Emmert törvénye

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. április 25-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .

Emmert törvénye  egy pszichofizikai szabályszerűség, amely a vizuális észlelés sajátosságaihoz kapcsolódik . Ez a törvény Emil Emmert (1844-1911) német pszichológusról kapta a nevét , aki 1881-ben írta le [1] . Emmert megjegyezte, hogy az utókép nagyobbnak tűnik, ha nagyobb távolságból vetítjük. Bár nem világos, hogy az átlagos fizikai távolságra vagy a látszólagos távolságra gondolt, a legtöbb szerző azt feltételezi, hogy Emmert a látszólagos távolságra gondolt [2] .

Az Emmert-törvény modern megfogalmazása szerint azok a tárgyak, amelyek azonos méretű képeket alkotnak a retinán , különböző méretűnek tűnnek, ha úgy tűnik, hogy különböző távolságra helyezkednek el. Különösen egy objektum látszólagos lineáris mérete növekszik, ahogy távolodik a megfigyelőtől. Ennek a mintának intuitív értelme van: egy állandó méretű objektum egyre kisebb képeket vetít a retinára, ahogy távolodik a megfigyelőtől. Hasonlóképpen, ha a retinán két különböző távolságra lévő objektum képe megegyezik, akkor a távolabbi objektum fizikai méretének nagyobbnak kell lennie, mint a közelebbié.

Matematikailag Emmert törvénye a következőképpen fogalmazható meg:

ahol:

Az arányossági tényező meghatározatlan értékű, és elhagyható, mivel az emberi méretérzékelés meglehetősen relatív.

A vizuális távolságnak az észlelt méretre gyakorolt ​​hatása úgy figyelhető meg, hogy a retinán utóképet hozunk létre, amelyet rövid ideig tartó erős fénybe, vagy egy tárgy hosszabb ideig tartó szemlélésével kaphatunk. Úgy tűnik, hogy nagyobb távolságra vetítve megnő a mérete. Az észlelt méret növekedése azonban jóval kisebb, mint amit geometriailag megjósolnánk, ami kétségbe vonja a fenti geometriai értelmezést [3] .

Emmert törvénye szorosan összefügg a méret állandóságával, és a Hold illúziójának magyarázatára szolgál (a Hold vagy a Nap látszólagos megnagyobbodása a horizonton az égbolton lévő méretükhöz képest).

Jegyzetek

  1. ↑ Emmert E. Größenverhältnisse der Nachbilder  (német)  // Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde und für augenärztliche Fortbildung. - 1881. - Bd. 19 . - S. 443-450 .
  2. ↑ Epstein W., Park J., Casey A. A méret-távolság hipotézisek jelenlegi állapota  //  Psychological Bulletin. - 1961. - 1. évf. 58 . — P. 491-514 .
  3. ↑ Lou L. Látszólagos utóképméret, Emmert-törvény és szemmotoros kiigazítás  // Perception . - 2007. - Vol. 36 . - P. 1214-1228 . Az eredetiből archiválva: 2011. december 12.  

Lásd még

Linkek