a Moldovai Kommunista Párt Központi Bizottsága alatt.

1988-1994-ben és 1999-től a mai napig főszerkesztője és kiadója volt az Ana Sözü című újságnak, amely az első és egyetlen gagauz nyelvű újság [2] . 1993. szeptember 25. óta az újság latin betűkkel jelenik meg.

Ugyanekkor 1986-1990. - „Bucaan dalgasında” tévé- és rádióműsorok szerkesztője, 1991-1993. - A Művészeti Intézet oktatója.

1991-1993 és 2001-2002 között. kiadott egy folyóiratot gyerekeknek "Kırlangaç" ("Fecske"). Ő volt az első, aki megkezdte a küzdelmet (1979, 1988-1993) a gagauz írás latin ábécére történő fordításáért.

Tagja a Szovjetunió és Moldova Újságírói Szövetségének (1989), a Szovjetunió és Moldova Írószövetségének (1990), a Török Világ Íróinak Szövetségének (1992).

Kreativitás

Szöveg szerzője több mint 20 dalhoz és több mint 10 verses-, próza-, gyermek- és iskolai könyvhöz, dramaturgiához.

Több mint 1000 cikket publikált újságokban és folyóiratokban; több mint 200 szerzői műsort sugároztak a „Bucaan dalgasında” műsorban.

Lefordította gagauz nyelvre M. Eminescu [3] , G. Vieru , I. Druta , G. Georgita , A. Akhmatova , L. Tolsztoj , M. Lermontov , A. Puskin , M. Badjiev és mások műveit. A „Bajazid” (Jana Rassin) című verses színdarab, amelyet gagauz nyelvre fordítottak és a Moldovai TV-ben rögzítettek, a Moldovai Állami Rádió és Televízió aranyalapjában található.

Lefordították gagauz nyelvre, és megjelent (1989.12.17.) "Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ".

Tíz tudományos cikk szerzője. A Comrat Állami Egyetem hallgatóinak diplomamunkáinak témavezetője volt . Elkészítette és 2010-ben kiadta a "Gagauzluk: Kultura, Ruh, Adetlär" című tudományos munkát a gagauz nép anyagi és szellemi kultúrájáról, amelyet a Moldovai Köztársaság Tudományos Akadémia Filológiai Intézete és a Magyar Tudományos Intézet publikációra javasolt. Az Azerbajdzsáni Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiájának folklórja .

Válogatott írások

• Zamanekrsın, evim! / Helló, atyai ház! : költészet. – 1989, 1990.
• Karymalyk: peetlӓr / Hangyaboly: versek. Gagauz nyelven. Óvodás és általános iskolás korosztály számára. - Kisinyov: Művészeti irodalom, 1989. - 48 p. — ISBN 5-368-00845-7
• Böcecik / Katicabogár: ábécé gyerekeknek. - 1991. (tankönyv óvodásoknak és általános osztályosoknak)
• Akardı batıya güneş / Leszállt a nap nyugatra: versek. – 1993.
• Gıcırdêêr kafamın çarkları / Az agy fogaskerekei csikorognak: versek. – 1993.
• Akar yıldız / Shooting Star: Szo. versek. – 1998.
• Dramaturgia / színdarabok. – 2006.
• Onnar geldilär sabaalän / Hajnal előtt jöttek: történet. — 2008. (nem tették közzé)
• Ana Dilim / Anyanyelv: költészet. - Baku , 2010. (szerk. azerbajdzsáni nyelven; sorozat "A török ​​világ költői").

• Aaçlık kurbannarı / Az éhségsztrájk áldozatai. – 1998.
  • // Viata Besarabiei. — 2006.   (Rom.)
  •  - Törökország , 2009.
• Büülü maaza / Magic pince. – 2004 [4] .

• Şen oynêêr gagauzlar
• Yasha, halkim!
• Vatan
• Koy AdImI…
• Sän Chadır, gözäl Chadır
• Sana sevdam
• Saurgun
• Af et [5]
• Zamanekrsın, evim!
• KDU (Komrat Devlet Universitetın ofitţial gimnası)
• A gecáról

Díjak és elismerések

• A "BAY" folyóirat irodalmi díja (A Balkán írói és felvilágosítói) (1998)
• Gagauzia érmei (2000, 2009)
• Louisville díszpolgára ( USA , 2003)
• nemzetközi könyvkiállítás oklevele (2007) - a "Dramaturgiya" könyvért
• Gloria Muncii végzés (2010.7.22.) [6]
• A Moldovai Nemzeti Könyvtár oklevele (2010) - a "Gagauzluk: Kultura, Ruh, Adetlär" című könyvért
• A Moldovai Írószövetség 2010-es (2011) irodalmi díja a "Nemzetközi kulturális kapcsolatokért" jelölésben - a "Gagauzluk: Kultura, Ruh, Adetlär" című könyvért
• "Kibatek" irodalmi díj a költészet területén (2013) [7] .

Jegyzetek

1. ↑ Most - Comrat régió , Gagauzia , Moldova .
2. ↑ Ana Sozu . www.anasozu.com Letöltve: 2013. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2013. augusztus 31.. (határozatlan)
3. ↑ Todur Zanet bemutatta a gagauz nyelvre lefordított „Luceafarul” című verset Chisinauban . Autonómia.md. Letöltve: 2013. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2013. augusztus 31.. (Orosz)
4. ↑ A színházi világnap . Ceadir-Lunga városháza (2012. március 27.). Letöltve: 2013. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.. (határozatlan)
5. ↑ Afet anam: Gagauz dal: (Maks Gargalik) . WikiBit.net. Letöltve: 2013. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2013. augusztus 31.. (határozatlan)
6. ↑ A Moldovai Köztársaság elnökének 2010. július 22-i 437. számú rendelete „Az írók csoportjának állami kitüntetésekkel való kitüntetéséről” . Registrul de stat. Letöltve: 2013. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2013. augusztus 31.. (Orosz)
7. ↑ Kisinyovban átadták a "Kibatek" irodalmi szalon díjait . MoldPress (2013. július 3.). Letöltve: 2013. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.. (határozatlan)

Linkek

• Irodalmi díj a gagauz tanulmányokhoz való hozzájárulásért . Comrat község városházának hivatalos honlapja (2011. június 21.). Letöltve: 2013. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 15.. (határozatlan)