Spirit of Journals, avagy mindannak gyűjteménye, ami minden más folyóiratban a legjobb és legkíváncsibb, a politika, az államgazdaság, az irodalom, a különböző művészetek, a vidékgazdaság stb. - 1815-1820 között Szentpéterváron megjelent folyóirat .
Kiadó - G. M. Yatsenkov . A folyóirattal kapcsolatos bejelentéseket a "kiadók társasága" tette közzé, a fő kiadó, vagyis a szerkesztő G. M. Yatsenkov volt. A Spirit of Journals figyelemre méltó jelenség az orosz újságírás történetében, mind a szigorúan meghatározott és sikeres terv, mind a komoly tartalom tekintetében. Korunk legégetőbb kérdéseire igyekezett választ adni, felhívta a figyelmet Oroszország gazdasági és politikai szükségleteire, kiemelve a jobbágyok helyzetét, de még a reprezentatív államforma előnyeit is érintve . Lásd A. Pjatkovszkij , "Az orosz újságírás történetéből".
A folyóirat 1815-től 1818 júniusáig hetente, 1818 júliusától 1820-ig havonta kétszer jelent meg (az ESBE szerint : „1815-ben 8 könyv jelent meg, majd hetente jelent meg a Spirit of Journals, 1819-20-ban. - havonta kétszer."). A magazint betiltották.
A The Spirit of Journals , amint teljes nevéből következik - a digest kiadás , újranyomtatta a hazai és külföldi kiadványokat. Ennek ellenére megjelentek eredeti írások, köztük Oroszország legmagasabb méltóságának beszédei és hivatalos dokumentumok, amelyeknek a kiadó szerint alapvetően ki kellett volna hatniuk az Orosz Birodalom életére. A nemzetközi szerződések teljes szövegét kinyomtatták.
A folyóirat ideológiai irányvonalát meglehetősen liberálisnak tartották. Az orosz újságírásban először G. M. Yatsenkov érintette a közélet és az állami élet számos problémáját. Már az általa bemutatott folyóirat műsora is felhívta a figyelmet Szergej Vjazmitinov rendőrminiszterre , aki úgy vélekedett, hogy „a benne szereplő tételek magának a kormánynak a gondjaira tartoznak, és semmiképpen sem képezhetik magánszemélyek nyilvános megítélésének tárgyát. "
A kiadó a folyóiratban igyekezett népszerűsíteni az alkotmányos hatalom és a képviseleti kormányzat eszméit. Nagy figyelmet fordítottak az egyes országok államszerkezetére (különösen a parlamentek tevékenységére), nyomtatták az alkotmányok szövegeit. A szerzők a közgazdasági cikkekben ("Államgazdaság" rész) a szabad kereskedelem eszméit hirdették, vitatkozva a protekcionizmus híveivel.
A folyóiratban megjelent cikkeket rovatokba csoportosították, melyeket év végén külön könyvbe kellett kötni, amelyhez év végén „címlapokat” és tartalomjegyzékeket csatoltak. a folyóiratot. A folyóirat a következő részlegekből állt: történelmi és politikai archívum; államgazdasági archívum; irodalmi archívum; legújabb utazások; dicsőséges férjek galériája; II. Katalin szelleme; a haza megfigyelője; az erény krónikája; szemelvényeket.
A folyóirat kettős oldalszámozással rendelkezett: a végétől a végéig (egy éven vagy fél éven belül - a lap alján) és a rovatokon belüli (a lap tetején) oldalszámozással, az utóbbiban pedig számos hiba történt a az oszlopszámokat.