Poti-Baku vasút

A 885 kilométer hosszú Poti-Baku vasútvonal a Fekete-tenger keleti partján fekvő Poti kikötővárost köti össze Bakuval , Azerbajdzsán fővárosával , a Kaszpi-tenger keleti partján , és a Transzkaukázus központi szakasza. Vasút 1883 óta, egyesítő összeköttetésként szolgál Grúzia és Azerbajdzsán között .

A Tbiliszi és Baku közötti útszakaszt 2008-2014-ben újították fel. Azóta az autópálya teljes szakaszán nemcsak személyszállítás folyik, hanem hagyományos vasúti teherszállítás is, ezen belül korszerű blokkkonténer vonatok. Hivatalos EU -tanulmányok szerint az autópálya teljes szakaszán jelentősen lecsökkent a teljes tranzitidő, és már csak 30 óra. Ily módon évente 65 500 szabványos konténer (vagy TEU ) szállítható a szokásos közúti fuvardíj 20%-ánál kevesebb költséggel. [1] A Varsói Egyetem kutatása szerint a teherforgalom várható volumene lényegesen nagyobb lesz. [2]

A rekonstrukciót követően az autópálya ezen szakasza szerves részét képezi az Európát és Kínát összekötő, az Egyesült Nemzetek Szervezete ( ENSZ ) transz-eurázsiai vasúti folyosója által támogatott déli „Európa-Kaukázus-Kína” útvonalnak. [3] [4] Szintén az EU által támogatott Transport Corridor Europe-Caucasus-Asia ( TRACECA ) program keretében nagyon nagy jelentőséget tulajdonítanak az új vasúti szakasznak. A TRACECA bakui alapításának szentelt konferencia mottója szerint az autópálya ezen szakaszának hozzá kell járulnia „a történelmi Nagy Selyemút helyreállításához”.

A felújított szakaszt már a német vasúti közlekedési társaságok is szolgálják. Ezek közé tartozik a hamburgi székhelyű Polzug Intermodal Group, amely 2009-ben küldte az első konténervonatot, valamint a friedrichsdorfi (Taunus) székhelyű InterModTrans GmbH, amely 2013 óta rendszeres konténervonatok indulását kínálja Poti-Bakuból. [5] [6] [7]

Jegyzetek

  1. Fortschrittsbericht költség-haszon elemzése a Container Block Train Service Poti-Baku szolgáltatásáról Archiválva 2014. július 14-én a Wayback Machine -nél , megtekintve: 2014. július 15.
  2. Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Letöltve: 2014. július 2. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14.   Analyze des Institute of Logistics and Warehousing der Universität Warschau, Letöltve: 2014. július 15.
  3. アーカイブされたコピー. Letöltve: 2014. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2013. július 25. Studie des Central Asia-Caucasus Institute, Letöltve: 2014. július 15.
  4. Vortrag von Prof. h.c. Dr. Johannes Weinand über Transeurasische Transportkorridore auf dem 7. Railway-Kongress in Berlin Archiválva : 2014. július 14. a Wayback Machine -nél , letöltve: 2014. július 15.
  5. Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Letöltve: 2014. július 15. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14.   Website der Polzug Intermodal Group, Letöltve: 2014. július 15
  6. Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Letöltve: 2014. július 15. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14.   Weboldal der Hamburger Hafen und Logistik ( HHLA ), Miteigentümerin der Polzug Intermodal, Letöltve: 2014. július 15.
  7. http://www.intermodtrans.de/index.php?seite=routing Archiválva : 2014. július 14. a Wayback Machine webhelyén, az INTERMODTRANS GmbH webhelyén, letöltve: 2014. július 15.