Jemanzselinszkij kerület

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. május 29-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
kerület [1] / önkormányzati kerület [2]
Jemanzselinszkij kerület
Zászló Címer
é. sz. 54°38′. SH. 61°10′ K e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Cseljabinszk régió
Magába foglalja 3 önkormányzat
Adm. központ Jemanzselinszk város
kerületi vezető Szvetlov Jevgenyij Vladimirovics 
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1931
Négyzet

113,63 [3]  km²

  • (26.)
Időzóna MSK+2 ( UTC+5 )
Népesség
Népesség

48 671 [4]  ember ( 2020 )

  • (1,42%,  5. hely )
Sűrűség 429,24 fő/km²
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Jemanzselinszkij körzet  közigazgatási -területi egység ( raion ) és önkormányzati körzet Oroszország Cseljabinszk megyében .

A közigazgatási központ Jemanzselinszk városa .

Földrajz

A terület a Cseljabinszki régió középső és keleti részén, az uráli hegyvidék és a nyugat-szibériai síkság határán fekszik . A kerület területe 129 km².

A szénkutatás története ezeken a helyeken a 11. századra nyúlik vissza . 1911-ben az első geológiai kutatás során szenet fedeztek fel a Bolsoj Sarykul-tó partján. A célzott geológiai feltárás azonban csak 1929 -ben kezdődött . 1931 végére a feltárt készletek millió tonnát tettek ki. Elhatározták, hogy szénbányát építenek. Ez volt Jemanzselinszk történelmének kezdete.

Jemanzselinszk a mérsékelt éghajlati övezetben található. A régióval azonos fizikai és földrajzi körülmények között lévő cseljabinszki meteorológiai állomás számos megfigyelése és adata alapján a Jemanzselinszkij régió éghajlata élesen kontinentális, elégtelen páratartalommal és időszakos szárazsággal. A terület, amelyen a város áll, egy sztyepp volt, amelyet ártéri rétek, mocsarak, valamint nyír- és nyárfák buja füvei borítottak.

A régió egyik legnagyobb tava a Big Sarykul. A régió délnyugati részén található. Lefolyó nélküli, ovális alakú, délnyugatról északkeletre megnyúlt. A "Sary-Kul" a baskír fordításban Sárga-tavat jelent. Legmagasabb területe: 103 km², átlagos mélysége: 1 m, legnagyobb mélysége: 3 m. Víztérfogata 65 millió m³, a benőttség eléri a 98%-ot. A Jemanzselinka, Borisovka és Klyuchevka folyók ömlenek bele.

Történelem

A kerület neve a Jemanzselinka folyó nevéből származik. A legenda így szól: "Amikor keletre, a Volga-vidékről Kazahsztánba költöztek, a tatár-baskír törzsek kényelmes tartózkodási helyet keresve egy folyót választottak, amelyet két harcosról, Jamanról és Zselinről neveztek el."

Egy másik legenda szerint azt állítja, hogy több mint 250 évvel ezelőtt a Bolsoj Sarykul-tó környékén a gazdag kazah bai Yamangul volt a felelős. Híres volt nagyszámú nomád csordájáról, és nagy ellenállást tanúsított az oroszok előrenyomulásával szemben az általa birtokolt kazah sztyeppeken.

1747 - ben a Jemanzselinka folyón orosz erődöt alapítottak, amely a megszállt területeket védte. századi dokumentumok szerint az Emanzhelinka, Emanzhelino helynevek a Nagy Sarykul-tóba ömlő Yamanyylga (Yaman-Gylga) folyó baskír és tatár [5] nevéből származnak, amit rossznak fordítanak. folyó mocsaras partjai miatt.

Népesség

Népesség
2002 [6]20052006 [7]2007 [7]2008 [7]2009 [8]2010 [9]
52 391 53 100 53 225 52 299 52 514 53 406 53 004
2011 [10]2012 [11]2013 [12]2014 [13]2015 [14]2016 [15]2017 [16]
53 013 53 099 52 966 52 410 51 948 51 278 50 360
2018 [17]2019 [18]2020 [4]
49 617 48 774 48 671
Urbanizáció

A körzet lakosságának 95,76%-a városi körülmények között él (Jemanzselinszk városa, Zauralszkij és Krasznogorszkij falvak ) .

