A szög kalapálása ( lat. Clavum figere ) egy évenkénti szertartás, amelyre az ókori Rómában került sor a Jupiter templomban [1] .
A „Clavum figere” kifejezés a sors rögzítését vagy „pecsételését” jelentette [2] .
A szög Necessita ( Ananke ) istennő és Afrpa (görögül Atroposz ) etruszk istennő egyik attribútuma volt . Livius szerint Norcia etruszk istennő , a római Fortunának megfelelő templomában minden évben szöget vertek az idő megjelölésére.
Rómában egy magas rangú bíró (praetor vagy konzul) bevert egy lat nevű szöget szeptember idejére . clavus annalis ("éves szög") a Jupiter Optimus Maximus templom falába . A szertartásra a templom felszentelésének évfordulóján került sor, ugyanakkor bankettet is tartottak Jupiter ( lat. Epulum Iovis ) tiszteletére. A körömverés szertartása azonban a Jupiter ed ( lat. aedes ) jobb oldalán, a Minervának szentelt templomban zajlott , mivel a „szám” fogalmát Minerva alkotta meg, és a rituálé megelőzte a általános íráshasználat.
Ennek a rituálénak a jelentősége az idők folyamán elveszett, de a korai köztársaságban a szertartást a clavi figendi causa ("diktátor szög kalapálás céljából" [3] ) diktátor kinevezésével hozták összefüggésbe , akit 363-ban neveztek ki. , 331, 313 és 263 Kr. e. e.
Livius összekapcsolja ezt a gyakorlatot Lat. vallás , vallási elvek vagy kötelességek. Lehetséges, hogy a járványok vagy polgári viszályok idején az éves rituálé mellett piaculumként (engesztelő áldozatként) szolgált „korrekció”. Livius azt mondja, hogy 363-ban a pestis két évig pusztított Rómában. Emlékeztek rá, hogy egykor a pestisjárványt megállították, amikor a diktátor beütött egy „rituális” szöget, és a szenátus erre a célra diktátort nevezett ki.
A körömverő szertartás az egyik ókori római rituálé lett, amelyet később Augustus császár elevenített fel , aki Kr. u. e. akcióját a bosszúálló Mars új templomába helyezte át. És ezentúl , hatalmának lejártakor, a cenzort bízták megváltó szögbe veréssel.