| Egy kozák lovagolt át a Dunán | |
|---|---|
| Dal | |
| Kiadási dátum | ismeretlen |
| Műfaj | románc |
| Nyelv | ukrán |
| Zeneszerző | népzene |
| Lírikus | Szemjon Klimovszkij |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Egy kozák lovagolt át a Dunán ( Schöne Minka ; Ukr. Їhav a Cossack over the Duna ) egy 18. század közepén keletkezett ukrán románc , amelyet Szemjon Klimovszkij kozák írt .
Először a „Prach I. Orosz népdalok hangjukkal gyűjteménye” című gyűjteményben jelent meg. SPb., 1790. A 19. században a dalt többször újranyomták más dalgyűjteményekben .
A dal nemcsak az Orosz Birodalomban vált népszerűvé, hanem Nyugat-Európában is, ahol német és francia nyelvre is lefordították . Később az „Egy kozák lovagolt át a Dunán” L. van Beethoven , K. M. Weber és K. A. Tidge „Schöne Minka” című műveinek alapját képezte. A dal különösen Beethoven Songs of Various Nations (1816) és a Variációk fuvolára vagy hegedűre ad libitum op. 107 (1817-1818) [2] [3] .
A kozák áthajtott a Dunán,
mondván: - Lány, viszlát!
Te kis holló ló,
hozd és menj sétálni!
- Gyorsan, gyorsan, kozák,
Sír a leányod,
Ahogy elhagysz engem, -
Gondolj csak!
- Ne törd össze nagy kezeidet, Ne töröld ki
tiszta szemedet , Várj rám
dicsőséggel
!
- Nem akarok semmit
Csak neked egyedül,
Légy egészséges, kedvesem,
És minden elveszett!
Valószínűtlennek tartják, hogy maga a cselekmény egy konkrét történelmi eseményhez kapcsolódjon (például egy balkáni hadjárathoz stb.). Az is ismert, hogy a néphitben maga a Duna gyakran egyszerűen a folyó szimbólumaként működik. A kozák szeretett lányától való elválásának témája, a dal művészi technikái, a dallam típusa pedig lehetővé teszi, hogy romantikának nevezzük [4] .
Meg kell jegyezni, hogy a dalnak sok új verziója van. A zeneszerzőt K. Cavost a „Kozák költő” (1812), a zeneszerzőt pedig F. Cauert – Lesta áriájára – a „Lesta, a Dnyeper sellő” (1803) című operájára ihlette. Ennek a dalnak a hatására íródott S. Davydov „Fesztiválok a Veréb-hegyeken” című divertissementje (1816), valamint A. Aljabjev hegedűre és zenekarra való variációi (1818). Puskin korai költeményei , „A kozák” és Delvig „A lengyel” című költeményei ennek a műnek a hatására születtek [4] .