Területi struktúra

A Jemanzselinszkij járás, mint a régió közigazgatási-területi egysége 1 regionális jelentőségű városra és 2 alárendelt településekkel rendelkező munkástelepülésre oszlik. A Jemanzselinszkij önkormányzati körzet a helyi önkormányzati szervezet keretein belül 3 városi települési státuszú települést foglal magában [ 19 ] [ 20] :

Nem.Önkormányzati
szerv
közigazgatási
központja

Települések száma
_
Népesség
(fő)
Terület
(km²)
egyJemanzselinszkij városi településJemanzselinszk városnégy 29 038 [4]64,46 [3]
2Zauralszk városi településmunka település Zauralskyegy 7274 [4]12.09 [3]
3Krasznogorszk városi településműködő település Krasznogorszk2 12 359 [4]37.08 [3]

Települések

A Jemanzselinszkij kerületben hét település található.

A régió településeinek listája
Nem.HelységTípusúNépességKözség
egyBoriszovkafalu 709 [9]Jemanzselinszkij városi település
2Jemanzselinszkváros 27 632 [21]Jemanzselinszkij városi település
3Zauralskymunka elszámolás 6950 [21]Zauralszk városi település
négyKlenovkafalu 103 [9]Jemanzselinszkij városi település
5Kulcsokfalu 323 [4]Krasznogorszk városi település
6Krasznogorszkmunka elszámolás 12 023 [21]Krasznogorszk városi település
7Tayandyvasúti település Művészet. 108 [9]Jemanzselinszkij városi település

Média

Megjelenik az Új Élet című újság [22] .

Jegyzetek

  1. a közigazgatási-területi struktúra szempontjából
  2. az önkormányzati struktúra szempontjából
  3. 1 2 3 4 Cseljabinszki régió. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2016. június 17. Az eredetiből archiválva : 2020. július 8.
  4. 1 2 3 4 5 6 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  5. 1770-ben keletkezett kozák faluként, a Yamanzelga (Yaman Gylga) patakról nevezték el – "rossz folyó", ahol Tat. yaman , bashk. yaman - "rossz", "zelga" ( tat. җylga ) - a tat nyelvjárási változata . elga , bashk. yylga - "folyó" Pospelov E.M. A világ földrajzi nevei: Helynévszótár: Kb. 5000 egység. M .: Orosz szótárak, LLC "Astrel Kiadó", LLC "AST Kiadó", 2001. 151. o.
  6. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  7. 1 2 3 Lakónépesség a Cseljabinszki régió városi kerületei és önkormányzati kerületei szerint 2005. január 1-2016. (2004-2010 népességszám a GDP-2010 eredményeiből átszámítva) . Letöltve: 2016. április 8. Az eredetiből archiválva : 2016. április 8..
  8. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  9. 1 2 3 4 A cseljabinszki régió 2010. évi összoroszországi népszámlálása eredményeinek hivatalos közzétételének kötetei. 1. kötet "A cseljabinszki régió lakosságának száma és megoszlása". 11. táblázat . Cseljabinszksztat. Letöltve: 2014. február 13. Az eredetiből archiválva : 2014. február 13..
  10. A cseljabinszki régió lakónépességének száma a települések összefüggésében 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. április 12. Az eredetiből archiválva : 2014. április 12..
  11. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  13. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  14. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  16. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  17. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  19. A Cseljabinszki Régió 2004. október 28-i, N 293-ZO törvénye „A Jemanzselinszkij önkormányzati körzet és a városi települések összetételének helyzetéről és határairól” . Letöltve: 2020. március 17. Az eredetiből archiválva : 2019. május 22.
  20. A Cseljabinszki Régió Törvényhozó Nemzetgyűlésének 2006. május 25-i, N 161-es rendelete "A Cseljabinszki Régió települései (közigazgatási-területi egységei) és a hozzájuk tartozó települések listájának jóváhagyásáról" . Letöltve: 2020. március 17. Az eredetiből archiválva : 2020. február 6..
  21. 1 2 3 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetek, az Orosz Föderáció alanyai, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  22. Információ a bejegyzett tömegtájékoztatási eszközök nyilvántartásából . Letöltve: 2021. december 26. Az eredetiből archiválva : 2021. december 26..

Linkek